Bár sokak számára már elviselhetetlen a tartós kánikula, amely a közlekedésben, a gazdaság több területén is extrém módon terheli a cégeket, akadnak olyan iparágak, ahol kedvezhet a globális felmelegedés.
Például az elmúlt években megroppant sörgyártásban, ahol a hőmérő higanyszálának emelkedésével hagyományosan fellendül a fogyasztás.
Itthon a fesztiválszezon, illetve például a foci-Eb, a Forma-1 és az olimpia közvetítései is ösztönzik a sörvásárlást, amely az élelmiszerárak emelkedése ellenére egyre inkább a minőségi termékek felé tolódik el.
Előkerül a korsó, ha mérkőzés megy a tévében
A fesztiválok és sportrendezvények jó alkalmak a minőségi sörfogyasztásra és a különleges közös élmények megélésére.
– közölte az Economxszal dr. Kántor Sándor, a Magyar Sörgyártók Szövetségének igazgatója.
Nem meglepő ugyanakkor, hogy az eseményekben gazdag nyári szezonban a legnagyobb hatással a tartós hőség van, noha a sörpiacon arról is megoszlanak a vélemények, hogy egy fok hőmérséklet emelkedés a napi maximumban mekkora bővülést okozhat az eladásokban.
A nagy sörgyártási hagyományokkal rendelkező országokban több felmérés is foglalkozott már ezzel. Az USA-beli Colorado állam egyeteme vagy Németországban a kölni egyetem kutatói abban egyetértenek, hogy az extrém hőségben akkor is a napi átlagnál több sört fogyasztanak az emberek, ha éppen süt a nap vagy esik az eső – mondta.
Ráfér az iparra az extrém meleg
A világ meghatározó nemzetközi vállalatai közül négy nagy sörgyártó is közvetlen szerepet tölt be a magyar gazdaságban: a Borsodi Sörgyár Kft., a Carlsberg Hungary Kft., a Dreher Sörgyárak Zrt., és a Heineken Hungária Sörgyárak Zrt. a Pécsi Sörfőzdével együtt összesen több mint 1600 embert foglalkoztatnak, a tavalyi adóbefizetésük elérte a 86 milliárd forintot.
Az elmúlt években a gyártóknak óriási nehézségekkel kellett szembe nézniük: a pandémia alatt a vendéglátás korlátozása, az ellátási láncok megszakadása és az ebből eredő gyártási nehézségek után a két éve elszabadult élelmiszerár-infláció, illetve például a jövedéki adóemelés, a nem várt költségrobbanás is betett az iparnak.
Az áremelkedések a sörfogyasztást is jelentősen visszavetették: az öt legnagyobb iparági szereplő 2023-as eladásai belföldön 10 százalékkal csökkentek 5,4 millió hektoliterre, szemben az előző évi 6,006 millió hektoliteres értékesítéssel.
Ez a Covid intézkedések ideje alatt eladott mennyiséget is alulmúlta – derül ki a Sörszövetség éves jelentéséből.
Kína a sörpiacon is élre tör, Európát a háború bizonytalanítja
A termelés visszaesése nem magyar sajátosság, hanem évek óta globális tendencia.
A világ legnagyobb komlókereskedője, a nürnbergi BarthHaas most közzétett jelentése szerint 2023-ban 188 milliárd liter sört állítottak elő világszerte, ami 1,7 milliárd korsóval kisebb mennyiség az előző évhez képest.
Az Oe24.at idézi Thomas Raiser ügyvezető igazgatót, aki szerint nehéz megjósolni, mi várható a sörgyártásban, mivel az ipar továbbra is érzi az ukrajnai háború következményeit.
Sok országban nyögnek a fogyasztók a magas infláció terhe alatt. Ezért csak az idén számítunk stabil sörtermelésre, de a jövőre nézve nincs egyértelmű tendencia – jelezte.
A jelentés szerint a közismerten sörfogyasztó Németország gyártóként megvédte ötödik helyét a globális piacon, bár tavaly a termelése 3,3 százalékkal 8,5 milliárd liter alá esett.
A világelső ezen a területen is Kína 35,9 milliárd liter sörrel, megelőzve az USA-t 19,3 milliárddal, Brazíliát 14,9 milliárddal és Mexikót 14,2 milliárd literrel.
Hiába drágább az élelmiszer, a minőség tartja magát
Éppen ezért, ráfér az iparra minden olyan, szezonális hatás, amely ösztönzi a minőségi kínálat iránti keresletnövekedést.
Egy nemrégiben megjelent globális kutatás szerint ugyanis a sör fogyasztását inkább segíti a prémium termékek növekvő jelenléte a piacon, míg más hagyományosan prémium italok, például a konyak forgalma az elmúlt években jelentősen csökkent.
Ebből arra következtetünk, hogy a fogyasztó hajlandó a jobb minőséget megfizetni, ha abban az értékarányosságot látja. Továbbra is egyértelműen a sör fogja uralni az italok piacát – fogalmazott az Economxnak a Sörszövetség igazgatója.
A magas minőségű prémium és szuper prémium szegmens 2018 óta Magyarországon is nő, és dacára az inflációnak, mára elérte a teljes sörforgalom egyharmadát.
Itthon a sörtípusok közül a hűsítő, kristálytiszta lager sör a legkedveltebb, legyen az bajor, bécsi vagy pilzeni típus, de az ízgazdagabb, teltebb, szűrt vagy szűretlen IPA sörök is egyre népszerűbbek.
Ezen hagyományos típusokon belül sok innovációt láthatunk a nyáron, például a gyümölccsel ízesített, vagy csak az alapanyagok és a technológia megváltoztatásával lágyabbra sikerült, alacsonyabb alkoholtartalommal készített fajtákat. Ezek már most láthatóan újabb fogyasztói csoportok körében váltak kedveltté – jegyezte meg dr. Kántor Sándor.
Kiszorítja az alkoholmentes sör az üdítőket?
Emellett dinamikusan nő az alkoholmentes kategória, abból is az ízesítetlen, valamint az új, exotikus gyümölcsökkel ízesített fajták, amelyek robbanásszerű fejlődését tapasztalják 2024-ben.
Magyarországon az egzotikus trópusi (például mangó), és a jellemzően nyári (megy, málna, dinnye) gyümölccsel ízesítettek a kedvencek, míg tőlünk északabbra a helyi gyümölcsökre (alma, szilva), délebbre pedig a citrusosakra szavaznak a fogyasztók.
Arra nincs kutatási adatunk, hogy az üdítő helyett fogyasztanák ezeket az italokat, de az egyértelmű, hogy a mentes söröket az alkoholos alternatíva helyet keresik a vásárlók, olyan alkalmakkor, amikor az eredeti termék ízét kívánják élvezni, de alkoholos befolyásoltság nélkül – mondta az igazgató.