A véradó munkavállaló a munka törvénykönyve szerint mentesül a munkavégzési kötelezettsége alól a véradáshoz szükséges legalább négy óra időtartamra, válaszolta Pintér Sándor belügyminiszter megbízásából Rétvári Bence a tárca államtitkára a parlament honlapján feltett azon írásbeli kérdésre, hogy „Mennyire becsüli a magyar állam a véradókat?”
Rétvári Bence válaszában kitért arra is,
- a munkavállaló a véradás miatt kieső munkaidőre távolléti díjra is jogosult,
- valamint a véradásra behívott donornak az allogén véradás során pedig az utazással kapcsolatos igazolt költségeit a vérgyűjtést végző is megtérítheti,
- előfordulhat az is, hogy a munkáltató a kollektív szerződésében pótszabadságot biztosít a véradónak.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint:
- 2021-ben 381 ezer;
- 2020-ben 379 ezer;
- 2019-ben pedig 442 ezer véradó volt Magyarországon.
A véradásra alkalmas lakosságának körülbelül 4-5 százaléka rendszeres véradó, holott minden 18 és 65 év közötti, egészséges nő és férfi, akinek a testsúlya eléri az 50 kilogrammot, szerepet vállalhatna a stabil vérkészlet biztosításában – mondta korábban Nagy Sándor, az Országos Vérellátó Szolgálat szakmai főigazgató-helyettese.
Az Ipsos 2022-ben készült kutatása kutatása szerint a válaszadók több mint fele még soha nem adott vért.
Pedig a hazai egészségügyi intézményeknek a betegellátáshoz naponta 1600–1800 egység vérre van szüksége. Minden egység levett vérből háromféle vérkészítményt állítható elő, amivel akár három élet is megmenthető.
Egyébként március végén ért véget a Médiaunió Alapítvány „Mentés másként - Merj segíteni” kampánya, aminek a legfontosabb üzenete, hogy a segítségnyújtáshoz nem kell fehér köpeny, hiszen bárki képes életet menteni elsősegélynyújtással vagy véradással.
Az elmúlt hónapokban több mint háromszáz cikk és interjú foglalkozott a témával, a médiumok által felajánlott felületek összértéke meghaladta az 1,6 milliárd forintot.