A nemzetközi gazdasági szervezetek, egyetemi kutatók világában egyre több szó esik a nyerészkedés, a „greedflation” jelenségről – írja a Magyar Nemzet. Egyre többen hangoztatják, hogy valójában egy „ár-ár”, vagy másként egy „profit-ár” spirál alakult ki, azaz a növekvő árakra hivatkozva indokolatlan áremelések következtek, melyek valójában profitérdekeket szolgáltak, különösen azokon a piacokon, ahol nincs erős versenyhelyzet.

Európai Központi Bank

2023 év eleje óta nyíltan beszél a vállalati profitok okozta inflációról. Philip R. Lane, az EKB igazgatótanácsi tagja februárban egy Reuters-interjúban ismerte el a túlzott céges nyerészkedés inflációt felhajtó hatását.

Az EKB-igazgatótanácsi tagja, Fabio Panetta is nyilatkozott a céges nyerészkedésről a New York Times-nak. A közgazdász szerint immár nemcsak egy ár-bér spiráltól, hanem inkább profit-ár spiráltól kell tartani. Szerinte 2022 negyedik negyedévében ezek a tényezők fele-fele arányban okozták az inflációt.

Panetta emlékeztetett, hogy a cégek három okból emelhetik az áraikat:

  • a költségek növekedése miatt,
  • az általuk várt jövőbeli költségnövekedésre készülve,
  • mert piaci helyzetüknél fogva ezt megtehetik.

Christine Lagarde márciusban egy frankfurti konferencián úgy fogalmazott, hogy eddig a reálbérek jelentősen csökkentek, miközben a cégek haszonkulcsai a legtöbb szektorban bővültek. Az EKB elnöke szerint ezen profitnövekedések mögött részben az állt, hogy a nagyvállalkozások a fogyasztói keresletet „tesztelik” a nagy, a költségszintek növekedését meghaladó áremelésekkel.

Ezzel együtt nem az EKB volt az egyetlen nemzetközi szervezet, amely a spekulációt azonosította az áremelések mögötti egyik döntő tényezőként.

Nemzetközi Valutaalap

2023 júniusában a szervezet három kutatójának tanulmányát tette közzé. A szerzők az euróövezetet vizsgálva kimutatták, hogy a 2022 első negyedéve és 2023 első negyedéve közötti áremelések mindössze 40 százalékát magyarázta az importárak növekedése, miközben a céges nyereségek közel az áremelések felét (45 százalék) okozták.

A kutatók szerint

a fő nyertesek azon ágazatok nagy cégei voltak, amelyek hasznot tudtak húzni a nemzetközi nyersanyagár-növekedésből.

A valutaalap szakértői számokkal igazolták, hogy a drágulás a bányászatban és a közművek terén volt a legnagyobb, de szintén jelentős volt az építőiparban, a mezőgazdaságban, a gyártásban, valamint a személyes találkozásokra épülő szolgáltatásoknál. Az IMF kutatói is hangsúlyozták, hogy a béreknél gyorsabban nőttek a profitok.

A nemzetközi lapok is foglalkoztak a jelenséggel

2023 júliusában a Business Insider nevű lap is kiemelte, a nyereségek elsősorban a kereskedelmi, élelmiszer- és utazási ágazatokban lőttek ki.

A Financial Times 2023 március végén egy írásban arra hívta fel a figyelmet, hogy a vállalatok a magasabb input költségeket áthárították a fogyasztóikra, és aztán továbbmentek: a haszonkulcsok rekordmagasságokat értek el.

Ezt azzal támasztja alá, hogy

a tavalyi évben a legnagyobb európai cégek 15, a legnagyobb brit vállalkozások pedig 18 százalékos bevételarányos bruttó profitra tettek szert.

A szerző szerint némi időre volt szüksége a jegybankároknak és a döntéshozóknak, akik kezdetben egy potenciális ár-bér spiráltól tartottak, hogy észrevegyék, mi zajlik.

A Wall Street Journal 2023 májusában szintén közölt a nyerészkedésről egy írást „Miért ilyen ragadós az infláció? A vállalati nyereségek miatt lehet” címmel. A szerző az EKB közgazdászaira hivatkozik, akik szerint 2022 második fél évében a profit húzta infláció nagyobb mértékű volt, mint a bérek okozta infláció.

Egyesült Államok

A Biden-adminisztráció is azonosította a jelenséget, és fellépett a céges nyerészkedés ellen. Különösen a nagy olajcégek és a nagy gyógyszercégek túlhatalmától igyekeztek megvédeni az amerikai fogyasztókat.

Bidenék emellett az úgynevezett „junk fees”, azaz a „lehúzós költségek” ellen egy dedikált intézkedéssorozattal léptek fel. Ezek azok a költségterhek, amelyek rejtetten vagy „váratlanul” felmerülnek egy vásárlás során.

Úgy tűnik, az üzemanyagárak lökhették egekbe az inflációt

Nagy Márton szerint mérföldkő, hogy az élelmiszerinfláció augusztusban 20 százalék alá, 19,5 százalékra süllyedt. Bővebben >>>