Giorgia Meloni olasz miniszterelnök például azt mondta, olyan korszakban élünk, amikor mindent megtámadnak, ami meghatároz bennünket, más előadók is a családok ellenségeinek listáját sorolták, amely ezáltal sajátos kultúrháborús ízt kapott. A szokásos ellenségképek - liberalizmus, feminizmus, marxizmus – mellett már megjelent okostelefonok is, Orbán Viktor magyar miniszterelnök pedig a klímaváltozási pánikot tette felelőssé, azért, hogy az emberek kevesebb babát szülnek.

És voltak felhívások a hagyományos, házas, lehetőleg heteroszexuális családi egységekért. Jordan Peterson kanadai pszichológus egyenesen felszólította az egyedülállókat, az elváltakat és a melegeket arra, hogy változtassanak.

Etnikai sérelmek is megjelentek.

Az azerbajdzsáni nemzetgyűlés elnöke azzal vádolta Örményországot, hogy „megrongálja Azerbajdzsán összes történelmi, kulturális és vallási helyszínét”. 

A Boszniai Szerb Köztársaság volt miniszterelnöke a hagyományos család fontosságáról és a globalisták és a liberalizmus által veszélyeztetett születésszám fenntartásáról beszélt.

II. Ignác Aphrem, a szír ortodox egyház pátriárkája a szíriai keresztények helyzetéről szólt, amelyet szerinte tovább rontottak az országot sújtó nemzetközi szankciók.

És nem véletlenül választották a Kárpátaljai Gyermekkórust a sok zenei közjáték előadójának. A nyugat-ukrajnai régióban jelentős magyar etnikai kisebbség él, és a két kormány között nyelvi vita folyik, miután kötelezővé tették az ukrán nyelvet az iskolákban. A gyerekek hímzett fehér köntösbe öltözve énekelték el Reményik Sándor XX. század eleji költő, a Templom és iskola című versét a magyar nyelvről, a templomról és az iskolákról.

 

Novák Katalin köztársasági elnök méltatta a kórus teljesítményét „a kétségbeejtő körülmények ellenére”, és Reményik versét visszhangozva hozzátette, „nem adjuk fel”.

A konferencia néha lényegesebb területre tévedt annál, mint hogy meg kell határozni, kikből állhat egy család, hogy a férfi és nő páros minden alternatívája rossz.

A lap összefoglalója szerint a közgazdasági Nobel-díjas James Heckman a család fontosságáról ugyan beszélt, de kiemelte, hogy a szülők képzése fontos lenne gyermekeik neveléséhez, mert az javíthatja társadalmi-gazdasági pályájukat.

A Politico hosszú cikkben boncolgatja a Budapesti Demográfiai Csúcs kapcsán, hogy a felmérések azt mutatják, Európában mind a férfiak, mind a nők több gyermeket szeretnének, mint amennyit végül valójában vállalnak. A gyorsan csökkenő születési ráták a népesedési piramist is torzítják, kevesebb a munkaképes korú ember az idősebb nyugdíjasokhoz képest. Ez problémákat okozhat a nyugdíjfizetésben és az egészségügyi ellátásban.

Különösen olyan országokban jelent ez problémát, mint Románia és Bulgária, ahol az alacsony születési rátához a magas kivándorlás is társul. Magyarország termékenységi arányszámának emelése terén elért eredményei lenyűgözőek, tanulságul szolgálhatnak mások számára – legalábbis papíron – teszi hozzá a cikk szerzője.

Az ország GDP-jének mintegy 5 százalékát a családalapítás ösztönzésére fordítja, beleértve az adókedvezményeket és az alacsony kamatozású kölcsönöket a gyermekes családok számára, valamint az ingyenes in vitro megtermékenyítést (IVF). 2010 óta, amikor Orbán Viktor átvette a hatalmat, Magyarország termékenységi rátája mintegy 25 százalékkal nőtt, az EU legalacsonyabb szintjéről kicsit meghaladta a tömb egy nőre jutó 1,5 születési átlagát – ismerteti a lap, amely szerint nyitott kérdés, hogy a magyar kormány politikája milyen szerepet játszik a változás előmozdításában. Orbán azon célkitűzése ugyanis, hogy 2030-ra elérje a 2,1 születésszámot egy nőre, ami a bevándorlás nélküli népességszám stabilizálásához szükséges, elérhetetlenné válhat.

Eközben a Városligetben az emberek aggodalmai prózaibbak voltak.

A Politico szerint egy fáradtnak tűnő, 45 éves férfi két hároméves fiúval és feleségével jelent meg a családi napi fesztiválon, amely a konferenciával egyidőben zajlott és arra a kérdésre, hogy mi tenné könnyebbé az életét, annyit válaszolt.

Jobb munka. Több pénz. Szerintem ez a probléma Magyarországon.

 

Novák Katalin szabadságharcról és jégkorszakról beszélt, bemutatta a családok 12 pontját

A családpártiság legyen nemzeti minimum! – hangsúlyozta Novák Katalin köztársasági elnök csütörtökön, a Budapesti Demográfiai Csúcs nyitónapján a Szépművészeti Múzeumban. Bővebben >>>

Orbán Viktor az idei demográfiai csúcson bejelentette a háromgyermekes édesanyák várható szja-mentességét.

Az Economxnak nyilatkozó gazdasági szakértő szerint akár még az idén számíthatunk érdemi döntésekre a bevezetéssel kapcsolatban.

Az adómentesség kiterjesztését az is valószínűsíti, hogy Orbán Viktor már most politikai üzenetet kreált a kérdésből. A rendezvényen emlékeztette hallgatóságát, hogy jövőre európai parlamenti választások lesznek, és szerinte minden adott ahhoz, hogy egy átkaroló hadművelettel a maguk javára fordítsák az erőviszonyokat, és össze kell állítani a magyar családpolitika 2.0 programját.