A borongós gazdasági kilátások és a továbbra is magas fogyasztói árak nyomása alatt sem szívesen mondanak le az emberek a szabadidős utazásokról Németországban, a turizmus helyett inkább más életterületeken vállalják a korlátozásokat. Legalábbis erről szól a Vakáció- és Utazáskutató Egyesület (FUR) reprezentatív felmérése, amely szerint januárban a lakosság 73 százaléka közölte, hogy idén biztosan elutazik nyaralni, míg ez az arány egy évvel ezelőtt csak 70 százalékos volt.

A Welt által idézett kutatásból kiderül: visszaállt a koronajárvány előtti szintre, 16 százalékra a bizonytalankodók aránya, vagyis azoké, akik még nem tudják, hogy indulnak-e legalább öt napos nyaralásra ebben az évben. Tavaly még a megkérdezettek 23 százaléka nyilatkozta azt, hogy év elején még nem biztos a nyári utazásában, míg a járvány alatt 30 százalék feletti volt ez az arány. 

Teljesen túl vagyunk a válságon, a felzárkózás időszaka a végéhez közelít – állapította meg Ulf Sonntag, a tanulmány igazgatója, aki szerint egyebek mellett a mostani felmérés adatai is arra utalnak, hogy 2024 jó év lesz a turizmusban.

Már nem tudnak lemondani az utazásról

Ennek oka az, hogy a legtöbb ember számára a hosszú utazás az élet része, és ha szűkös is a pénzük, nagyobb valószínűséggel spórolnak más területeken, mint magán a nyaraláson – fejtette ki a kutató, hozzátéve, hogy az üdülés iránti igényt csak az élelmiszerek prioritása előzi meg a németeknél.

Alátámasztja az első idei piaci jelentést az Ipsos Intézet tavaly év végén, a FUR megbízásából végzett kutatása is, amely szerint a lakosság 60 százaléka spórolta össze tavaly a nyaralása árát, annak ellenére, hogy minden téren nőttek a családok költségei. 

Eszerint 2023-ban 54,6 millióra emelkedett azon nyaralók száma, akik legalább ötnapos utazást vettek igénybe – egy évvel korábban az utazók 53,1 millióan voltak. Ennek – és a drágulásoknak – köszönhetően rekordszintre, közel 87 milliárd euróra emelkedtek a turisztikai kiadások.

Mediterrán tengerpart a fő úti cél

Ahogy azt már több statisztika kimutatta, a koronavírusjárvány okozta visszaesés után a külföldi utazások ismét népszerűbbek Németországban is.

Az Ipsos szerint tavaly a nyaralóutak 78 százaléka más országokba, 22 százaléka pedig belföldre irányult. Külföldön a klasszikus mediterrán desztinációk domináltak, például Spanyolország, Olaszország, Törökország, Horvátország és Görögország és ez várható idén nyáron is. A német pihenőhelyek közül a leglátogatottabb tavaly Bajorország volt, ezt követte Schleswig-Holstein és Mecklenburg- Pomeránia.

Ebből a szervezett utak szolgáltatói és a klasszikus utazási irodák profitáltak leginkább, mivel a Covid alatt alaposan megtépázott külföldi piacuk az előző évi 43,3 százalékról 48 százalékra erősödött vissza. Nem meglepő, hogy ezzel együtt a légi közlekedés volt a leggyakoribb utazási forma, amelynek igénybevétele 2023-ban már meghaladta az előző években eluralkodott személyautós, lakókocsis, lakóautós utazásokat. 

A turizmus hajtja fel az inflációt

Ausztriában is csökken az infláció, főként az energiaárak zuhanása miatt: januárban 4,5 százalék volt a ráta, ami a legalacsonyabb adat 2021 óta és megmutatkozik az olcsóbb élelmiszerárakon is. Az éttermek és szállodák árai viszont átlagosan 9,1 százalékkal voltak drágábbak az első hónapban, ami jelentősen felhúzta az általános inflációt. Ha nem lennének áremelkedések a turizmusban, az átlagos infláció 3,3 százalék lenne Ausztriában. A turizmus a pénzromlás legerősebb hajtóereje – mutatott rá a Statistik Austria. Gerold Royda, a Kereskedelmi Kamara szállodaipari szakcsoportjának vezetője szerint a vendéglátóiparban az ételek és italok árai folyamatosan nőnek, mert a gasztronómia átalakulóban van: előtérbe kerültek a drágább, élelmiszertanúsítvánnyal rendelkező, helyi alapanyagokat használó konyhák, amelyeknek alternatívái az olcsóbb kínai, japán vagy török étkezdék, amelyek az ételeket jellemzően nem regionális termékekből készítik. A szállodaipar pedig azért felelős az inflációért, mert a vállalkozások nagy része hitelből finanszírozott, a magas kamatok pedig emelik az árakat – idézi az ORF.