A kötelező visszaváltási díjas termékek rendszere, a DRS hat hónap türelmi idővel indult el januárban. Vagyis 2024. június 30-ig még forgalomba hozhatók jelölés nélküli palackok, dobozok, üvegek, a határidő közeledtével fokozatosan találkozhatnak egyre több olyan csomagolással a fogyasztók, amelyeken logó jelöli a visszaválthatóságot. A rendszer lényege az, hogy egységesen 50 forint visszaváltási díjat fizet a vásárló, amit visszakap, miután visszaváltotta azt. A MOHU Mol Hulladékgazdálkodási Zrt. már január elejére telepített több mint 1400 ponton mintegy 1800 visszaváltó automatát.

A hazai italgyártó cégek mindennapjai a szabályozásnak való megfelelés jegyében telnek, ez alól nem jelentenek kivételt a söripari nagyágyúk sem. Arra voltunk kíváncsiak, hol tart a felkészülés a sörgyárakban, milyen munka zajlott, zajlik a színfalak mögött, illetve mire számíthatnak a fogyasztók júliustól a gyakorlatban. Megkerestük a Magyar Sörgyártók Szövetségét, illetve annak hazai termeléssel rendelkező tagvállalatait, a Drehert, a Heineken Hungáriát és a Borsodit is, hogy tisztán lássunk DRS-ügyben.

Megvalósul a körforgásos gazdaság

A kötelező visszaváltási díjas rendszer kialakításában 2021 szeptembere óta a gyártók és kereskedők szervezeteivel közösen segítettük a Molt egy, az országos hulladékhasznosítási koncesszió keretein belül is működőképes, felhasználóbarát visszaváltási rendszer megtervezésében – kezdte érdeklődésünkre Kántor Sándor, a sörszövetség igazgatója. Úgy látja, hogy 

a MOHU által létrehozott és a kereskedőkkel közösen üzemeltetett visszaváltási rendszer el tudja majd érni a kitűzött célt, az italcsomagolások magas színtű, teljes kiépítettségében 90 százalékot is meghaladó mértékű visszagyűjtését. Ezzel megvalósul az iparágban a körforgásos gazdaság.

A szakember rávilágított, hogy ebben a fogyasztónak is nagy szerepe van, mert a korábbiakhoz képest, most nem „laposra taposva”, hanem sértetlenül, eredeti formájában kell a csomagolást a gyűjtőpontokra visszavinni, hasonlóan minden Európában megtalálható visszaváltó rendszerhez. A rendszer sikeréhez a gyártók a DRS-kompatibilis csomagolások előállításával tudnak hozzájárulni, a működtetés a kereskedők és a MOHU együttműködésében valósul meg. Kántor Sándor hozzátette: látják az erőfeszítéseiket a vásárlók tájékoztatására és a gyűjtőpontok kiépítésére. A nemzetközi tapasztalatok alapján nagymértékben függ majd a vásárlói élmény a gyűjtőpont elhelyezkedésétől, azoknak a kialakításától, hozzáférhetőségétől a kereskedelmi egységeken belül.

Komplex, összetett folyamat

„A Dreher felkészülési munkája a korábbi ütemtervnek megfelelően zajlik és rendben át fogunk állni az új termékekre” – közölték lapunkkal a kőbányai sörgyárnál, hangsúlyozva, hogy erről transzparensen egyeztettek a kereskedelmi partnereikkel. Kijelentették, hogy a termékportfóliójuk egy részét már az új csomagolásban gyártják, az átállás folyamatos és fennakadás nélküli. „Az átálláshoz komoly belső tervezőmunka volt szükséges, figyelembe kellett venni a grafikai, nyomdai, regisztrációs folyamatokhoz kapcsolódó kapacitásokat és átfutási időket. Nem minden csomagolóeszköz-gyártó volt képes a MOHU előírásainak megfelelő mintadarabokat előállítani és ez okozott fennakadást is az átállásban, de sikerült áthidaló megoldásokat találni” – árulták el.

Kép: Facebook

Bebizonyosodott a Dreher szerint az, amit az ipar korábban is mondott: legalább hat hónap szükséges egy ilyen méretű átállásra, mert ez egy komplex, összetett folyamat nagyon sok – sokszor nemzetközi – résztvevővel. Előrebocsátották, hogy időben befejezik az átállást. A fogyasztók folyamatosan találkozhatnak a Dreher DRS-kompatibilis termékeivel az üzletekben, de hogy mikor és hol, az attól függ, hogy mekkora átmenő készletek vannak, lesznek a nagy- és kiskereskedők raktáraiban, polcain.

A Heineken Hungáriánál arról tájékoztattak a kötelező visszaváltási díjas termékek rendszerét firtató kérdésre, hogy már évek óta elkötelezettek egy jobb világ megteremtése mellett, és tudják, hogy szerepük van abban, hogy bolygónk fenntartható maradjon az elkövetkező generációk számára is. A Sopronban termelő, de budapesti központból irányított sörgyárnál úgy gondolják,

a DRS a megfelelő lépés ebbe az irányba, tanulják és alkalmazzák, ügyfeleikkel és fogyasztóikkal együtt, hogy a körforgásos gazdaságot minden egyes csomagolással valósággá tegyék.

Ahogy Kőbányán vagy Sopronban, úgy Bőcsön is minden követ megmozgatnak annak érdekében, hogy a DRS-sel kapcsolatban minden rendben legyen. „A Borsodi Sörgyár mindenkor igyekszik a hatályos jogszabályi követelményeknek megfelelően működni, és ennek megfelelően gőzerővel azon dolgozunk, hogy minden termékünk megfeleljen a vonatkozó követelményeknek a jogszabályban meghatározott határidőig” – közölték megkeresésünkre a vállalatnál.

Félig tele korsó?

Ami a söripar mérhető teljesítményét illeti, tavaly 10 százalékkal, a 2022-es 6 millióról 5,4 millió hektoliterre esett a hazai fogyasztás az import jelentős csökkenése és a hazai termékek arányának bővülése mellett. Az idei részeredményekkel kapcsolatban Kántor Sándor úgy fogalmazott az Indexnek, hogy 

az első negyedévi forgalmi és termelési adatok alapján kedvező kép alakult ki, de vannak benne figyelmeztető jelzések.

Az öt legnagyobb magyar gyártó termelése a tavaly január-márciusi időszakhoz képest 7,2 százalékkal bővült, de az exportot is magába foglaló teljes értékesítés csak 4,9 százalékos növekedést ért el, mivel a kivitelünk mindössze a felét érte el a bázisidőszakinak. Ezekkel a trendekkel valószínűtlen, hogy akár csak a 2022-es év forgalmát elérnénk idén.

Úton egy fenntarthatóbb jövőbe

Az Európai Unió szigorú irányelvekben határozta meg, hogy a tagállamokban keletkezett hulladéknak minél nagyobb részét hasznosítsák újra, hogy így kerüljön be a körforgásos gazdaságba. A MOHU szándékai szerint egy tisztább és fenntarthatóbb jövőt épít azáltal, hogy a hulladékgazdálkodás terén igazodik az EU újrafeldolgozási kvótáihoz: 2040-ig eléri, hogy a teljes hazai hulladékmennyiség 65 százalékát újrahasznosítsa Magyarországon. A vállalás és a vízió jelentőségét és nehézségét jelzi, hogy jelenleg a feldolgozatlanul maradt, tehát zömében elásott hulladék a teljes mennyiség 60 százaléka. A MOHU ezt 2030-ig 10 százalékra csökkenti és az újrafeldolgozási rátát 32-ről 65 százalékra elemi.