A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai alapján a magyar kiskereskedelmi forgalom szeptemberben 1,7 százalékos éves növekedést mutatott, ami bár elmarad a korábbi hónapok kedvezőbb eredményeitől, mégis csak átmeneti gyengülésnek tekinthető. A forgalom mérséklődése egyértelműen az árvízhelyzet következménye, amely jelentős hatással volt a kereskedelemre, különösen az üzemanyagpiacon. Az ilyen egyszeri, külső hatások jellegükből adódóan nem képeznek hosszú távú problémát a szektor számára, így a következő hónapok bizakodásra adnak okot.

Az árvíz ideiglenes hatása 

A szeptemberi lassulás egyik legfőbb oka a rendkívüli árvízhelyzet lehetett, amely nemcsak Magyarországot, hanem a környező országokat, így Ausztriát is sújtotta. Az árvíz némi hatást gyakorolhatott az árukészletek mozgására, az ellátási láncokra, valamint a fogyasztói magatartásra. Az üzemanyag-forgalom például 5 százalékos csökkenést mutatott, ami egyértelműen az áradások következménye. Az élelmiszerforgalom is visszaesett, míg a nem élelmiszertermékek, különösen a textilruházati és bútorüzletek erősebb teljesítményt mutattak. 

Fontos, hogy hasonló helyzetek már korábban is előfordultak. Többen kiemelték már, hogy a 2013-as árvíz idején is érezhető volt a kiskereskedelmi forgalom csökkenése, amit később jelentős növekedés követett. A szakértők várakozásai szerint most is hasonló forgatókönyv valósulhat meg, és az árvíz miatti átmeneti visszaesést hamarosan erőteljes fellendülés – visszapattanás – válthatja fel.

Erős alapok a jövőbeli növekedéshez 

Az év első kilenc hónapjában a kiskereskedelmi forgalom 2,7 százalékkal bővült, és az előrejelzések szerint az év hátralevő részében tovább gyorsulhat a növekedés üteme. A növekvő reálbérek, amelyek augusztusban 9,4 százalékos növekedést mutattak, valamint az alacsony infláció, amely szeptemberre 3 százalékra csökkent, mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a fogyasztás továbbra is fellendítse a gazdaságot. A jövő évben várhatóan még nagyobb mértékű jövedelemnövekedésre számíthatunk, köszönhetően a lakossági állampapírok kifizetéseinek, ami 2025. első negyedévében jelentős vásárlóerőt ad majd a magyar háztartásoknak. 

Bár a szeptemberi adatokat beárnyékolta az árvíz és az üzemanyag-forgalom csökkenése, októberre már visszaállt a normál forgalmi szint, és az online pénztárgépek adatai is erős forgalmat mutatnak. A jövedelmi helyzet javulása és a gazdaság stabilitása továbbra is kedvezően befolyásolják a kiskereskedelmi szektort, így a következő hónapokban már ismét dinamikus növekedésre számíthatunk. A szakértők előrejelzései szerint, ha a kormányzati célok, például a minimálbér és az átlagbér dinamikus növekedése teljesül, akkor a fogyasztás is erőteljesebbé válik, ami tovább húzza a gazdaság teljesítményét.

Mindezek alapján úgy tűnik, hogy a magyar kiskereskedelem fellendülése nemcsak valószínű, hanem közel is van: a gazdasági alapok erősek, a fogyasztói bizalom pedig folyamatosan erősödik.

Geopolitikai változások küszöbén 

Lényeges, hogy a korábbi hónapok adataihoz képest immár látszik egy politikai törés is: a Trump-győzelmet pozitív sokként értelmezhetjük, hiszen a szomszédunkban zajló háború lezárásával kampányoló elnök győzelmére a piacok is pozitívan reagáltak. A háború az erőforrásokat jólétileg „terméketlen” célokra irányította át, még ha egyes óriásvállalatoknál vagy országoknál a profitot vagy a GDP-t növelte is. A konfliktus ugyanis eredményezett egy energia- majd kereskedelmi sokkot és azt a jövedelmet, amit nem vont el vagy semmisített meg ezeken keresztül, a hadiiparba, a fegyverkezés felé terelte. 

Az elnök a világgazdaság öncélú, ideológiai alapú szankciós kivéreztetése (a politikai- katonai háborúskodás) helyett a békés és kölcsönösen előnyös (gazdasági eszköztárat alkalmazó) alkufolyamatok (tranzakciók) híve és egyik legfőbb képviselője.

Világos békepárti víziója a következetes kormányzóképességével alátámasztva megfelelő alkalmazkodási alap, viszonyítási pont lehet a gazdaság szereplőinek, szemben a kormányzásra való alkalmasságát számos szereplésével megkérdőjelező, szakpolitikai kérdésekben megnyilvánulni nehezen képes, ismeretlen politikai-üzleti érdekek béklyójában mozgó ellenfelével. 


A német kormányzatra nyomást gyakorló, bezárásokkal és elbocsátásokkal fenyegetőző nagyvállalati szektor is ki tudta kényszeríteni akaratát, hiszen a kormányzásképtelen német koalíciót az önmaga által támogatott szankciós háború maga alá temette, felbomlásával pedig megnyílhat az út az európai gazdaságot nagymértékben befolyásoló német motor újraindítására is, ami szintén javítja majd a fogyasztók konjunktúra-érzetét. Így aztán a geopolitikai folyamatoknak is köszönhetően, mint korábban fogalmaztunk, még közelebb kerültünk a lefojtott magyar gazdaság kilövéséhez, a felpattanáshoz. Azért is, mert a gazdasági szereplők viselkedését a várakozásaik befolyásolják, a Trump- győzelem napjától kezdve pedig ezek a várakozások alapvetően változhattak pozitív irányba, ami bizakodást tükröző gazdasági döntéseket eredményezhet.

A kilátások pozitívak 

Bár a kiskereskedelmi szektor szeptemberben mérsékelt növekedést mutatott, a visszaesés mögött egy egyszeri, külső hatás, az árvíz áll, és a trendek hosszú távon kedvezőek. A következő hónapokban a belső konjunktúra helyreállásával, a reálbérek növekedésével és a gazdaság stabilitásával a kiskereskedelem ismét erőteljes bővülésre számíthat.

A 2025-ös évre vonatkozó előrejelzések is bizakodóak, és ha a kormányzati célok teljesülnek, a kiskereskedelem a jövőben is kulcsfontosságú szereplője marad a magyar gazdaság növekedésének. 


Az idő folyása gyorsul, így bármikor beérkezhetnek újabb pozitív sokkhatások, amelyek a béke irányába vihetik a világot, a magyar gazdaság pedig a békére lett berendezve, a béke az üzemanyaga.

A szerző Oláh Dániel, Junior Prima díjas közgazdász