A GVH közleményében felidézi, hogy a 2020 decemberében lezárult vizsgálat során kiderült, hogy a Spar visszaélt jelentős piaci erejével a magyar beszállítóival szemben. A hivatal azt állapította meg, hogy a kereskedelmi lánc bónuszrendszere egyoldalúan és indokolatlanul írt elő a beszállítóknak díjakat azért, hogy termékeik a bolthálózat polcaira kerülhessenek.

A Versenytanács a jogsértés megállapításán túl egy összetett, mintegy 1,7 milliárd forintos intézkedéscsomag végrehajtását is elrendelte a cég számára az eljárás eredményeként, erre tekintettel pedig nem szabott ki bírságot.

A kiszabott végrehajtási intézkedések részeként teljesen új, korábban nem létező munkahelyeket is létesítettek. A Spar vállalata, hogy hat regionális szállítói központot (Győr, Hódmezővásárhely, Nyíregyháza, Pécs, Székesfehérvár, Zalaegerszeg) alakít ki a magyar helyi kistermelő beszállítók értékesítési lehetőségeinek növelésére, továbbá, hogy a regionális rendszer 90 százalékban új mikro-, kis-, és közepes méretű beszállítóknak juttat lehetőségeket.

A most zárult utóvizsgálat során a GVH megállapította, hogy bár a Spar a kötelezést végrehajtott, ráadásul a várthoz képest túl is teljesítette magát, az igazolási kötelezettségeinek 2022-re és 2023-ra vonatkozóan is hiányosan tett eleget.

Ezért a GVH Versenyhivatala 5 millió forint bírság megfizetésére kötelezte a céget.

GVH-elnök: Luxembourgban megalázták a magyarokat

Az ársapkák bevezetése helyes döntés volt a kormányzat részéről, „és ami a legfontosabb, a magyar emberek érdekét szolgálta” – jelentette ki Rigó Csaba, a GVH elnöke, aki úgy látja, hogy az uniós bíróság szerint előrébb való a profit, mint az, hogy válság idején a nehezebb helyzetben lévő emberek is hozzájuthassanak az alapvető élelmiszerekhez.
Ha többre kíváncsi, itt olvashat tovább.