Ha egy gazdaságban magas a hazautalások értéke, akkor ezzel együtt magas a külföldön munkát vállalók száma is. A hazautalások a közép-kelet-európai országok nagy részében jelentős összegeket tesznek ki. A külföldi munkavállalásnak számos oka lehet, ezek között a leggyakoribb a magasabb munkabér vonzó ténye. 

Nincs olyan ország, ahonnan ne vándorolnának ki külföldre munkát vállalni állampolgárok, viszont tény, hogyha ez olyan méreteket ölt, amely egyes szakmákban munkaerőhiányt teremt, akkor már vészes helyzetről beszélhetünk 

– világított rá az Economx-nak Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője. Elmondta, hogy a hazautalások területén a magyar adatok nem minősülnek a régióban kiugrónak, a közép-kelet-európai országok között a cseh értékekhez hasonlítanak leginkább ezek a számok.

Románia esetében ez már nem jelenthető ki, mivel a közvetlen térségben itt, valamint Lengyelországban a legmagasabb a hazautalások értéke

– jelezte az elemző. Romániában évek óta rendkívül magas az ilyen jellegű tranzakciók összege, 2022-ben 8 660 millió dollár értékben zajlottak ilyen típusú pénzforgalmak itt – Magyarországon ugyanebben az évben 3 589 millió dollár volt a hazautalások összege.

Tömegesen költöznek el Romániából 

A román adatok folyamatos növekedést mutatnak, kisebb visszaesések ugyan megfigyelhetőek, de ezek főként a Covid-járvány vagy egyéb hasonló krízisek esetén tapasztalhatóak. 

A magyar értékeknél 2019 óta folyamatos csökkenés látható 

– mutatott rá a szakértő. Hozzátette, hogy a KSH adatai szerint 2024 júniusában 108 ezer fő vállalt külföldön munkát Magyarországról. Románia esetében már nehezebb megbecsülni a külföldi munkavállalók számát, mivel a román statisztikai hivatal honlapján nem találunk erről információt.

Egyes nemzetközi szervezetek, mint az ENSZ vagy a Világbank, felmérései azt mutatják, hogy 

3 és 5 millió közé tehető azoknak a román állampolgároknak a száma, akik külföldre költöztek és ott is vállaltak munkát. Ez a román lakosság 18,2 százalékát tette ki 2017-ben, azóta pedig tovább romlott az arány

– emelte ki a szakértő. Elsősorban a munkavállalás feltételei azok, amik erre hatással lehetnek. „Jelenleg mintegy nyolcmillió román állampolgár él külföldön, ami csökkenést jelent a néhány évvel ezelőtti adatokhoz képest” – erről Gheorghe Cârciu, a kormány határon túli románokért felelős osztályának vezetője beszélt tavaly júliusban a krónikaonline.ro szerint. Itt is kikötötték, hogy a pontos számok hiányának egyik oka, hogy a román állampolgárok nem szerepelnek a fogadó országok hivatalos nyilvántartásában. Ez a helyzet például Franciaországban.

A hazautalt összegek nagyságánál a munkabér mennyisége meghatározó, emellett pedig fontos az is, hogy a küldő egyedülálló vagy családos személy. Egyedülálló esetén a hazautalt összeg egyszerűbben elkülöníthető a havi büdzséből, mint egy család esetében, hiszen ott több kiadással is kell számolni. A gyakoriságra hasonló tényezők lehetnek hatással, valamint itt érdemes figyelembe venni a kiemeltebb időszakokat: ünnepek (Karácsony, Húsvét), valamint évszakok szerint is láthatóak különbségek.

Az Ukrajnában ragadtaknak nagy segítség a hazautalt pénz

A szakértőt arról is kérdeztük, hogy egy olyan háborús országban, mint Ukrajna, milyen hatásai lehetnek a hazautalt pénzeknek a gazdaságra, az ott élő emberekre. Jellemzően a téli időszakban megnövekszik az Ukrajnába áramló hazautalások értéke, ami összeköthető a fűtésszezonnal, a rezsiköltségek kigazdálkodásának nehézségeivel is. A szakértő szerint a rövid távú hatások között az egyik legfontosabb tényező, hogy a hazautalt összegek növelhetik a belső fogyasztást.

A fogyasztás növekedése kedvezően, élénkítően hathat a gazdaságra, ami Ukrajna esetében kifejezetten fontos

– hangsúlyozta Szigethy-Ambrus Nikoletta. Ennek révén a termelési ágazatok szintén jótékonyan „hasznosíthatják” a hazautalásokat. Hosszú távú hatások között érdemes megemlíteni, hogy az ilyen jellegű tranzakciók jelentős mennyiségben képesek meghaladni az adott országba áramló FDI vagy akár fejlesztési segélyek összegét is. Mindkettő hozzájárulhat a GDP növekedéséhez, ami összességében kedvező hatással lehet az ukrán gazdaságra. 

A munkaerőpiac szempontjából főleg a külföldről érkező munkabérek fontosak, amelyek szintén a hazautalások egyik típusát képviselik. Számos ukrán munkavállaló foglalkoztatott külföldi társaságnál. Az elvégzett munkáért kapott bér sok esetben valamilyen értékálló valutában – például euróban vagy dollárban – kerül kifizetésre, ami szintén elősegíti a fogyasztás növelését.

Ukrajnában 2014 és 2022 között évente átlagosan 13 142 millió dollár értékben zajlottak ilyen tranzakciók.

Az eddigi legmagasabb értéket 2021-ben érte el a hazautalások összege, ekkor 18 060 millió dollár érkezett Ukrajnába.

Egyelőre még nincsenek pontos adatok a 2023-as évre vonatkozóan, egyes becslések szerint tavaly a hazautalások összege 15 700 millió USD körüli volt. A szakértő szerint a visszaesésnek több oka is van: egyrészt a 2022-es támadások után jóval többen a családjukkal hagyták el Ukrajnát, mint korábban, így pedig kevesebb pénzt küldenek az otthon maradottaknak, akik kevesebben vannak. A másik, hogy a menekültek között most sokkal több volt a nő, valamint gyerek és időskorú, akik számára az elhelyezkedés komoly akadályokba ütközött.