A Copernicus klímaváltozást figyelő szolgálata kedden közölte: tavaly jegyezték fel az eddigi legmelegebb hónapot is, a napi globális hőmérsékleti átlagok egy rövid időre ekkor 2 Celsius-fokkal haladták meg az iparosodás előtti szintet. Júniustól kezdődően minden hónapban magasabb volt a globális átlaghőmérséklet, mint 2016-os, a tavalyit megelőző eddigi legmelegebb év azonos hónapjában.
A globális átlaghőmérséklet 2023-ban 14,98 Celsius-fok volt, 0,17 fokkal magasabb az eddigi legmelegebb, 2016-os évnél.
Ez az érték az 1991-2020-as átlagnál 0,6 Celsius-fokkal, az 1850-1900-as, iparosodás előtti szintnél pedig 1,48 Celsius-fokkal magasabb.
A jelentés szerint tavaly fordult elő először, az év minden napján legalább egy Celsius-fokkal meghaladta az átlaghőmérséklet az 1850-1900 közötti szintet. A tavalyi év közel fele másfél fokkal volt melegebb, mint az iparosodás előtt.
A tavalyi november volt a valaha volt legmelegebb november a világon, a felszíni levegő átlagosan 14,22 Celsius-fok volt, 0,32 Celsius-fokkal melegebb, mint a korábbi legmelegebb, 2020-as november.
A szeptember és november közötti időszak átlaghőmérséklete 15,30 Celsius-fok volt, ami 0,88 Celsius-fokkal haladja meg az ilyenkor átlagos fokokat.
Tavaly mérték továbbá a valaha volt legmelegebb júliust, augusztust és decembert is: az év utolsó hónapjában 13,51 Celsius-fok volt az átlaghőmérséklet.
A globális erdőtüzek becsült szén-dioxid kibocsátása 30 százalékkal haladta meg a 2022-es adatokat, javarészt a Kanadában hosszan pusztító erdőtüzek miatt.
Kiemelték, hogy a több rekordot is megdöntő földfelszíni levegő hőmérséklete hatással volt a tengerek és az óceánok felszíni hőmérsékletére is, melyek szintén példátlanul magasak voltak, melynek jelentősen hozzájárult az El Nino jelenség is, ami erdőtüzeket, hosszan tartó szárazságot és ciklonokat okozott.
Az antarktiszi jég kiterjedése nyolc hónapon keresztül rekordalacsony volt, a napi és a havi mértéke is rekordminimumot ért el 2023 februárjában.