Napjainkban egyre többet találkozunk a sportmosás fogalmával, s mivel a kérdés rendkívül összetett, nem árt közelebbről is megnézni, hogy mi ez a jelenség, amely nem pusztán gazdaságilag, de politikailag is összekuszálja az államok kapcsolatának milyenségét. 

A folyamat annak idején a zöldmosással indult: ennek számos fajtája létezik, de klasszikus példája az, amikor egy vállalat partnerséget köt egy kulturális intézménnyel, például a BP olajvállalat 1996 óta támogatja a British Museumot. A közvélemény azonban egyre inkább ráébredt ezeknek a vállalatoknak az áttetsző erőfeszítéseire, miszerint az egész csak arról szól, hogy megtisztítsák az imázsukat. Később, amikor a hagyományos zöldmosási taktikák lelepleződtek, értékük csökkent, és a vállalatok a sport felé fordultak, hogy javítsák márkaimázsukat.

Kapcsolódó

Mi a sportmosás?

A sportmosás egy olyan folyamat vagy pillanat, amikor

egy rossz emberi jogi helyzettel rendelkező ország megpróbálja a sportot pozitív PR-eszközként használni, hogy megtisztítsa imázsát, és elterelje a figyelmet az emberi jogi helyzetéről.

A jelenség elterjedése óta egyre többen vádolják a nemzetközi sportszövetségeket azzal, hogy a nemzetközi sportesemények odaítélésekor teljesen figyelmen kívül hagyják az alapvető emberi jogokat. A FIFA-n belüli transzparencia- és demokrácia hiányát, valamint a migráns munkavállalók, nők és LMBTQ személyek emberi jogi helyzetét a legrosszabb sportmosdatásnak tartják. A sportmosás konkrétabb példájaként említhetjük azokat a sportklubokat, amelyek tekintélyelvű rendszerek kétes pénzembereinek tulajdonában vannak.

Mely országokhoz kapcsolódik?

Ebben az évszázadban a kifejezést leginkább Kínával, Oroszországgal és a közel-keleti államokkal hozzák összefüggésbe. 2010-ben a FIFA, a nemzetközi labdarúgás irányító szervezete támadások kereszttüzébe került, amiért 2018-ban Oroszországnak, 2022-ben pedig Katarnak ítélte oda a világbajnokság rendezési jogát.

Khalid bin Khalifa bin Abdulaziz Al Thani sejk, katari miniszterelnök
Gianni Infantino, a FIFA elnöke (b) és Khalid bin Khalifa bin Abdulaziz Al Thani sejk, katari miniszterelnök

Hasonlóképpen, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság politikai semlegességének megítélése is össztűz alá került, miután engedélyezte Szocsi és Peking számára a 2014-es, illetve 2022-es téli olimpiai játékok megrendezését.

Mi az a PIF?

Mint fentebb írtuk, a közel-keleti államok élen járnak a sportmosásban. A PIF (Public Investment Fund), tehát a szaúd-arábiai állami befektetési alap egy szuverén vagyonalap. Államilag finanszírozott, és a Szaúd-Arábia olaj- és gáziparából származó vagyonát használja fel arra, hogy eszközökbe, illetve projektekbe fektessen be otthon és szerte a világon. Számos más ország, jellemzően jelentős olaj- és gázexportőrök rendelkeznek hasonló állami vagyonalapokkal. A világ legnagyobb szuverén vagyonalapja a norvég Government Pension Fund Global, amelynek kezelt vagyona meghaladja az 1 billió dollárt.

A PIF tevékenysége már régóta átláthatatlan. Honlapja felsorolja befektetéseit, de nem lehet tudni a kezelt vagyon teljes részleteit, mivel nem köteles rendszeresen közzétenni ezeket az információkat.

Bár a PIF a kormánytól különálló szervezet, mégis állami tulajdonban van, állami finanszírozású, és Szaúd-Arábia tényleges uralkodója, Mohammed bin Szalmán trónörökös irányítja.

