Mi az az FFP?

A pénzügyi fair play (FFP - Financial fair play) az európai klubfutball általános pénzügyi helyzetének javításáról szól. Az FFP-t 2010-ben hagyták jóvá, azóta az UEFA-versenyekre kvalifikált kluboknak bizonyítaniuk kell, hogy a szezon során nem volt lejárt tartozásuk más klubok, játékosok és az adóhatóságok felé. Más szóval, bizonyítaniuk kell, hogy befizették a számláikat.

2013 óta a klubokat a nullszaldós követelmények alapján is értékelik, ez megköveteli, hogy a csapatok kiadásai és bevételei egyensúlyban legyenek, így korlátozva a klubok adósságfelhalmozását. Ennek értékelése során a független klubok pénzügyi ellenőrző szerve (CFCB) minden szezonban elemzi a klubok három évre vonatkozó pénzügyi adatait.

Kapcsolódó

2015 júniusától az UEFA frissítette a szabályzatát, a kezelt helyzetek közé tartoznak

  • az üzleti szerkezetátalakítást igénylő klubok,
  • a hirtelen gazdasági sokkhatásokkal szembesülő klubok
  • és a működési régiójukban súlyos piaci strukturális hiányosságokkal működő klubok.

A CFCB munkája pedig már kiterjeszthető olyan klubokra is, amelyek még nem kvalifikálták magukat az UEFA-versenyekre, de a jövőben várhatóan részt kívánnak venni azokon.

Lehet egy klubnak vesztesége?

Lehet, de pontosabban

a klubok csak 5 millió euróval költhetnek többet, mint amennyit három év alatt megkerestek.

Ez a határ azonban akár 30 millió euróra is emelkedhet, ha azt a klub tulajdonosa vagy egy vele kapcsolatban álló fél közvetlen kifizetése fedezi. A kiadások ily módon történő korlátozásának célja, hogy a klubok adósságállománya minimálisra csökkenjen, és hogy a gazdag tulajdonosokkal rendelkező csapatok ne tudják „tisztességtelenül” finanszírozni a gárdájuk sikereit.

xx
A Crystal Palace szurkolói egyértelmű üzenetet küldtek a Manchester Citynek: „Nektek pénzetek van, nekünk meg lelkünk”

Fontos tétel azonban, hogy a stadionokba, edzőtermekbe, ifjúsági fejlesztésekbe és a női labdarúgásba történő beruházások ösztönzése érdekében (2015-től) az összes ilyen költséget kizárják a nullszaldó kiszámításából.

Milyen büntetésre számíthatnak a renitens klubok?

Az FFP-szabályt megszegő klubokat nem zárják ki automatikusan az UEFA sorozataiból, egy részletesen meghatározott büntetési skálán mennek végig azok, akik nem tartják be a pénzügyi előírásokat.

A büntetési fokozatok a következők:

  1. figyelmeztetés
  2. megrovás
  3. pénzbírság
  4. pontlevonás
  5. az UEFA-versenyből származó bevételek visszatartása
  6. új játékosok UEFA-versenyekre történő nevezésének megtiltása
  7. a klubok által az UEFA-versenyeken való részvétel céljából regisztrálható játékosok számának korlátozása, beleértve az UEFA klubversenyek céljaira az A-listán regisztrált játékosok munkavállalói juttatások költségeinek teljes összköltségére vonatkozó pénzügyi korlátozást is
  8. a folyamatban lévő versenyekről való kizárás és/vagy a jövőbeli versenyekről való kizárás
  9. cím vagy díj visszavonása

 

Az FFP összhangban van az európai joggal?

Az UEFA állandó párbeszédet folytat az Európai Bizottsággal a pénzügyi fair play-ről, és eddig folyamatos támogatást kapott a kezdeményezéshez. Az UEFA elnöke és az Európai Unió versenyjogi biztosa közös nyilatkozatot is tett, amelyben hangsúlyozzák a pénzügyi fair play szabályai és célkitűzései, valamint az Európai Bizottság állami támogatásokkal kapcsolatos politikai céljai közötti összhangot.

Trükkökkel, kiskapukkal próbálkoznak a klubok

Számos − ám leginkább gazdag − klub elöljárója nyilatkozta azt korábban, hogy az UEFA pénzügyi szabályzatát szinte lehetetlen tartani, ha versenyképesek szeretnének maradni vetélytársaikhoz képest. Akinek költségvetése veszteséges – vagy legalábbis nem igazán stabil –, annak figyelnie kell rá, hogy a transzferidőszakok során ne költsön sokat új játékosokra, illetve bérekre. Az a klub, amely szakmai szempontból kifolyólag kénytelen új játékosokat venni, előbb-utóbb eladni is kénytelen lesz, hiszen szem előtt kell tartani a bevétel-kiadás mérleget.

xx
A Chelsea tucatjával vette a játékosokat, de az UEFA lekapcsolta a trükköt

A Chelsea-nél az orosz-ukrán háború kirobbanása után bekövetkezett tulajdonosváltásnál (az uniós szankciók miatt az addigi orosz tulaj, Roman Abramovicsot Todd Boehly váltotta – a szerk.) szokatlan és eddig ismeretlen igazolási módszert eszeltek ki a klubnál. Tucatjával vásárolták az új játékosokat – ráadásul nem is kevés pénzért –,

az új tulajdonosi kör 8-9 éves szerződést kötött a frissen érkezőkkel, így kerülve ki az UEFA 3 éves periódusra vonatkozó elszámolási rendszerét.

