A napokban zajlott Magyarországon Európa legnagyobb pszichiátriai konferenciája. Egyre többen küzdenek valamilyen mentális betegséggel és a Richternek is egy olyan molekula hozta meg a világsikert, amit skizofrén betegek és depressziósok számára fejlesztettek ki. Van most hasonló molekula a tarsolyukban?

Azt reméljük, hogy a pszichiátriai betegségek terápiás területén még nagyon sokáig központi szerepet töltünk be. Szerintem kevés orvos tudja, aki a kongresszusra érkezett, hogy az ideg-és agytudományi kutatások fellegvárát találja Magyarországon. A Richter 1998-ban fordult rá a központi idegrendszer kutatására a mai formájában, és a legnagyobb sikereket azon belül is a neuropszichiátria területén értük el. Ezen a területen dolgozunk tovább, különböző pszichiátriai kórképek tüneteinek enyhítésére keresünk megoldást. Ezen belül a fejlesztések fő iránya a hangulatzavarok, hangulatingadozás és negatív depresszív tünetek, de a megcélzott tünetcsoport akkor dől el, ha belépünk a Fázis II. szakaszba. Jelenleg Fázis I-nél tart a legtöbb klinikai szakaszban lévő neuropszichiátriai molekulánk, de a másik három üzletágunkban is zajlanak nagy létszámú klinikai vizsgálatok. Az egyik biológiai gyógyszerünk globális Fázis III. vizsgálata épp a közelmúltban zárult sikerrel, egy másik nagymolekulás projektünkben pedig épp a múlt héten fejeztük be a Fázis I. vizsgálatot Japánban.

Kapcsolódó

Azt már tudni, hogy a 2023-as év kiemelkedően jól alakult a Richter számára. Kétmilliárd eurós gyógyszergyártási árbevételt értek el. De az utóbbi időben válságok sora nehezítette a gazdaságot és a gyógyszeripart is.

Tény, hogy sok válság van mögöttünk, a közelmúltban a magyar gazdaság is recesszióban volt, de szerencsére a gyógyszeripar nem ennyire ciklikus. Ugyanakkor az ellátási láncokban bekövetkezett feszültségek a várnál sokkal tovább és sokkal nagyobb mértékben nehezítették a dolgunkat. Mindezek ellenére kétmilliárd eurós forgalmunk volt 2023-ban, ami kétszámjegyű növekedést jelent a gyógyszergyártásban, ami lehetett volna még nagyobb ütemű is, ha nincsenek ilyen ellátási nehézségek és minden igényt ki tudunk szolgálni.

A gyógyszeriparra kivetett különadók miatt beruházások maradtak el. Ez mekkora visszaesést jelentett Richter számára?

Évente 28 milliárd forint adót fizettünk be ezen a jogcímen. Csak összehasonlításként: a gyógyszerkasszából ennél jóval kisebb összeget fordítanak a magyarországi betegek számára felírt Richter-készítmények ártámogatására. Nettó befizetők voltunk az iparpolitikában, legalább is eddig, ráadásul ez az adó az exportra lett kivetve, ami még a különadók világában is egyedi, hiszen a külföldi versenytársaink például a hazai piacon nyolc százalékkal kisebb terhet viselnek, mint mi.

Az extraprofitadó éves összege nagyságrendileg akkora, mint egy tipikus akvizíció vagy tőkekihelyezés, amiből emiatt eggyel kevesebbet tudtunk megvalósítani.

Az idén volt kettő is a biotechnológiai területen Németországban, ezek egyenként nagyságrendileg hasonló összeget jelentettek, mint amit különadóként befizettünk tavaly. A terveink között szerepel, hogy a következő negyedévekben is szeretnénk egy-egy olyan tranzakciót bejelenteni, ami a cég organikus fejlődésén túl mutatja, hogy képesek vagyunk nagyobb lépésekkel is előre haladni mind a négy üzletágunkban.

Kép: Economx / Hartl Nagy Tamás

Mi az, amire szüksége lenne a hazai gyógyszeriparnak?

Ha egy valamit kérhetnék az biztos az lenne, hogy a hazai gyártókat részesítse előnyben a kormány. A humánerőforrás, a pályázati források és az ártámogatás a hazai gyógyszeripar és a Richter számára is kiemelkedően fontos és ezekért a szűkös erőforrásokért folyamatosan versenyben vagyunk. Minden olyan forrás, amit külföldi versenytársaink támogatására fordítanak az a hazai gyógyszercégeknek hiányozni fog. Fontos számunkra az, hogy a jogszabályi környezet minden vonatkozásban támogassa a hazai gyártók versenyképességét.

Az árbevétel jelentős része - 93 százaléka - külföldön realizálódik. Ez mindig így volt?

Az utóbbi évtizedekben nagyon jellemző, hogy jelentős az export súlya, ami mindaddig jó hír, amíg a hazai piacon betöltjük azt a szerepet, amit egy nemzeti bajnok vállalatnak be kellene töltenie. Az export ennek a cégnek a DNS-ében van, mivel ez az iparág részben a volumenekről szól, a méretgazdaságosság kihasználásáról, nagy léptékben tud csak gazdaságosan folyni a termelés. Ehhez pedig egy bizonyos üzemméret fölé kell kerülni, vagyis a hazai egészségpiacon túl is kell gondolkodnunk, és ebben nagyon nagy segítségünkre van például az orosz piac a mai napig. De azt hangsúlyozom, a magyar piac kiemelt jelentőségű számunkra, a hazai ellátásbiztonság top prioritás a Richter számára. Ez azért lényeges, mert közben látjuk az Egyesült Államokban, Franciaországban és az Egyesült Királyságban is, hogy a gyógyszerhiány, mint jelenség meredeken romló tendenciát mutatott az utóbbi két évben.

