Róna Péter szerint az áfakulcsok felezésére van szükség, nem béremelésre

Az Oxford Egyetem professzora a Népszavában úgy fogalmazott, a magyar infláció az EU-s átlag kétszerese marad még akkor is, ha „egy számjegyűvé válik” az év végére, hiszen az EU átlaga már most is 5 százalék közelében van.

Van tehát, és lesz is erős infláció, amellyel még a favágó Orbán Viktor sem tud megbirkózni, és lesz gazdasági stagnálás is, hiszen a forint védelméhez szükséges kamatokat a gyenge termelékenységtől szenvedő honi gazdaság nem tudja kitermelni.

Hol a kiút?

Tizenhárom év kormányzás után a Fidesz rájött, a lehető legrosszabb válasszal reagál, arra, hogy fizetőképes kereslet nélkül nincs gazdasági növekedés, és annak kiegészítése a legkülönbözőbb növekedést ösztönző ad hoc programokkal inkább az inflációt, a költségvetés egyensúlytalanságát, mintsem a nemzetgazdaságot serkentik.

Nem veszik tudomásul az immár sok éves tapasztalatot, hogy a felemelt nyugdíjat és a megemelt fizetéseket az infláció hónapokon belül felemészti. A megemelt fizetéseket a munkaadók megemelt árakkal ellensúlyozzák, ami aztán a nyugdíjasok vásárlóerejét is visszalöki a korábbi szintre.

Nem több nyugdíjra és fizetésre, hanem sokkal kevesebb elvonásra van szükség, a csökkentett elvonást pedig a tőke fokozottabb terhelésével kell kompenzálni. Jelenleg a magyar munkavállaló a nemzeti jövedelemből 42-44 százalék erejéig részesül, szemben a tőke 56-58 százalékos részével.

A reálkeresetek megerősítéséhez nem egy inflációt gerjesztő bérkiáramlás, hanem a munka/tőke közötti arány rendbetétele kell, ahol a tőke profitrátája nem a munka kizsigereléséből, hanem az egyre magasabb, jobb technológia fejlesztéséből, növekvő hatékonyságából fakad.

Programra fordítva:

• szükséges az adórendszer gyökeres átalakítása,
• az áfa kulcsainak csökkentése a jelenlegi szint felére,
• a meredeken progresszív személyi jövedelemadó visszavezetése,
• a társasági adó felemelése és a vészesen elburjánzott adóelkerülés orvoslása. (Magyarország egyike a világgazdaság legnagyobb mértékű adóelkerüléssel sújtott 20 országainak.)
• a kiadási oldal megreformálása: a politikai indíttatású kiadások helyett a nagyobb teljesítőképességgel bíró - tehát tanultabb, képzettebb egészségesebb és összességében jobb életkörülmények között élő - társadalomhoz vezető ráfordítások pártolása.