Ismét megsuhintotta a világot egy újabb rizsválság szele. Az aktuális probléma gyökere, hogy a Narendra Modi indiai miniszterelnök által vezetett kormány tavaly exportkorlátozásokat vezetett be a törmelékrizsre. Ez a rizs olcsó fajtája, amelyet elsősorban a szegényebb országok importálnak.

Július végén aztán az ország tovább szigorított, betiltották a nem basmati típusú fehér rizs kivitelét is. Augusztusban pedig minimális eladási árat vezettek be a basmati rizsre is, míg az előgőzölt rizsre 20 százalékos vámot vetettek ki – idézi fel a Financial Times.

Ahogy arra számítani is lehetett, az indiai tilalmak pánikszerű vásárlásokba torkolltak, leginkább az ázsiai és észak-amerikai fogyasztók körében.

„A rizs egy olyan alapvető, globális élelmiszer, amelyből a termés mintegy 10 százaléka kerül a világpiacra. Jelentőségét növeli, hogy a fejlődő országok jelentős részében alapvető élelmiszer, árának emelkedése közvetlenül növeli az éhezők számát. Az export 40 százalékát India tartja kezében” – nyilatkozta az Economxnak Fórián Zoltán, az Erste Agrár Kompetencia Központ vezető agrárszakértője.

Mivel a közelmúltban egyes országokra vonatkozóan India feloldotta a korlátozásokat, a piacok kezdenek megnyugodni, a szigorításokra visszavezethető áremelkedések korrigálnak. Az aggodalmak azonban akkor fognak csak elmúlni, ha a korlátozásokat teljes egészében feloldják

– tette hozzá.

A szakértő leszögezte, az indiai kormány egyértelműen az élelmiszerárak emelkedése elé akar gátat vetni az intézkedéssel. Ez persze annak fényében különösen nem tekinthető meglepő törekvésnek, hogy az ország választások előtt áll.

Nem ez az első alkalom egyébként, amikor India korlátozza a rizskivitelt, és Fórián Zoltán szerint ezeket az intézkedéseket jellemzően nem tartja fenn huzamosabb ideig az országvezetés.

Narendra Modi
Narendra Modi
Kép: Getty Images / pool, Dean Lewins

Egyes elemzők jelezték, attól tartanak, hogy ha India fenntartja a jelenlegi korlátozásokat, akkor megismétlődhet a 2008-as rizsválság. Ekkor a protekcionista politika hat hónap alatt megháromszorozta a rizs árát, ami zavargásokat szított Észak-Afrikában, Dél-Ázsiában és a Karib-térségben is. Az Economxnak nyilatkozó szakértő szerint azonban ezúttal nem kell hasonló válsághelyzet kialakulásától tartani.

„Korábban volt példa arra, hogy egy ilyen exporttilalomra a többi exportőr ország is csatlakozott, ami globális válságot idézett elő. Úgy tűnik, hogy ez most nem történt meg, ami szintén a korrekció reményével kecsegtet”

– jelentette ki.

Ez azonban a legkevésbé sem jelenti azt, hogy a globális rizskérdés szinte megoldottnak is tekinthető, fellélegezhetünk.

A klímaváltozás beleköphet a tejberizsünkbe

Fórián Zoltán arra hívta fel a figyelmet, hogy nem mehetünk el szó nélkül a mellett, ami arra sarkallta Indiát, hogy bevezesse az aktuális korlátozásokat.

Nemcsak India, hanem az egész térség, sőt Európa déli része is a rizstermelés zsugorodásával szembesül a klímaváltozás miatt. 2022 szeptemberében kezdődött komolyabb áremelkedés a rizspiacon, főleg az indiai, thai és vietnámi rizs vonatkozásában. Az aszályok és árvizek gyakoribbá válása mellé az ukrajnai konfliktus műtrágyapiaci hatásai is felzárkóztak

– mondta.

A rizs iránti kereslet a népesség emelkedésével párhuzamosan növekszik. Elsősorban Afrikában és Ázsiában. Bár termelése évről-évre új rekordokat ér el, a rizskészletek csökkenő tendenciát mutatnak. Ez önmagában is jó alapot ad az árak emelkedéséhez, de mivel a klímaváltozások miatti termelési nehézségek is fokozódnak, túltermelésre egyre kevesebb az esély – magyarázta az agrárszakértő.

Magyarország számára nem India a kulcskérdés rizsszempontból

Magyarország a legkevésbé sem tekinthető önellátónak rizs szempontjából. Az ország rizsellátása azonban nem a globális export 40 százalékáért felelős Indiától függ. Tavaly a magyar import 31 százaléka Európa legnagyobb rizstermelőjétől, Olaszországból érkezett. E mögött nemcsak az van, hogy Olaszországhoz köthető az Európai Unió rizstermelésének fele, hanem az is, hogy az odafelé búzát szállító kamionok jellemzően rizst hoznak visszafelé. A tendencia azonban az, hogy az oda irányuló magyar búzakivitel visszaesett, miközben az olasz rizstermelés is vészesen csökken – mondta Fórián Zoltán.

Mivel a rizstermelés Olaszország északi régióiban történik, a térséget évről-évre egyre erősebben súlytó aszály miatt a rizsterület gyorsuló ütemben zsugorodik. A másik közel 20-20 százalékot tavaly Görögországból és Szlovákiából hoztuk be. A többi beszállítási irány e háromhoz képest már sokkal kisebb.

A szakértő szerint kétség sem fér ahhoz, hogy a hazai termelésnek komoly hagyománya és szakmai színvonala van. Ezt bizonyítja többek között az is, hogy a hazai szakemberek az árasztás nélküli technológiával elérték, hogy megfelezzék a rizstermelés vízigényét. Az elmúlt három évben azonban a termőterület egyre csökkent.

Tavaly az országban 2325 hektáron zajlott a rizstermelés, és mintegy 10 ezer tonnás terményben realizálódott. Fórián Zoltán szerint ez az exporttal kiegészülve 82 ezer tonnás belföldi kínálatot eredményezett. Az egy főre vetített éves rizsfogyasztás pedig 6,5 kilogramm.