A felnőttek általános hangulatát alapjaiban határozhatja meg a munkahelyi jóllét, hiszen az ébren töltött idő jelentős része munkával telik. A Profession.hu legfrissebb felmérésében azokat a tényezőket vizsgálta, amelyek teljesülése szükséges ahhoz, hogy az emberek jól legyenek a munkahelyükön.

A magyar munkavállalók szerint egy jó munkahely legfőbb jellemzője, hogy megfelelő mértékű fizetést biztosít az alkalmazottaknak – ezt a 18-65 évesek 79 százaléka gondolja így.

Kapcsolódó

Emellett a béren kívüli juttatások már kevesebbeknek, a válaszadók mintegy 43 százalékának kiemelten fontosnak.

Az állásportál tapasztalatai szerint a fizetés mértéke az utóbbi években merőben meghatározza az álláskeresési- és választási motivációkat hazánkban, minden egyéb szempontot megelőzve a fontossági sorrendben.

Ám hiába a leggyakoribb elvárás a jó fizetés, a dolgozók  mindössze harmadának (35 százalék) adatik ez meg a jelenlegi munkahelyén, a többség nem teljesen elégedett a bérével.

A másik, ritkább esetben fontosnak tartott anyagi jellegű igény pedig minden negyedik munkavállalónál realizálódik: 23 százalékuk részesül béren kívüli juttatásban.

A fizetést követően a második helyen a jó munkahelyi légkör és a szimpatikus kollégák állnak (69 százalék), akik kedvességükkel és segítőkészségükkel járulnak hozzá az adott munkahely szerethetőségéhez. A harmadik helyet is egy érzelmekhez és hangulathoz kapcsolódó kritérium foglalja el: a munkavállalók több mint felének (59 százalék) az emberséges, empatikus vezetőség az, ami elengedhetetlen jellemzője a jó munkahelynek.

Azok lehetnek a legszerencsésebbek, akiknek ez a kiemelt elvárásuk, ugyanis

a leginkább elérhető vágynak jelenleg a jó munkahelyi légkör és a segítőkész, kedves kollégák számítanak (37 százalék). De közel ilyen gyakran mondható el egy-egy cégről, hogy empatikusnak, emberségesnek tartják a dolgozók a vezetőséget (33 százalék).

A munkaidő szabályozására vonatkozóan elsősorban annak kiszámíthatósága fontos a dolgozóknak: minden második válaszadó (54 százalék) szeretné pontosan tudni a beosztását, munkarendjét, és a gyakorlatban 34 százalék esetében ez az igény teljesül is.

Ezzel párhuzamosan viszont sokan (43 százalék) igénylik a munkaidő rugalmasságát, amely elősegítheti a munka és a magánélet optimális egyensúlyát, és közel ennyi válaszadónál (39 százalék) ez biztosított is. Ezen kívül a válaszadók egyharmadánál (32 százalék) a napközbeni távolléteket kezeli rugalmasan a munkaadó, ha munkaidőben akad magánjellegű elintéznivaló.

A munka-magánélet egyensúly támogatásának érdekében leginkább a szabadnapok felhasználása terén tapasztalható munkáltatói törekvés: minden második dolgozó dönthet szabadon a szabadságának kivételéről, holott a fizetett szabadnapok egy részével a munkavállaló rendelkezhet.

Emellett 42 százalékuknál jellemző, hogy a munkahelyen tiszteletben tartják a munkaidő lejártát és ezzel egyidejűleg az alkalmazottak magánéletét.

A hivatalos, központi szabályozáson túlmutatóan több munkavállalónak (15 százalék) is lehetősége van nyáron vagy ünnepek környékén bizonyos napokon korábban abbahagynia a munkáját a rövidített munkanap bevezetésének köszönhetően.

Magyarországon jelenleg kevés példa akad az extra szabadnapok biztosítására, illetve a családbarát támogatások (mint például a rugalmasság váratlan események kapcsán, beiskolázási támogatás, gyereksarok, szoptató szoba) és a céges rekreációs szolgáltatások (pl. fitnesz, jóga, masszázs) nyújtására.

Az országos kutatásban felmérték azt is, hogy mik azok a jólléti tényezők, amelyekért a munkavállaló akár fel is mondana egy új állást választva, amennyiben a többi feltétel azonos a másik cégnél is. 

A leggyakrabban említett ilyen tényező a munkaidő végének és a magánéletnek a tiszteletben tartása (39 százalék) volt.

A második legfontosabb motivátor, ami szintén sokakat sarkallhat munkahelyváltásra, az a home office és/vagy a távmunka lehetősége (32 százalék), illetve a rugalmas munkaidő (31 százalék.)