Csütörtök reggel publikálja a KSH a legfrissebb, szeptemberi kereseti számokat, ahol a kormányzati kommunikáció szerint már fordulat állhatott be a reálbérekben, pozitív értéket mutathat.

Habár a bérnövekedés üteme szeptemberben a bázishatások következtében valamennyire lassulhatott, az még így is felülmúlhatja a szeptemberben látott 12,2 százalékos inflációs mutatót. Ezzel valóban megtörténhetett a statisztikai fordulat és a reálbérek növekedhettek az előző év azonos időszakához képest

– jelezte lapunknak Virovácz Péter. Az ING vezető elemzője szerint ugyanakkor ez csupán annyit jelent, hogy az előző évhez képest – változatlan árszintekkel kalkulálva – a lakosság vásárlóereje ismét elkezdett növekedni. De ez csupán egy pozitív adat és az előző év azonos időszakához képest nézi a növekedést. Ha azonban azt néznénk, hogy 1990-es árakon számítva mennyi is a reálbér mértéke (tehát nem százalékos változást nézünk), akkor az ING becslése szerint olyan 28 500 forint körül alakulhatott. Ehhez képest 2021 végén 1990-es árszínvonallal számolva az átlagbér 32 000 forint volt. Ebből is jól látszik, hogy ez a mostani pozitív éves alapú változás alapvetően egy kilábalás kezdetét jelöli csupán és még nagyon hosszú út áll előttünk addig, amíg a bérek vásárlóereje ledolgozza az inflációs sokk és a megélhetési válság okozta visszaesést. 

Jelenleg az átlagbér vásárlóereje nagyjából a 2021-es átlagnak felel meg, tehát sikerült feltalálni az időgépet és visszarepülnünk a 2021-es életszínvonalra, már ami a béreket illeti

– világított rá a vezető közgazdász, megjegyezve, hogy a reálbérek 12 hónapon keresztül mutattak éves bázison zsugorodást, ennyi ideig volt negatív a mutató. Ugyanakkor a bérek vásárlóerejének csökkenése ennél hosszabb ideje van jelen. Lényegében 2021 vége, 2022 eleje óta az átlagbér vásárlóereje (1990-es árakon számolva) trendszerűen csökken. Vagyis a fizetés elértéktelenedése több ideje tart, mint 12 hónap. 

Dráma a boltokban, padlón a kiskereskedelem

Az átlagbér hosszú távú leértékelődése egyben meg is magyarázza, hogy miért áll a jelenlegi reálbér-szint a 2021-es átlagon és miért tapasztaljuk azt a kiskereskedelmi forgalom volumenében, hogy a 2021. évi értékesítésnek megfelelő számokat hoz csak a szektor. 

Az élelmiszerinfláció 2021 januárja óta összesen több mint 60 százalékos drágulást hozott

– mutatott rá a szakértő, aki szerint nem véletlen, hogy az élelmiszer-kiskereskedelem jelenlegi forgalmi mutatói nagyjából a 2018-ban látottaknak felelnek meg. „A 2023. szeptemberében kimutatott pozitív reálbér-növekedés tehát még közel sem tekinthető győzelemnek, csupán egy lépcsőnek – az első lépcsőfoknak – a helyreállás útján” – tette hozzá az ING vezető elemzője. A kiskereskedelmi forgalom helyreállásáról is kérdeztük a szakértőt, aki elmondta, hogy a fogyasztói bizalom – a Covid-okozta villámsokkot leszámítva – tízéves mélyponton van. 

A háztartásokban igen mélyen beleéghetett az elmúlt két év inflációs sokkja és megélhetési válsága. Időbe telik, mire a lakosság kiheveri ezt a sokkot

– fogalmazott Virovácz Péter, hozzátéve, hogy ebből fakadóan a fogyasztás helyreállása bár a következő hónapokban megkezdődhet, a folyamat lassú lesz és vontatott. „Az elapadt megtakarításokat és tartalékokat vissza kell tölteni, a mindennapi megélhetést biztosító hiteleket vissza kell fizetni és csak ezt követően látjuk majd a lakosság széles rétegeiben a fogyasztás felfutását” – állapította meg a közgazdász, aki szerint a teljes helyreállás a fogyasztásban így egy-két évet biztosan igénybe vesz majd, feltéve, ha közben nem érkezik egy újabb sokk, egy újabb fekete hattyú.