Az európai háztartások költségvetésének egyre nagyobb hányadát kell megélhetésre fordítani. Az elmúlt 20 évben a háztartások kiadásai közül legdrasztikusabban a lakásbérletre és az áramra, gázra, vízre fordított összeg emelkedett. Ma már az összes kiadás csaknem egynegyedét a lakhatás és a rezsi viszi el -  ismertette az Euronews. 

Magyarországon húsz év alatt a háztartások költségvetésében 4,6 százalékkal nőtt a lakással kapcsolatos és rezsi kiadások aránya, a vizsgált 36 ország közül ezzel a 8. helyen állunk. Az uniós átlag ennél kevesebb, 3 százalék. Tehát az európai országok többségében nálunk kevésbé terheli meg a rezsi a háztartásokat.

Néhány országban az aránynövekedés mértéke az átlagot jócskán meghaladta. Ez 2002 és 2022 között Írországban volt a legjelentősebb, 7,1 százalékos, amelyet Spanyolország és Olaszország követett 6,3 százalékos, illetve 5,4 százalékos emelkedéssel. 

Ugyanakkor több kelet-európai országban, valamint Svédországban és az Egyesült Királyságban húsz év alatt kimondottan csökkent a háztartási kiadásokon belül a lakásra és rezsire fizetendő összeg aránya. A legkomolyabb, 4,1 százalékos csökkenést Romániában tapasztalták, de Bosznia-Hercegovinában és Szerbiában is jelentősen visszaestek e költségek.

Az elmúlt húsz év változásainak eredményeként 2022-ben az Európai Unióban a háztartások fogyasztásának legnagyobb hányadát, átlagosan 24,1 százalékát a lakhatás, a víz, a villany, a gáz és az egyéb tüzelőanyagok tették ki.

Ezt követik az élelmiszerek és alkoholmentes italok 13,6 százalékkal, valamint a közlekedési költségek 12,5 százalékkal.

A vizsgált 37 állam közül Magyarország a 18. a sorban, nálunk a háztartási kiadások 22,6 százalékát tették ki a lakás- és rezsiköltségek 2022-ben. E téren a 24,1 százalékos uniós átlagnál valamivel jobban állunk.

A számok azt is mutatják, hogy az észak- és közép-európai országokban élők megélhetésük során komolyabb pénzügyi kihívásokkal szembesülnek, amelyet valószínűleg az ottani magasabb energiaköltségek és/vagy drágább lakáspiacok okoznak.

Ezzel szemben a dél- és kelet-európai országokban, például Montenegróban, Törökországban és Albániában sokkal kevesebbet fordítanak az emberek lakhatásra és rezsire: Montenegróban a kiadásaik mindössze 11,6 százalékát, Törökországban és Albániában pedig 12,4, illetve 12,5 százalékát.

A megfizethető lakhatásról szóló, nemrégiben megjelent OECD-jelentés kiemeli, hogy a lakhatási költségek az alacsonyabb jövedelmű háztartásokat sújtják a legjobban. A drasztikus rezsiköltségek miatti probléma riasztóan magas Európa vezető gazdaságai között. 2022-ben az Egyesült Királyságban az alacsony jövedelmű magánbérlők csaknem fele a jövedelmének több mint 40 százalékát költötte lakbérre, ez az adat Franciaországban 32 százalék, Olaszországban 28 százalék volt.