A lakosság több mint fele úgy gondolja Ausztriában, hogy gazdasági és társadalmi szempontból fontos az európai uniós tagság, mert az inkább előnyöket hoz az országnak, mint hátrányt, ugyanakkor minden ötödik osztrák állampolgár szerint nyugati szomszédunknak ki kellene lépnie az EU-ból. 

Ez derül ki a linzi IMAS intézet pénteken közzétett, reprezentatív felméréséből, amelynek eredményeiben visszaköszön, hogy Európát válságok sora tette próbára az elmúlt években.

A kutatók szerint szűk két hónappal az európai választások előtt figyelemreméltó tendencia, hogy ugyan a sógoroknál még mindig a pozitív hozzáállás dominál, ám 2019-hez képest több mint tíz százalékkal csökkent mostanra az EU iránt elkötelezettek száma. Emiatt új megvilágításba került az „Öxit” kérdése, ami arra utal, hogy látványosan romlott a közösség összetartó ereje még a hagyományosan uniópárti osztrákok körében is.

Nem mindenki érzi magát európainak

A felmérés megállapítja, hogy 29 évvel Ausztria csatlakozása után napjainkban a lakosság fele nem érzi magát teljesen európainak, míg 2019-ben ez az érték még 62 százalék volt. A fanyalgók között mérhetően magas az alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezők aránya, míg a felsőfokú végzettségűek inkább az előnyökről vannak meggyőződve – számuk 2014 óta megduplázódott. 

Mint felidézik, Európában 2008 óta számos gazdasági és társadalmi válság volt – jelenleg különösen az ukrajnai háború, az infláció, az éghajlatváltozás, a migrációs hullám és a dezindusztrializáció miatt szenved a kontinens.

Az összetartozás érzése pedig egyre csökken, mert kevesebben tartják úgy, hogy az egyes tagállamok lakosai egy közösséghez tartoznak – állapítja meg az IMAS. Az osztrákok 40 százaléka például kifejezetten bizonytalan vagy szkeptikus, míg 28 százalékuk szerint összességében inkább hátrányos az EU-hoz tartozni. 

Sokan nem merik vállalni, hogy kilépnének

A lakosság 22 százaléka pedig annyira kiábrándult, hogy még az EU-ból való kilépést is támogatná, ha ezzel kapcsolatban népszavazást írnának ki Ausztriában.

Ők ugyan még mindig jóval kisebb arányt képviselnek a társadalomban, mint azok, akik támogatják a tagságot, ám a kutatók megjegyzik, hogy jelentősen magas azok aránya is, akik az Öxittel kapcsolatos kérdésre nem válaszoltak. Ez pedig arra utal, hogy a „bizonytalanok váróterme” jól megtelt, és megbillenthetné a mérleget, ha ezt a kérdést részletesebben tárgyalnák – jegyzik meg.