Az emberek látása világszerte romlik. Egy 2016-os szemészeti tanulmány 1,4 milliárd emberre becsülte a látászavarban szenvedők számát, és úgy számolt, hogy 2050-re már 4,7 milliárd embert érinthet a probléma.

Vagyis az akkori világ népességének (9,8 milliárd fő) majdnem a fele rövidlátó lehet. 

A látásromlás területi eloszlásában viszont jelentős eltérések mutatkozhatnak. A látászavar előfordulása Kelet-Afrikában csak 23 százalék körül lesz az évszázad közepén. Azonban azokon a helyeken, ahol az emberek egyre kevesebb időt töltenek természetes fényben, a miópiai előfordulása tovább növekedhet. Spanyolországban 19-ről 30 százalékra ugorhat a rövidlátók aránya, ám a többi európai országban is hasonló emelkedésre lehet számítani. Magyarországon például már minden harmadik ember szemüveget visel – írja az Index. 

A tanulmány becslései szerint a fejlett ázsiai országokban háromból kettő ember rövidlátó lehet az évszázad közepére. 

A szakértők a miópia drasztikus előretörésére nem tudnak egyetlen, jól meghatározható okot találni, viszont van egy sor tényező, ami ronthat az állapoton, vagy előhozhatja a betegség kialakulását.

A napfényhiány mellett a genetikának is biztosan van szerepe a látászavar kialakulásában, mert a rövidlátók gyermekeinek sokkal nagyobb eséllyel kezd el romlani a látása, mint az éleslátó szülők leszármazottainak. Ezért lehet az is, hogy az ázsiaiak körében sokkal gyakoribb a látásromlásnak ezen fajtája, mint bármely más embercsoport esetében – állítja az El País című lapnak nyilatkozó szakértő, Sánchez Tena.

Az oktatás szerepe a látásromlásban 

Az ausztrál tudósok inkább az oktatással kapcsolatos negatív környezeti tényezőket – elsősorban a szabadban töltött idő csökkenését és a közeli látást igénylő feladatokat – hibáztatják amiatt, hogy egyre több a rövidlátó gyerek.

Túl közelről olvasni mesterséges fénynél, túl sokáig bámulni az elektronikai eszközök kijelzőjét, és túl kevés időt tölteni a napfényben – ezek mind a miópia rizikófaktorai. Ezek mellett az életkor szintén kockázati tényező: azoknál a gyerekeknél, akiknél a látászavar már hat-hét éves korban egyértelmű, a rövidlátás gyorsabban súlyosbodhat, mint bármely más korosztályban – világítottak rá az ausztrál kutatók.

A rövidlátás általában gyermekkorban már észlelhető, és nagyjából 22 éves korig súlyosbodhat.

A spanyol lapnak nyilatkozó szemészorvosok kiemelték, hogy a látászavart egyre gyakrabban diagnosztizálják fiatalabb korban, az azonban jó hír, hogy ebben az életszakaszban még lehet tenni ellene, ugyanis a szem még formálódik, és könnyebben képes alkalmazkodni. 

Mire érdemes odafigyelni?

A szem egészségének megőrzésében mindenkinek nagyon fontos egyéni felelőssége van. A szakértők hangsúlyozzák: fontos, hogy ha tehetjük, sokat legyünk a szabadban, emellett próbáljuk kevesebbet nézni a kijelzőt, és csökkenteni a közeli látást igénylő feladatainkat.

Azt kérik, hogy kövessük a 20-20-20-as szabályt: 20 percenként 20 másodpercig nézzünk valamit, ami 20 lábnyi távolságra van – ez körülbelül hat métert jelent. 

A szakértők szerint ezek mellett teljes szemléletváltásra is szükség van az elektronikai eszközökkel és a tanulással kapcsolatban. A fiatalokat fel kell készíteni a kockázatokra, és elmagyarázni nekik, hogy miképpen minimalizálhatják a rövidlátás kialakulásának és súlyosbodásának veszélyeit.