Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének (Hússzövetség) elnöke szerint

évek óta nehéz helyzetben van a hazai és az uniós sertéshúságazat, amelyet a növekvő beszerzési árak, a csökkenő fogyasztás, az átalakuló fogyasztói szokások, és úgy általában az ágazat társadalmi megítélésének változása is sújt.

A Hússzövetség elnöke az Agrárszektornak elmondta: ahogy az Európai Unióban (EU), úgy Magyarországon is az élősertés ára mellett jelentősen megnövekedtek az energiaárak és a munkabérek, és az ágazat szereplői sem a tőkehús-, sem pedig a húskészítmények területén nem tudták a megemelkedett önköltségeket érvényesíteni a fogyasztói árakban.

Mindemellett a fogyasztás érdemi csökkenése is megfigyelhető.

Egyes országokban ez ugyan nem drámai mértékű, de határozottan észrevehető.

  • Nyugat-Európában és az északi országokban ennek főleg elvi okai vannak: mint például az életmódváltás, de a döntés mögött meghúzódhatnak, környezetvédelmi, etikai megfontolások is.
  • A hazai fogyasztáscsökkenésnek ennél jóval prózaibb okai vannak: a lakosság jövedelmi helyzete és az élelmiszerárak alakulása befolyásolja leginkább a vásárlásokat.

Az élelmiszerek árának növekedése miatt a fogyasztók csökkentették a vásárlásaikat, a húskészítményeknél pedig az látható, hogy az emberek az alacsonyabb minőségű, olcsóbb termékek felé fordították a figyelmüket. Vagyis van egy eleve alacsonyabb szintű forgalom, aminek ráadásul a szerkezete is megváltozott – mutatott rá Éder Tamás, aki szerint input és output oldalon is negatív hatások figyelhetők meg az ágazatban.

Mindennek természetes következménye, hogy Európában jócskán romlott a húsipari cégek eredményessége: nemcsak itthon, de az EU belül máshol is vannak veszteséges, vagy ahhoz közeli cégek

– mutatott rá Éder Tamás.

Hozzátette:

A csökkenő nyugat-európai fogyasztásnak és a szűkülő exportnak van egy olyan kellemetlen hatása is, hogy a nyugat-európai többlet újra és újra megjelenik a közép-európai piacokon, olykor dömpingszerűen is. Ez pedig nagyon nehéz helyzetbe tudja hozni a hazai húsipari cégeket.

A szakember szerint most az a nagy kérdés, hogy megvalósul-e a húságazat részleges földrajzi átstrukturálódása nyugatról keletre.

A régióban az ágazat szereplői arra számítana, hogy a nagy inflációs hatás utáni normalizálódás a fogyasztást is  eléri, és az emberek megengedhetik majd maguknak, hogy több húst vásároljanak. Ennek egyelőre még nem mindenhol látszanak nyomai, így például az elmúlt időszakban a magyar vágóhidak belföldi értékesítése tovább csökkent, míg a húskészítményeknél volt némi növekedés.

A fogyasztás remélhetőleg vissza fog majd térni a koronavírus-járvány, vagy a magas infláció előtti szintre

– jelezte Éder Tamás.