A 2024-es párizsi olimpia hosszú távon akár 11,1 milliárd eurós gazdasági fellendülést is hozhat – derül ki egy tanulmányból, amelyet a játékok szervezői rendeltek meg, miközben az olimpiai mozgalom új mantráját, a költségvetési visszafogottságot igyekeznek követni.

Ez az összeg tételekre lebontva ez azt jelentené, hogy 

  • az esemény szervezéséből származó gazdasági tevékenység mintegy 4,58 milliárd eurót;
  • az építkezések hatása körülbelül 3 milliárd eurót;
  • az idegenforgalom hozzájárulása pedig a legoptimistább forgatókönyv szerint 3,56 milliárd eurót tenne ki

– olvasható a Le Monde gyűjtésében.

A párizsi székhelyű Centre for Law and Economics of Sport által készített tanulmány szerint a becslések 17 éves időhorizontja a tervezési fázistól a 2034-ig tartó „örökségi” időszakig terjed.

Egy kérdés azonban nagyon fontos: a gazdasági hatás vajon az alacsonyra becsült 6,7 milliárdos vagy az optimista 11,1 milliárd euróhoz lesz majd közelebb? Egy biztos, a Centre for Law and Economics of Sport azt jósolja, hogy

minden kiadott euró 3 euró bevételt generál, ha minden a tervek szerint alakul.

A NOB-nak sem érdeke, hogy csődbe menjenek a rendezők

Párizs fontos lakmuszpapír a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) számára, hiszen hosszú idő után ez volt az első olyan pályázati folyamat, ahol előtérbe helyezték a fenntarthatóságot, illetve a házigazda gazdasági védelmét.

Miután évtizedekig amiatt bírálták a NOB-ot, hogy a rendező városoknak anyagi csődöt jelentett az olimpia – például Athén vagy Rio de Janeiro esetében –, most kifejezetten odafigyeltek arra, hogy a házigazdákat párbeszéd-alapon és ne versengési alapon válasszák ki. A párbeszéd során pedig fontos volt, hogy a nemzetközi szervezet és a rendező város olyan költségvetési irány mentén induljon el, ami inkább profitot, mintsem veszteséget generál a rendezőnek.

Kép: Economx

A Párizs 2024 projekt vezetője, Etienne Thobois korábbi nyilatkozataiban már jelezte, hogy a pénzügyi óvatosság elve érvényesül, és biztos abban, hogy a játékok a 4,4 milliárd eurós költségvetésen belül valósulnak meg.

A cél mindig is az volt, hogy kiegyensúlyozottak legyünk, és csak annyit költsünk, amennyit ki tudunk termelni

 – mondta Thobois.

Az infrastrukturális kiadások költségvetése hasonló, körülbelül 4,5 milliárd euró, de ez állami, valamint magánpénzek keverékéből származik, és úgy tervezték, hogy ne építsenek olyan létesítményeket, amelyek a játékok után majd kihasználatlanul állnak.

Párizs 1,34-1,85 millió nézőre számíthat a torna alatt, a becslések szerint pedig nagyjából egyenlő arányban lesznek a francia és a külföldi nézők.

A politika árnyékában

Miközben az olimpiának a nemzetek közti barátságról, a sport közös ünnepléséről és a sportszerű versengésről kellene szólnia, sajnos számos más, szomorú esemény is beárnyékolja a játékokat.

Az orosz-ukrán háború kapcsán Párizs polgármestere, Anne Hidalgo azt nyilatkozta:

szeretném elmondani az orosz és a belarusz sportolóknak, hogy nem látják őket szívesen Párizsban. Azt is szeretném elmondani az ukrán sportolóknak és az egész ukrán népnek, hogy nagyon is támogatjuk őket.

A NOB korábban már határozott arról, hogy a július 26-tól augusztus 11-ig tartó játékokon az orosz sportolók indulhatnak, de csak semleges színekben. Továbbá mindkét országnak – a belaruszoknak is – megtiltották, hogy részt vegyenek a megnyitó ünnepségen, amelyet a Szajna partján, a város szívében tartanak.

