Az európai választások előtt politikai kampányeszközzé vált háborús pszichózisban EU szerte forró téma a kötelező katonai szolgálat elrendelése, ami Németországban is hónapok óta lázban tartja a lakosságot.

A héten kiszivárgott: a NATO elleni orosz támadást tavaly elsők között vizionáló német védelmi miniszter, Boris Pistorius meggondolhatta magát, mert egy zártkörű megbeszélésen már meg sem említette a sorkatonaság visszaállítását Németországban, hanem csak önkéntes alapon bővítené a hadsereget.

Csütörtök este Olaf Scholz véget vetett a találgatásoknak: a kancellár egy nyilvános erfurti lakossági fórumon kategorikusan kijelentette, hogy a szövetségi kormánynak esze ágában sincs visszatérni a korábban alkalmazott hadkötelezettséghez, és ez a védelmi miniszternek sem állt soha szándékában.

Mint mondta, Pistorius abban gondolkodik, hogy több fiatalt bevonnak a Bundeswehrbe, de visszautasítják az ezzel kapcsolatos spekulációkat, mivel fel sem merült a miniszterben, hogy a 80-as években jellemző, hagyományos kötelező szolgálatot kellene újra elrendelni – idézi a Welt.

Scholz biztos benne, hogy nem lesz semmi

A Thüringer Allgemeine által szervezett, állampolgári találkozón a kancellár ismét elutasította a nyugati csapatok Ukrajnába küldését, illetve arról is kérdezték, hogy megalapozott-e a németországi háborútól való félelem.

Erre azt mondta, hogy a szövetségi kormány politikája azt szolgálja, hogy senki ne merje megtámadni a NATO-t és ne törjön ki háború, a veszélyt komolyan kell venni.

Ugyanakkor kiemelte: biztos benne, hogy a közeljövőben semmi nem fog történni.

Az időnként „békekancellárként” emlegetett Scholz korábban is többször elzárkózott a régi sorkatonasághoz való visszatéréstől, mivel szerinte ez már nem működne, mert a Bundeswehrnél nincs már arra alkalmas infrastruktúra, kevés a laktanya és a kiképző, ráadásul a munkaerőhiányos gazdaság is alaposan megszenvedné, ha a fiatalokat besoroznák. 

Kilenc tagállamban kötelező a szolgálat

1990 és 2013 között a világ 24 országa szüntette meg vagy függesztette fel a sorkatonai szolgálatot, ebből több mint egy tucat Európában.

Németország viszonylag későn, 2011-ben lépett, míg Franciaország 1996-ban, Spanyolország 2000-ben, Olaszország 2004-ben szüntette meg a hadkötelezettséget.

A döntéshez általánosan a katonai fenyegetettség mérséklődése vezetett, ami után a hivatásos hadseregre a jövő költséghatékony modelljeként tekintettek: világszerte jól képzett, kifinomult fegyvertechnológiával rendelkező szakembereket kellett gyorsan bevetni a krízismissziókba – ebben az USA és Nagy-Britannia vezette a sort.

Bár az olyan tekintélyelvű államok, mint Oroszország, Kína és Irán hajthatatlanul ragaszkodnak a hadkötelezettséghez, a 27 EU-tagállam kétharmada hivatásos hadseregekre támaszkodik, amelyeket néhol önkéntes katonai szolgálat egészít ki.

Jelenleg kilenc EU-tagállam rendelkezik kötelező katonai szolgálattal: Észtország, Lettország, Litvánia, Finnország, Svédország, Dánia, Ausztria, Ciprus és Görögország – derül ki a Thüringer Allgemeine összefoglalójából. 

Svéd modell: nők és férfiak is a seregben

Svédország az egyetlen uniós ország, ahol a férfiak és a nők is kötelező katonai szolgálatot teljesítenek – ezt 2008-ban felfüggesztették, majd 2017-ben módosított formában újra bevezették. 

Alapesetben minden iskolai végzettséget összegyűjtenek, a hadsereg pedig kifejezetten a csapatok számára alkalmas férfiakat és nőket veszi célba: így eddig elegendő önkéntest tudtak toborozni, ám mivel a számuk mára kevés lett, az állampolgárokat kötelezően besorozzák.

A svéd modellt Hollandiában is vizsgálják, ahol a hadseregnek komoly személyi problémái vannak.

Lettország: visszatérés az orosz fenyegetettség miatt

Lettország a sorkatonaság reneszánszának legutóbbi példája: 2007-ben eltörölték, majd 2023 áprilisában újra bevezették a rendszert – Andris Sprūds védelmi miniszter szerint az egyre növekvő orosz fenyegetés miatt.

A letteknél a 18 és 27 év közötti férfiaknak tizenegy hónapig kell szolgálniuk a hadseregben. 

A sorkatonaságot a szomszédos Litvániában már 2015-ben visszavezették, míg Észtországban megmaradt a kötelező szolgálat. 

A franciák és az angolok is toboroznának

Bár Franciaországnak hivatásos hadserege van, 2026-tól minden, 16 és 25 év közötti állampolgárnak általános nemzeti szolgálatot kell teljesítenie, amely korábban önkéntes volt.

Ezzel a cél a francia értékek közvetítése, a társadalmi kohézió és a társadalom ellenálló képességének erősítése. A szolgálat kezdetben egy hónapig tart majd és a polgári, katonai létesítményekben is teljesíthető, amit három hónappal meg lehet hosszabbítani.

Ez ugyanakkor nem a kötelező sorkatonai szolgálat visszatérése, bár vannak utalások zászlós-névsorsolásos és egyenruhás katonai kiképzésekre, amely a fiatalok toborzásáról szólhat.

Rishi Sunak brit miniszterelnök nemrég hasonló projektet javasolt Nagy-Britanniában.

Dániában sorsolnak, a lengyeleknél nyaraltatnak

Dánia sorshúzással oldja meg a katonai szolgálat méltányosságának problémáját, ott ugyanis bár mindenkire vonatkozik a kötelezettség, de csak az ötödüket sorozzák be, és ha nincs elég önkéntes, akkor sorsolnak.

Hasonlóképp, a litván hadsereg is sorsolásra támaszkodik a katonai szolgálatot teljesítők behívásakor.

Lengyelország egy gigantikus újrafegyverkezési program keretében 200 ezerről 300 ezerre akarja növelni a katonák számát, de a 2009-ben eltörölt kötelező katonai szolgálatot nem vezetik vissza.

A lengyel polgárok nagyon érdeklődnek a fegyveres erőkben való részvétel iránt, mivel viszonylag jó fizetéssel és nem szokványos módszerekkel csábítják őket.

A lengyeleknél egynapos rövid kiképzések is vannak, és új a „Nyaralj a hadsereggel” program: aki nyáron hat hétig egy egységben szolgál, 1400 eurónak megfelelő összeget kap. Ezzel együtt minden felnőtt férfinak be kell jelentkeznie a katonai bizottsághoz, ahol alkalmassági vizsgálaton esnek át, hogy háború esetén behívhassák őket.