Az európai labdarúgást irányító testület azonban résen volt, és az újonnan bevezetett szabály szerint a klubok legfeljebb csak öt évig amortizálhatják – egy elszámolási időszakra elosztva – az átigazolási díjakat. A Chelsea-nek tehát új kiskaput kell keresnie, vagy maradnak a szabályos működésnél.

A Barcelona költségátcsoportosítással igyekszik kordában tartani gazdasági helyzetét. A klub régóta pengeélen táncol, szoros megfigyelés alatt tartja őket az UEFA − csakúgy, mint a Chelsea-t. Éveken keresztül horror áron igazoltak, plusz fizették Lionel Messi felfoghatatlan fizetését, így egy ideje takaréklángon pislákol a katalán klub az átigazolási piacon. A klubelnök Joan Laporta fűvel-fával üzletel, hogy legyen pénz új játékosokra, eladásra kínálta a klub médiarészlegét is, ám a remélt bevételek nem érkeztek meg, így a Xavi Barcelonája továbbra is inkább az utánpótlásra kénytelen támaszkodni.

Így büntetett eddig az UEFA

Ha a Manchester City nem kért volna segítséget egy extrém drága jogi csapattól, ez lett volna a legdurvább büntetés. A manchesteri kékek szinte sokkot kaptak, amikor az UEFA 2020 februárjában kétéves Bajnokok Ligája eltiltást és 30 millió eurós bírságot ítélt a Citynek. Az UEFA szerint több mint 100 pontban sértették meg az FFP-t, miután a szaúdi klubtulaj egyik zsebéből másikba rakta a pénzt, és 5 év alatt több mint 490 millió euróért igazoltak játékosokat.

ff
Hamis angol bankjegy Sulaiman Al Fahim arcával aki segített az Abu Dhabi királyi családnak a Manchester CIty felvásárlásában

A City a Sportdöntőbíróság (CAS) elé vitte az ügyet, amelyet meg is nyertek, és csak 10 milliót kellett befizetniük. A mai napig nem érti senkit, miként úszhatta meg ezt Pep Guardiola csapata.

Az AC Milan viszont kezesbárányként viselkedett, miután az UEFA egy évre eltiltotta őket az égisze alatt rendezett nemzetközi sorozatoktól. Az olasz klub nem élt a fellebbezéssel, önként elfogadták számüzetésüket, így kihagyták a 2019-2020-as Európa-liga szezonját.

A sort a végtelenségig lehetne folytatni, s az ügyben olyan klubok érintettek, mint a Juventus, a Manchester United, a PSG, az AS Roma vagy a Besiktas – természetesen a teljesség igénye nélkül.

Van az a pénz...

Fontos azonban tudni, hogy az UEFA működése ebben a tekintetben (sem) teljesen transzparens. A labdarúgás két legfőbb irányítótestületéről (UEFA, FIFA) régóta tudni, hogy mélyen átitatja őket a korrupció. Az ügyben korábban az FBI is folytatott nyomozást, mely egy sor nagy hatalmú sportvezető eltávolításával végződött.

A FIFA titkai című dokumentumfilm a nemzetközi futball irányítószervezetének mocskos titkairól szól: megtudhatjuk miként vásároltak szavazatokat szegény országoktól a testületen belüli érdekcsoportok, hogyan adják el a világbajnokságokat a szaúdi térségnek (a dokumentumfilmes lelepleződés után ez a tendencia tovább folytatódik egyébként), és milyen zsarolási, pénzügyi manipulációs eszközökkel vásárolják be magukat a sportvezetők a politikai szférába.

S hogy mindez miért fontos? Azért, mert a világ sportmédiumainak szakírói egyre több oknyomozást folytatnak azzal kapcsolatban, hogy a leggazdagabb európai élklubok (például a Paris Saint-Germain vagy a Manchester City) miként kerülhetik el azokat a brutálisan súlyos büntetéseket, melyeket az FFP extrém megsértéséért kaphatnának papíron. Mert bár a futballt irányító szervezetek hangszóróba tolják az FFP fontosságának betartását, biztosan tudjuk − hiszen számos irat, dokumentáció, Wikileaks-szivárogtatás látott napvilágot korábban – hogy náluk jobban kevesen szeretik a pénzt. Azt pedig, hogy a PSG és a Manchester City miként kerülte el a legsúlyosabb büntetést, csak elképzelni tudjuk a testületekről szóló, nyomozások, dokumentumfilmek és cikkek alapján.

Kiskapus trükkök: úgy szórják a pénzt, mintha nem lenne holnap

Mindenki kikerekedett szemekkel nézi, hogy miként költhet a Chelsea csillagászati összegeket anélkül, hogy megsértené az UEFA pénzügyi fair play szabályát. Ha többre kíváncsi−−−>