Jelenleg körülbelül 650 ezer okosmérő működik Magyarországon. Ezek szükségesek ahhoz, hogy az áramhálózat a jövőben képes legyen arra, hogy szabályozható, vezérelhető legyen- mutatott rá Lantos Csaba energiaügyi miniszter a Portfolio Energy Investment Forum konferenciáján.

Az év végére a kisfeszültségen feltelepített okosmérők száma országosan megközelíti majd a 800 ezer darabot. 

„Így a hatályos jogszabályokból eredő feladatokon túl időszerű is, hogy bevezessünk egy olyan új tarifatípust, amely kihasználja az ezen eszközökben rejlő előnyöket" - tette hozzá Ságvári Pál, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) stratégiai és nemzetközi ügyekért felelős elnökhelyettese.

Ez azért lesz jelentős lépés, mert lehetővé teszi a most bruttó 36 forint körüli rezsivédett áramárból a legnagyobb tétel, a 23,4 forint körüli rendszerhasználati díjak megváltoztatását.  Ez várhatóan 2026-tól akár komoly pénzügyi következményekkel is járhat több százezer háztartás, illetve kisvállalkozás számára.

A fő cél a díjak mozgatásával az, hogy rávegyék az érintett kört arra:  minél inkább napközben fogyasszanak villamosenergiát, amikor az egyébként is bőségesen és viszonylag olcsón áll rendelkezésre a naperőművek túltermelése miatt.

Az ösztönzés további fontos eszköze lehet majd, hogy a most 5 forintos energiadíj, azaz az elektron ára is nagyot változhat napon belül akár 15 percenként is, a piaci viszonyok függvényében.

A MEKH november 16-án dönt majd az új szabályokról.

Az új lakossági tarifát az első évben, 2025-ben várhatóan csak beemelik a lehetőségek közé, így az érintett lakossági és mikrovállalati kör 2025-ben még nem érzékel változást a KIF 4-es tarifa áraiban.

Elkezdhetnek ugyanakkor számolni, hogy a tudatosabb, napközbeni órákra áthelyezett áramfogyasztás milyen előnyökkel járhatna, illetve megfordítva: milyen súlyú pénzügyi következményeket jelent, ha 2026-tól sem változtatnak a fogyasztási szokásaikon.