Japánban csütörtökön letartóztatták a szigetország egykori külügyminiszter-helyettesét, Akimoto Maszatosit, akit azzal gyanúsítanak, hogy 61 millió jen (csaknem 150 millió forint) kenőpénzt fogadott el egy szélenergia-ipari vállalattól. Az ügyészség szerint a politikus az összegért cserébe a parlamentben is felszólalt a tokiói székhelyű cég érdekében, mely tengeri szélerőmű létesítésére kiírt pályázatokat akart megnyerni.

Olaf Scholz német kancellár pedig a jövő évi költségvetéséről szóló vita során hangsúlyozta, hogy a közel két éve dolgozó kormányzó koalicíó jelentős eredményeket tud felmutatni: nem pusztán ellátási gondoktól mentesen sikerült elszakadni az orosz energiaforrásoktól,

Kapcsolódó

de meghonosították az ügyek gyors, Németország-sebességű előmozdítását is.

Példaként megemlítette, hogy Németországban minden nap harminc labdarúgópályának megfelelő területen telepítenek napelemeket. A kisebb sportbalesete után kalózos szemtapaszt viselő Scholz ugyanakkor azt is beismerte, ezektől függetlenül is a „kockázatkerülés, a csüggedés és a bürokrácia dzsungele” jellemző Németországra.

Felmerült, hogy megint kilőhetnek a gázárak, ezúttal Ausztrália miatt. A világ legnagyobb LNG-exportőr ország gázüzemeiben kezdtek el sztrájkkal fenyegetődzni az alkalmazottak. Energiaipari elemzők pedig arra figyelmeztettek, hogy az ennek következtében beszűkülő kínálat, miatt akár az európai árak is megemelkedhetnének.

Kína pedig bekeményített, a The Wall Street Journal meg nem nevezett forrásra hivatkozta írt arról, hogy az ázsiai országban elrendelték:

a központi kormányzati szervek tisztviselői nem használhatnak iPhone-okat és más külföldi márkájú készülékeket a munkahelyükön.

Az ország élén állók már májusban sürgették a nagy állami tulajdonban lévő vállalatokat, hogy vállaljanak kulcsszerepet abban, hogy az ország technológiailag önellátóvá váljon. A háttérben azonban valószínűleg inkább az áll, hogy több nyugati ország is kitiltotta már – élen az Egyesült Államokkal – az informatikai és távközlési rendszeréből egyes kínai gyártók termékeit.

Erdogan megpróbálta megpuhítani Putyint

Vlagyimir Putyin orosz és Recep Tayyip Erdogan török elnök hétfőn az orosz fekete-tengeri üdülőhelyen, Szocsiban találkozott, ugyanott, ahol tavaly augusztusban már egyeztettek. Hivatalosan azzal a céllal ültek tárgyalóasztalhoz, hogy az orosz-ukrán gabonaegyezmény visszaállításának feltételeiről egyeztessenek. Erdogan azonban készen áll arra, hogy közvetítsen Oroszország és a Nyugat között az ukrajnai háború ügyében – írta a találkozó előtt a török Milliyet lapot idézve a RIA Novosztyi.

Sajátos alaphangot kölcsönzött azonban a két elnök közötti megbeszélésnek, hogy

mindössze néhány órával a találkozó előtt sorozatos dróntámadásokat indított el Ukrajna egyik legnagyobb gabonaexportáló kikötője ellen Oroszország.

Odessza kormányzója szerint 17 drónt lőttek le a déli régióban, de jelentős károkat okozott a támadások a kikötő infrastruktúrájában is. Több területen raktárak és termelőgyárak sérültek meg, valamint mezőgazdasági gépek és ipari berendezések.

Putyin nem sokkal később már arról beszélt, undorító, ami Ukrajnában zajlik. Az orosz elnök szerint Volodimir Zelenszkij ukrán államfőt, aki etnikai zsidó, a nyugati országok állították a pozíciójába, így leplezve a kijevi rezsim „emberellenes” természetét.

Mindeközben egyre nagyobb feszültséget okoz a kelet-európai uniós országok és Ukrajna között, hogy az ukrán mezőgazdasági termékekre vonatkozó, szeptember közepén lejáró importtilalmat piacvédelmi okokból meghosszabbítaná az érintett öt ország.

Kijev válaszul világossá tette, az EU és az érintett országok nemzetközi jogot sértenek akkor, ha fenntartják a kereskedelmi korlátozásokat. Kijev ebben az esetben a Kereskedelmi Világszervezetnél tenne panaszt szövetségesei ellen. A helyzetet pedig súlyosbítja, hogy Oroszország továbbra sem hajlandó beleegyezni a fekete-tengeri gabonaegyezmény újraélesztésébe.

Biden népszerűsége nem javul

A héten két közvélemény-kutatást is nyilvánosságra hoztak, amelyekből azt a következtetést lehetett levonni, hogy az amerikaiak nem kifejezetten elégedettek az elnökükkel. Először a The Wall Street Journalban jelentek meg felmérési eredmények. Az ennek keretében válaszolók 59 százaléka nyilatkozott úgy, hogy Joe Biden gazdasági intézkedései hagynak némi kívánnivalót maguk után. A résztvevők 73 százaléka pedig azt mondta, Biden túl idős már ahhoz, hogy ismét elinduljon az elnökválasztáson.

Néhány nappal később aztán a CNN országos közvélemény-kutatásából is az derült ki, hogy Biden munkájának elfogadottsága 39 százalékon áll. A választók mindössze 24 százaléka látja úgy, hogy az elnök tevékenysége javított az amerikai gazdaság helyzetén, 58 százalék szerint pedig rontott

Biden mindezektől függetlenül rendíthetetlenül hajtogatja, hogy a Bidenomics működik, sikeresek az elnöksége alatt bevezetett gazdasági intézkedések. A közelmúltban megjelent véleménycikkében is hangsúlyozta, a munkanélküliségi ráta az elmúlt 50 évben soha olyan hosszú ideig nem maradt 4 százalék alatt, mint az elmúlt időszakban.

Egyes elemzők szerint Biden esetében a marketing az, ami javításra szorul.

Hasonló a helyzet, mint az Obamacare esetében volt. Abban a pillanatban, hogy ráteszed valamire a Biden nevet, az ország egyik fele imádni fogja, a másik fele pedig nem

– mondta Jim Messina, Barack Obama volt elnök egykori tanácsadója.

Az orosz külügyminiszter szerint sikeres volt a G20-as csúcstalálkozó

Az orosz külügyér elégedetten nyilatkozott a legnagyobb fejlett és feltörekvő országok alkotta G20-csoport csúcstalálkozóját követően, a brazil elnök szerint nem szabad zátonyra futtatni a csúcsot geopolitikai ügyek miatt, és azt is elmondta, hogy Brazíliában nem fogják letartóztatni Vlagyimir Putyint. A brit miniszterelnök arról beszélt, hogy Kína beavatkozik a brit demokrácia működésébe, Kína pedig felszólította az EU-t, hogy legyen átláthatóbb.

(Az Index címlapján lévő kép forrása: Getty Images)