A több mint háromszáz  légitársaságot képviselő szervezet  jelentése szerint tavaly 4,3 milliárd légiutast számoltak, és 2043-ig e szám 8,6 milliárdra emelkedhet.

Az IATA júniusban kiadott, idei évre vonatkozó becslése már csaknem ötmilliárd légi utassal számol, ami egy újabb rekord lenne, hiszen az eddigi csúcs még a koronavírus-járvány előtti 2019-es volt 4,54 milliárd utassal.

Az IATA most évi átlagban 3,6 százalékos növekedéssel számol, igaz lebontva a világ különböző régióira jelentős eltérésekkel. A legfőbb növekedést e tekintetben az ázsiai-csendes-óceáni térség mutathatja.

Az IATA arra számít, hogy Indiában évente 6,9 százalékos bővülést fog mutatni a légi utasforgalom, míg Thaiföldön és Vietnamban 6,4 százalékot, Kínában pedig 5,8 százalékot. Az olyan telített piacokon, mint Észak-Amerika (1,7 százalék) és Európa (2 százalék) a növekedés azonban az előrejelzés szerint átlag alatt marad.

Az előrejelzés azonban egy sor bizonytalansági tényezőt is tartalmaz, ami például az egyes országok gazdasági fejlődését illeti. Mindazonáltal a világszerte bővülő légi utasforgalom az ágazat 2050-re kitűzött klímasemlegességi céljának elérését nagyban megnehezíti majd.

Arról korábban már írtunk, hogy az eruópai légtér leterheltsége miatt folyamatosak a késések, többórás, vagy napos reptéri várakozások. Egyes fapadosok sem tudják tartani a résidőket, emiatt a kormány a körmükre nézett, több eljárás is zajlik ellenük. 

A horrorutak hazája lett Európa? Csupa közlekedési sztrájk mindenhol

Nem ismeretlen az öreg kontinensen a sztrájk jelensége, amikor az alkalmazottak mindenekelőtt munkabeszüntetéssel igyekeznek munkaadóikra nyomást gyakorolni, a magasabb bérek vagy a kedvezőbb munkafeltételek érdekében.