Jordan Bardella, a Nemzeti Tömörülés (Rassemblement National, RN) elnöke és EP-képviselője, a számukra csalódást jelentő vasárnapi francia választásokat követően utalt arra, hogy a teljes EP legnagyobb, harminc fős küldöttségét adó pártja hétfőn csatlakozik a Patrióták Európáért (PfE) szövetséghez, mondván, hogy „végre holnaptól EP-képviselőink teljes mértékben betöltik szerepüket egy nagy csoportban, amely a jövőben befolyásolja majd az európai erőviszonyokat” – számolt be róla a Politico, felsorolva, hogy
  • a Fidesz 10,
  • a cseh ANO 7,
  • az osztrák FPÖ 6,
  • a spanyol VOX 6,
  • a holland Szabadságpárt 6,
  • a Flamand Érdek 3,
  • a portugál Chega 2
  • és a Dán Néppárt 1 képviselőjének, jelenleg 41 fős Patrióta csoportja
  • az RN-nel (30 fő)
  • és Matteto Salvini Ligájával (8 fő) 79 főre nőne, 
    amellyel az EP harmadik legnagyobb frakcióját alakíthatnák meg a Néppárt és a Szocialisták és Demokraták (S&D) mögött, beelőzve a liberális Megújítjuk Európát (Renew) és a Giorgia Meloni olasz testvérei és a lengyel Jog és Igazságosság Párt által fémjelzett Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) csoportját.
    A frakcióalakítás jelentőségéről, a következő napok nagy brüsszeli alkudozásáról és a pozíciók elosztásáról kérdeztük Tieger Endrét, az EuroAtlantic Tanácsadó elemzőjét.
    Milyen előnyei származnak annak, hogy az alig pár napja született Patrióták Európáért frakciót tud alakítani az új EP július 16-i, alakuló ülése előtt?

    A Patrióták Európáért (PfE) frakció megalakulása azon tagállami pártoknak a legkedvezőbb (például a magyar Fidesz és a cseh ANO), amelyek az új politikai formáció hiányában pártcsalád nélkül maradtak volna a következő ciklusra, ám így mégis jelentősebb szerephez juthatnak az Európai Parlamentben. A más pártcsaládokból csatlakozó erők (például: a spanyol VOX és a Dán Néppárt) inkább a hosszabb távú stratégia részeként helyezkedhettek.

    A Patrióták Európáért formációnak nagyon fontos előnye már a startvonalnál van az Identitás és Demokráciához (ID) képest, hogy lesz tagjuk – Orbán Viktor személyében – az Európai Tanácsban, ami az EU legfontosabb politikai döntéshozó szerve.

    Kapcsolódó

    Óriási osztozkodás kezdődik a pozíciókért, tisztségekért. A demokratikus választói akarat után, mi határozza meg, hogy kinek mi jut?
    Az Európai Parlamentben a választások után a pozíciók elosztását (alelnökök, szakbizottsági helyek) a frakciók erőssége, politikai alkuk, valamint a regionális és nemzeti egyensúly határozza meg. A pozíciók elosztásánál figyelembe veszik a jelöltek személyes kompetenciáit és tapasztalatait is. Az uniós biztosokat a tagállamok jelölik, majd az Európai Bizottság elnöke eldönti, ki mely portfóliót kapja, ezután pedig az EP szakbizottságai egy meghallgatás után jóváhagyásukat adják a kinevezéshez.
    Az osztozkodásnál származhat-e bármilyen előnyünk abból, hogy Magyarország tölti be az EU soros elnökségét?
    Nem, hiszen a soros elnöki tisztséggel elsősorban reprezentációs és adminisztratív feladatok párosulnak. A mindenkori soros elnöki tisztséget betöltő tagállam legfontosabb feladata, hogy meghatározza a Tanács munkaprogramját és prioritásait, valamint közvetítse a tárgyalásokat a tagállamok és az EU intézményei között.
    Mikor miről döntenek sorrendben? Kinek milyen alku, "zsarolási" pozíciói vannak, szoktak-e "kegyelemből" kisebb pozíciókkal "betömni" az elégedetlenkedő ellenzéki frakciók száját? Van-e erre bármilyen írott vagy íratlan szabály?
    Először az Európai Parlament elnökét választják meg, majd az alelnököket és az Európai Bizottság elnökét. Ezt követően az EP bizottságok vezetőit jelölik ki. Végül – időben távolabb - az uniós biztosok kinevezése történik. Az alkurendszer rendkívül összetett, hiszen a „kalapban” minden pozíció egyszerre van bent, így a legfontosabb pozíciók elosztásakor (Európai Bizottság elnöke, EP elnök, stb.) a kisebb frakciók stratégiai jelentőségű pozíciókat kaphatnak a támogatásukért cserébe. Legemlékezetesebb példa Ursula von der Leyen 2019-es megválasztása, amikor a Néppárt (EPP) jelöltjének támogatását kisebb pozíciók és politikai engedmények révén sikerült megszerezni a Renew és a Szocialisták és Demokraták (S&D) frakcióktól. 
    Keresztbe tehet-e még bármi Ursula von den Leyen újrázásának?
    Ursula von der Leyen újrázásához az Európai Parlament jóváhagyására lesz még szüksége, ahol minimum 361 képviselőnek igennel kell szavaznia az Európai Tanács jelöltjére. Azonban az eredmény szoros lehet - ahogy öt évvel ezelőtt is történt -, hiszen a koalícióban résztvevő EPP-Renew-S&D három frakcióból (jelenleg 400 képviselőjük van) is lehetnek „ellenálló” képviselők, akik tartózkodnak vagy nemmel voksolnak. A Néppárt tagjaként a francia Republikánus párt képviselői már a márciusban tartott bukaresti EPP-kongresszuson jelezték, hogy nem fognak Ursula von der Leyenre szavazni, ám pontosan előre nem tudhatjuk mennyien tehetnek majd esetleg hasonlóan.
    Melyik biztosi pozíció juthat Magyarországnak és ez mikor dőlhet el?

    Ez jelenleg nagyon bizonytalan. Első lépésben ki kell derüljön ki lesz az Európai Bizottság új elnöke, majd Orbán Viktornak jelölnie kell a pozícióra, aztán dőlhet el milyen portfólió juthat Magyarországnak. A folyamat ősszel, vagy elhúzódása esetén az év végéig zárulhat.