Kép: Economx / Hartl Nagy Tamás

A tavaly ősszel a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségének (MAGYOSZ) konferenciáján azt mondta: "nem vasba kell fektetni, hanem a tudásexportra kellene koncentrálni a kormánynak. Lát ezen a téren változást?

Talán finisben van egy új iparstratégia megalkotása, és az, hogy ennek része az egészségipar és a gyógyszeripar, már egy jó jel. Olyan szellemi vagyonelemek birtokába kell kerülnie a magyar vállalatoknak, amelyek külföldi hasznosításából az országnak jövedelme származik. Erre gondoltam, amikor azt mondtam, hogy a tudást kell a középpontba helyezni. Ez lehet akár kutatás-fejlesztés, szabadalmak, törzskönyvi engedélyek, know-how, de akár az értéklánc másik vége felől megközelítve, brand vagy trademark. Nem az a kérdés, hogy mivel foglalkozunk, mit kutatunk vagy fejlesztünk, hanem az, hogy a saját kezünkben marad-e a végén a szellemi tulajdon.

Ha egy külföldi központ javára folytatjuk ezeket a tevékenységeket, az ugyanolyan bérmunka, mint a szalag melletti.

Persze a hozzáadott értéke nagyobb, de az így létrejött szellemi tőke nem a miénk. Amíg a legnagyobb agyak nem saját maguk javára dolgoznak, hanem egy szolgáltatást szállítanak a globális értékláncba, egy külföldi cég javára, addig az a helyzet fennáll, hogy a magyarok bérfejlesztők, bérkutatók lesznek.

A Richter attól különleges, hogy egy-egy kutatás-fejlesztési projekt után itt marad a szellemi tőke, ami aztán külföldön hasznosítható. A legnagyobb ilyen, amit példaként említenék, a cariprazine-jogok, amiből a magyar gazdaság ma nagyon jelentősen profitál.

Ritka az olyan magyar központú cég, mint a Richter, ami külföldről jogdíjat szed, olyan pedig rajtunk kívül egyáltalán nincs, amelyik nyugati irányba bármilyen látható mértékű, ilyen típusú szellemi értékteremtő tevékenységet tudna folytatni.

A MAGYOSZ tagvállalata a Richter. A hazai gyógyszer szektort az elmúlt években a szerializáció (egyedi gyógyszerazonosítás) miatt beruházási költségek és még sok más is sújtotta. Mire lenne szüksége a hazai gyógyszeriparnak, hogyan tudnának tovább növekedni?

Ez egy olyan iparág, ami lassan és nehezen építhető fel zöldmezős beruházásként. Láttunk a posztszovjet térségben és Kelet-Európában is helyi gyógyszeripar létrehozására irányuló kísérleteket, melyek sikertelenségbe fulladtak. A MAGYOSZ fő üzenete, hogy ezt a kincset, a több mint egy évszázadra visszanyúló gyógyszeripari tradíciót nagyon tudatosan kellene megőrizni és védeni. Ez azért fontos, mert ez az iparág csak fokozatosan tud fejlődni, a belépési korlát nagyon magas, csak az évtizedes ipari tradíciókra lehet alapozni egy ilyen szektor kiemelkedésekor. Itt nem nosztalgiáról és hagyományőrzésről beszélek: annak is megvan a helye, de itt hosszú idő alatt kialakult ipari tudásbázisra kell gondolni. Szerencsés helyzetben van az az ország, mivel egyértelműen nagyobb biztonságot élvez az ellátás szempontjából, mely hazai bázison működő gyógyszeripart képes felmutatni.

Kép: Economx / Hartl Nagy Tamás

A NEAK-finanszírozott gyógyszerek árában az őszi gyógyszeripari konferencián is sürgette az értékkövetés bevezetését, történt valami változás? 2007 óta nem nyúltak ehhez hozzá, ez mekkora "veszteséget" jelent a Richternek?

Minden országban vannak erőteljes kísérletek a gyógyszerkiadások szinten tartására vagy fékezésére. De a legtöbb országban, Lengyelországban, Franciaországban iparpolitikai szempontból helyzetbe vannak hozva az ottani gyógyszercégek. És erre lenne szükség nálunk is, a piaci és nemzetközi kereskedelmi normák betartása mellett a hazai ipar javára billenteni a mérleg nyelvét. Az értékkövetésre pedig azért lenne nagy szükség, mert a külpiacokon a nemzetközi referenciaárazás is ezek alapján a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) által meghatározott árak alapján történik.

A tőzsdén is jól teljesítenek a Richter-részvények, milyen osztalékra számíthatnak a részvényesek a tavalyi 390 forint után?

2023-hoz képest a cég növekedésével megegyező ütemben növekvő osztalék kifizetésre teszünk javaslatot április 25-én a közgyűlésen. 423 forintot jelent majd ez részvényenként. Ez 4-5 százalék osztalékhozamnak felel meg, ami kevés részvénynél realizálódik jelenleg.