A tavalyi esztendőben a friss diplomások 83,5 százaléka dolgozott az Európai Unióban, ami 1,1 százalékpontos növekedést jelent 2022-hez (82,4 százalék) képest, s ők, tehát a frissen végzettek olyan 20-34 év közötti személyek, akik az elmúlt 1-3 évben közép- vagy felsőoktatási szinten fejezték be tanulmányaikat.

Az elmúlt 10 évben folyamatosan nőtt a friss diplomások foglalkoztatási rátája. 2013-ban ez az arány még 74,3 százalék volt, és azóta permanensen emelkedik, a kivételt a járvány sújtotta 2020-as év (78,7 százalék) jelentette, amikor 2,3 százalékpontos csökkenést figyeltek meg 2019-hez (81,0 százalék) képest. 

Kapcsolódó

Érdekesség, hogy 2023-ban 9,6 százalékpontnyi különbség volt a felsőfokú végzettséggel rendelkező friss diplomások (87,7 százalék) foglalkoztatási rátájában a közepes iskolai végzettségűekhez képest (78,1 százalék) – derül ki az Eurostat legfrissebb adatsorából.

Málta a csúcson, de mi is az élmezőnyben vagyunk

A friss diplomások általános foglalkoztatási rátája 80 százalék vagy még annál is magasabb volt 22 uniós országban. 

  • Málta vezetett 95,8 százalékkal, 
         
  • ezt követi Hollandia (93,2 százalék) 
         
  • és Németország (91,5 százalék).

A legalacsonyabb foglalkoztatási rátát 

  • Olaszországban (67,5 százalék), 
         
  • Görögországban (72,3 százalék) 
         
  • és Romániában (74,8 százalék) 

jegyezték fel.

Magyarország az uniós országok élmezőnyéhez tartozik, a 2023-as statisztikák szerint a hatodik helyen állunk ebben a kategóriában. 

A hazai mutató 87,9 százalékon áll.

Kirívóan magas ez a szám, és ennek egyik oka, hogy „a magyar foglalkoztatáspolitikában hosszú évek óta kiemelt figyelmet fordítanak a pályakezdőkre, amely tettekben is megnyilvánul. Jelentős törvényi kedvezményekkel és támogatási forrásokkal segítik elő a cégek számára az elhelyezkedésüket, ezzel párhuzamosan a munkavállalók komfortérzetét 15 százalékos SZJA-kedvezménnyel fokozzák” – mondta az Economxnak Göbl Róbert. A Mind-Diák Szövetkezet vezetője úgy fogalmazott, a másik okot abban látják, hogy az iskolaszövetkezeti foglalkoztatás – amely az elmúlt 40 évben mára hungarikummá nőtte ki magát – kiváló alap ahhoz, hogy a diákok integrálását előkészítse, belépésüket a külső munkaerőpiacra megkönnyítse. 

Félkész szakemberként érkeznek a munkaerőpiacra

De mégis milyen esélyük van azoknak, akik kikerülnek az iskolákból?

Az álláskereső pályakezdők azokon a területeken tudnak a legkönnyebben elhelyezkedni, ahol a leginkább kiéleződik a verseny a szakemberekért. A népszerű, magas pontszámokat elváró szakok nem minden esetben jelentenek életbiztosítást a munkaerőpiacon. 

„Pont hogy nagyrészt a slágerszakoknak számító HR, pszichológia, marketing, illetve a különböző közgazdász (például gazdálkodás és menedzsment vagy kereskedelem és marketing) végzettséget igénylő szakmák esetében tapasztalható túltelítettség a piacon”

 – emelte ki Göbl Róbert.

A Mind-Diák Szövetkezetnél évről évre azt tapasztalják, hogy a gyakornoki munkák nagy népszerűségnek örvendenek a diákok körében, amely annak is köszönhető, hogy egyrészt nagyon nagy rugalmasságot kínálnak („a munka igazodik az órarendhez” – a diákok osztják be, hogy mikor mennyit tudnak diákmunkával tölteni), másrészt a pénzkereseti lehetőség mellett értékes szakmai kapcsolatokat, tapasztalatot is szerezhetnek, nem beszélve a közben elsajátított készségekről. Ezért fontos hozzátenni, hogy

 – a diákéveik során már dolgozó – friss diplomások a szó szoros értelmében véve már nem pályakezdők, hanem sok esetben többéves releváns tapasztalattal rendelkező szakemberek. Bár a főállású piacon pályakezdőnek számítanak, de a tapasztalat szintjén kicsit sem kezdők.

A bennük rejlő potenciált a munkáltatók is felismerték, ezért egyre inkább építenek a diákokra és a pályakezdő junior munkavállalókra egyaránt – az elavult „kávéfőzős, fénymásolós” tévhitet hátrahagyva, a gyakornokok felelősségteljes feladatokat kapnak, amelyeken keresztül átláthatják a komplexebb munkafolyamatokat is.

Ennyit lehet most keresni pályakezdőként

A Mind-Diák Szövetkezet és a Humán Centrum Kft összeszedte, milyen bérekre számíthatnak a pályakezdők és a 2-3 év tapasztalattal már rendelkezők a legkeresettebb fehérgalléros szakmákban.

Kép: Economx

Nézzük, mi a helyzet a kékgallérosoknál:

Kép: Economx

Aki ügyes, kihasználja az ugródeszkát

„A Szövetkezetnél azt tapasztaljuk, hogy a diákok már a korai szakaszban, amikor még a tanulmányaikat végzik, olyan munkalehetőségeket részesítenek előnyben, amely kapcsolódik a választott szakirányukhoz. A tudatosan munkát vállalók száma évről évre növekszik, míg egyre kevesebb az oklevél megszerzése utáni, a pályaorientációt követő váratlan fordulat, vagy az érzelemvezérelt spontán döntés. Általánosságban is érzékelünk egy erős ambíciózusságot és tudatosságot a fiatal generáció tagjai körében: a pénzkereseten túl a szakmai kilátások, a karrierépítés és az ehhez szükséges tapasztalatszerzés is a diákmunka-vállalás felé tereli őket" - húzta alá Göbl Róbert.

A szakember kiemelte, egyértelműen szakmai sikerként könyvelhető el, hogy legális keretek között, törvényileg szabályozott és védett formában, megfelelő garanciális feltételek mellett nemcsak betekintést nyerhetnek a munka világába, hanem ki is próbálhatják magukat azok a nappali tagozatos 16-25 éves tanulók, akikből a későbbi pályakezdők lesznek.

Az iskolaszövetkezetek egyfajta ugródeszka programot valósítanak meg, ahol a diákok gyakorlati készségei, kompetenciái kifejlődhetnek, munkaszocializációjuk sikeresen megtörténik.

Ugyanakkor a cégeknek kiváló merítési alapot biztosít az utánpótláshoz, létszámbővítésekhez, mint a toborzás előszobája. Az iskolaszövetkezeti szektor évente közel 130 ezer diáknak kínál munkát, itt professzionális kiválasztási módszerekkel, magas szolgáltatási minőségben segítik elő a diákok bekapcsolódását a partnercégek működésébe, ahol a tanulói jogviszony lejártával – amennyiben kölcsönös a felek között az elégedettség – az esetek többségében főállású pályakezdőként folytatják a munkájukat.