Persze a „másik oldalon” Vlagyimir Putyint sem kell félteni,

az orosz elnök ugyanis már jó előre azzal fenyegette meg saját sportolóit, hogy az állam nem fizet pénzdíjat azoknak az orosz versenyzőknek, akik semlegesként indulnak a jövő nyári párizsi olimpián.

Pedig van pénz dögivel, még szeptemberben Azat Kadirov sportminiszter bejelentette, hogy a testületi ülésen úgy döntöttek, a 2024-es ötkarikás játékok kapcsán 882,2 millió rubelt (mintegy 3,3 milliárd forint) különítettek el az orosz sportolók részére.

Putyin mindenesetre elmondta a véleményét a NOB döntéséről:

„A Nemzetközi Olimpiai Bizottság néhány vezetőjének köszönhetően megtudhattuk, hogy a játékokra való meghívás nem feltétlen joga a legjobb sportolóknak, hanem valamiféle kiváltság, és hogy azt nem sporteredményekkel, hanem bizonyos politikai gesztusokkal lehet kiérdemelni, amelyeknek semmi közük a sporthoz”.

A NOB viszont egyértelmű üzenetet küldött vissza: szó nincs arról, hogy kizárnák az orosz sportolókat. Az orosz sportolók ugyanis – sikeres kvalifikáció esetén – elindulhatnak és versenyezhetnek az olimpián, Oroszország, mint nemzet viszont nem lehet jelen a játékokon.

xx
Daniil Medvedev minden bizonnyal végleg elvesztette Putyin támogatását, de valószínűleg nincs is rá semmi szüksége

A napokban végül kiderült, hogy összesen 15 orosz és 16 belarusz sportoló vesz részt semleges színekben a pénteken kezdődő párizsi olimpián. A 15 orosz sportoló közül hét teniszező, a legnagyobb sztár a US Open-győztes Daniil Medvedev, rajta kívül ott lesz a francia fővárosban a Roland Garroson elődöntős Mirra Andrejeva is.

Teniszen kívül még kerékpározásban, kajak-kenuban, úszásban és tornában lesz orosz sportoló. Belarusz birkózásban, súlyemelésben és taekwondóban képviselteti majd magát az ötkarikás játékokon. Az Ukrajnában zajló katonai invázió miatt azonban Oroszország és Belarusz a csapatsportágakban nem vehet részt az olimpián.

A NOB arról is tájékoztatott, hogy

minden kvalifikált sportolónak át kellett esnie a NOB által kijelölt háromtagú testület átvilágítási folyamatán. A kritériumok közé tartozott, hogy a sportoló nem támogatta nyíltan az ukrajnai háborút, és nincs kapcsolata semmilyen katonai vagy biztonsági szervezettel.

Az ukrán és izraeli fegyveres konfliktusok kapcsán pedig úgy nyilatkozott a francia belügyi tárca vezetője, hogy a két nemzet sportolóit 0-24 es rendfenntartói őrizet alá helyezik magas fenyegetettségi szintjük miatt. Az olimpia idejére általában is fokozott biztonsági intézkedéseket léptettek életbe a francia hatóságok, amelyek több mint 45 ezer katonát, rendőrt és magánügynököt állítanak szolgálatba, ezen kívül külföldről, csaknem félszáz országból is érkezik segítség.

Az érmesek tényleg hazaviszik Párizs egy darabját

Már év elején bemutatták a 2024-es olimpia érmeit: a Chaumet nevű francia ékszerész által tervezett 18 grammos érméket az Eiffel-toronyból a korábbi felújítások során levett vasdarabokból készítették. Az Eiffel-toronyból eltávolított vasdarabokat egy raktárban tárolják, Chaumet ezekből készíthette el az érmeket. 

Kép: Olympics.com

A vasból készített, Franciaország alakját idéző hatszögeket az arany-, ezüst- és bronzérmek közepére helyezik majd, az érmek hátoldalán pedig a győzelem görög istennője, Nike látható, egyik oldalán az Akropolisszal, a másikon az Eiffel-toronnyal.

Az 5084 darab érmet a francia pénzverde, a Monnaie de Paris gyártja le.

Kapcsolódó