Az Allianz Research kutatói úgy számolnak, hogy a párizsi olimpia 10,1 milliárd euróval, 0,4 százalékkal növeli a francia GDP-t, 11 százalékkal az exportot, az inflációra pedig minimális hatással lesz, várhatóan szerény 0,1 százalékponttal növeli azt 2024-ben. Az olimpiai játékok utóhatása pedig még további pozitívumokat hoz majd a turizmus, a párizsiak életminősége, de még a nemek közötti egyenlőség terén is.

A becslés szerint

az olimpiai turizmus 1,8 milliárd euróval járul hozzá a francia GDP-hez.

A július 26-tól augusztus 11-ig, illetve augusztus 28-tól szeptember 8-ig tartó 2024-es olimpiai és paralimpiai játékokra Franciaország összesen 15 millió látogatót vár, ebből 13,5 millió belföldi és 1,5 millió külföldi.

Az összes turisztikai költés 43 százalékát a szálláshelyek teszik ki, ezt követi a közlekedés (21 százalék). Franciaországban a szállodák széles választéka áll rendelkezésre mindenféle költségvetéshez, de az utóbbi időben a háromcsillagos (a foglalások 39 százaléka) és a négycsillagos (25 százalék) szállodák voltak a legkeresettebbek. 

Az Allianz Research számításai szerint az infrastruktúrára, szervezésre és biztonságra fordított köz- és magánkiadások 8,3 milliárd euróval támogatják az idei francia bruttó hazai terméket, és 11 százalékos lökést adnak az exportnak. Az általános (tömegközlekedés, szállás) és a speciális infrastruktúra (sportinfrastruktúra korszerűsítése, olimpiai falu stb.) kiépítését egy erre külön létrehozott költségvetésből finanszírozzák.

A teljes költségét ezeknek 4,4 milliárd euróra becsülik, amelynek 40 százaléka közpénz.

Ehhez járul még a közbiztonságra költött 3 milliárd euró. 

Ellentétben a közhiedelemmel, az olimpia hatása a rendező ország államháztartására korlátozott -állítják a kutatók. Bár a rendezés költségei az idők során emelkedtek, a rendező ország teljes költségvetésére gyakorolt hatása elhanyagolhatónak tűnik szemben például a világjárvány vagy az Ukrajna elleni orosz inváziót követő energiasokk negatív költségvetési hatásaival. Ez igaz a párizsi olimpiára is.

A bevételi oldalon a megnövekedett gazdasági aktivitás várhatóan 5,4 milliárd euró értékben növeli az adóbevételeket.

A 2024-es párizsi olimpiai játékok szervezői ambiciózus célként tűzték ki, hogy a rendezvény karbonlábnyomát a 2012-es londoni és a 2016-os riói olimpiához képest a felére csökkentik.

A londoni és a riói játékok egyenként mintegy 3,5 millió tonna szén-dioxidot bocsátottak ki, míg a a párizsi célkitűzés 1,6 millió tonna.

Ez a csökkenés több tényező együttes hatásának köszönhető, többek között annak, hogy 95 százalékban a meglévő és ideiglenes infrastruktúrára támaszkodnak, így minimalizálják az építési kibocsátást. Az elektromos áramot megújuló forrásokból nyerik majd, és a nézők számára „alacsony karbonlábnyomú" menüket kínálnak, amelyek több növényi alapú összetevőt tartalmaznak.