Válságok, háborúk, beruházáshiány: jelentősen csökkentette gazdasági előrejelzését a német szövetségi kormány, amely a tavalyi, 0,3 százalékos visszaesés után legújabban arra számít, hogy 2024-ben legfeljebb 0,2 százalékos növekedésre van kilátás.
Ez Robert Habeck szövetségi gazdasági miniszter szerint drámaian rossz helyzetre utal, ám a belátása jóformán „eső után köpönyeg”, mivel a kutatóintézetek és a cégek ennél is szkeptikusabbak, és úgy látják, szerencse, ha a recesszióba süllyedt, vezető gazdaság idén nem zsugorodik tovább.
Abban pedig, hogy Németország továbbra is „Európa beteg embere” marad, a szakértők szerint a külső tényezők mellett főként az állami döntéseknek van a legnagyobb szerepe.
Lerántják a leplet a gazdaságkutatók
A fogyasztást bénító, magas infláció, az emelkedő kamatok miatt lassuló beruházások, az ipar mélyrepülése, illetve például a háborús terhek tovább rontják idén a teljesítményt, miközben a világgazdaság is gyengül.
A Commerzbank úgy számol, hogy 2024-ben a bruttó hazai termék további 0,3 százalékkal csökken Németországban, a prognózist osztja a Makroökonómiai és Üzleti Cikluskutató Intézet (IMK) is.
A müncheni ifo szerint ugyancsak „meglehetősen szerények” a gazdasági kilátások, idén valahol a nulla és egy százalék között lehet a növekedés. Bár, ha „rosszul alakulnak a dolgok”, a negatív tartomány sem kizárt.
A Német Gazdasági Intézet (IW) is recessziót jósol: 2024-ben a GDP 0,5 százalékkal csökkenhet.
Ez a helyzet leginkább a hazai cégeket sújtja. Már nem csak a gazdaság zuhanásáról beszélünk, hanem egy jelentős, házi válságról – közölte a Középvállalkozások Szövetsége.
Négy éve válságban, egyedül a nagyok között
A wiesbadeni szövetségi statisztikai hivatal korábban közölte: a bruttó hazai termék (GDP) 0,3 százalékkal csökkent 2023-ban az előző évhez képest, amikor még 1,9 százalékos növekedést mértek. Eközben a szövetségi kormány nem volt túl jó gazda: tavaly az államháztartási hiány a teljes gazdasági teljesítményhez viszonyítva 2,0 százalékra ugrott.
Az exportorientált német gazdaság csaknem négy éve szinte állandó válságban van – idézi a Tagesschau a Hamburgi Világgazdasági Intézet (HWWI) megállapításait, hozzátéve, hogy a koronaválságot 2022 februárjában az Ukrajna elleni orosz támadás követte, amely átmenetileg drámai energia- és élelmiszerárakat eredményezett. Tavaly pedig a közel-keleti konfliktus okozott újabb bizonytalanságokat, míg az év végi költségvetési válság is negatívan hat az ország teljesítményére.
Megállapítják: a lanyha világgazdaság hatásai és a magas infláció miatt összeesett fogyasztás mellett a legnagyobb gond az, hogy a GDP negyedét termelő ipari termelés több mint fél éve mélyrepülésben van – legutóbb 2008-ban, a pénzügyi válság idején volt hasonló széria.
Még mélyebben a fogyasztás
A németországi fogyasztók hangulata jobban romlott az új évben, mint 2023 első negyedében. A fogyasztói klíma barométere februárban az elemzőket megdöbbentő módon 4,3-ról mínusz 29,7 pontra esett a GfK és a Nürnbergi Piaci Döntési Intézet mérése szerint. Mint kiderült, a németek – az átmeneti karácsony előtti fellendülés után – egyre bizonytalanabbul reagálnak a geopolitikai válságokra és a tartósan magas inflációra. Ezért a 2024-es év nagyon kiábrándítóan és keserű visszaeséssel indult a fogyasztásban, miközben mélypontra jutottak a jövedelmi várakozások.A rossz gazdasági kilátásokkal Németország egyedül van a nagy országok között – mutat rá az IW, amely kimondja, hogy a szövetségi kormánynak döntő szerepe van a belső válság kialakulásában.
Az elnehezedett külső körülmények ellenére ugyanis az USA gazdasága 1,25 százalékkal, Franciaországé 0,75 százalékkal, Kínáé 4,5 százalékkal nőtt.
Ráhullnak a kormányra a rossz döntések
Robert Habeck gazdasági miniszter a Weltnek adott interjúban immár belátta, hogy „a helyzet nem jó”, de még menthető – többet kell befektetni az országba, és be kell lendíteni a növekedést.
Christian Lindner szövetségi pénzügyminiszter szókimondóbb: nemrég Potsdamban úgy fogalmazott, hogy a gazdaság állapota társadalmi szempontból kifejezetten „kínos és veszélyes”. Németország ugyanis tartósan lemaradhat az iparosodott országok sorában, ami különösen azon fiatalok és bevándorlók számára veszélyes, akik itt terveznek jövőt építeni.
Ám hiába a szövetségi kormány kijózanodása, a vállalatok és a gazdaságkutatók szerint a növekedés fékje maga az állam. Az általános pesszimizmusban nagy szerepe van annak, hogy tavaly novemberben az Alkotmánybíróság ítélete újabb megtakarításokra kényszerítette a jelzőlámpás koalíciót, amely már így is több pénzt költött 2023-ban, mint amennyit keresett.
Nagy a bizonytalanság és az ellenállás, amit a gazdatüntetések is jól mutatnak – írja a hamburgi kutatóintézet 2024-re, rámutatva, hogy az állami finanszírozási lehetőségek csökkenése, különösen a klíma- és átalakulási alap forráshiánya tovább fékezik a vállalatok befektetési hajlandóságát, amely pedig létfontosságú lenne.