A Public Investment Fund befektetési érdekeltségekkel rendelkezik többek közt a golfban, a futballban, a Forma–1-ben és a boxban is.

Melyek a legjelentősebb sportmosás-projektek?

A sportmosás legelső hírhedt példája az 1936-os berlini olimpia volt, melyet sokáig csak „náci olimpiának” neveztek. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság követelte Adolf Hitlertől, hogy a német csapatban képzett zsidó sportolók is helyet kapjanak, valamint megtiltották, hogy a rendezvényt a náci ideológiák terjesztésére használja.

Az 1936-os berlini olimpiai játékok megnyitóján Adolf Hitler így köszöntötte a szurkolókat
Az 1936-os berlini olimpiai játékok megnyitóján Adolf Hitler (fent középen) így köszöntötte a szurkolókat

Ennek ellenére a német delegációnak mindössze egy tagja volt zsidó származású, és a náci propaganda mindennapos volt, de nem a zsidók üldözéséről szólt, hanem a náci kormány igyekezett Németországot békés és toleráns országként feltüntetni a külföldi látogatók és a nemzetközi média képviselői előtt.

De milyen sportmosási projekteknek lehetünk tanúi mostanában?

A legtöbben az európai futballklubok közel-keleti felvásárlásai miatt panaszkodtak. Ilyen például 

De jó példa volt az elmúlt egy évben a Manchester United tulajdonjogáért zajló versenyfutás is, ahol az egyik pályázó az a Jasszim sejk volt, aki a Qatar Islamic Bank elnöke. Ennek a banknak a tulajdonosa pedig a katari nemzeti szuverén befektetési hatóság.

A 2022-es pekingi téli olimpiai játékokat is ebbe a kategóriába sorolják: az eseményt a Kínai Kommunista Párt által a Hszincsiang-Ujgur Autonóm Terülen élő muzulmán ujgurokkal szembeni rendszeres visszaélések hátterében rendeztek.

Katar hasonlóképpen próbált meg pozitív képet mutatni magáról a 2022-es világbajnokság megrendezésével. Ráadásul azon felül, hogy az emberi jogok terén aggasztó eredményeket ért el, többek között a migránsok széles körű kizsákmányolása és bántalmazása miatt vádolták őket a torna előkészítése alatt. A hírek szerint a hőség és az embertelen munkakörülmények miatt több mint 6500 munkás halt meg az építkezések során.

David Beckham (j) 10 évere kötelezte el magát Katar nagyköveteként
David Beckham (j) 10 évere kötelezte el magát Katar nagyköveteként

A katari világbajnokság miatt került kellemetlen helyzetbe David Beckham is, aki az esemény nagykövete volt. A közvélemény egész egyszerűen nem tudta hova tenni, hogy az évtizedek óta tökéletes self marketinget folytató ex focista miként tudott beállni egy olyan program mögé, amely megszámlálhatatlan emberáldozatot követel, és nyilvánvalóan sportmosási projekt. A magyarázatért nem kell messzire menni:

az angol válogatott egykori csapatkapitánya ezért a szerepkörért 175 millió eurót, azaz körülbelül 64 milliárd forintot kapott.

Ugyancsak komoly felháborodást kelt az elmúlt években, hogy a "We Race as One" és a #racingunited korszakában a Forma–1 hozzájárul egy szélesebb körű problémához. Csak a második szaúd-arábiai futam előtti egy hónapban 81 embert fejeztek le az országban, mindeközben az állam magasrangú képviselői a rajtrácson parádéztak a versenyhétvége során.

Az alábbi videó egyébként tökéletesen összeállítja ezeket a projekteket egészen Mussolini olaszországi foci vb-jétől a Newcastle felvásárlásáig.

Mi jöhet még?

A sportmosással kapcsolatos befektetések szinte az egész világot elárasztották, gyakorlatilag nincs olyan sportág, melyeket az autoriter jellegű rendszerek ne környékezték volna meg.

Egyre többször lehet hallani, hogy Szaúd-Arábia például évekre megvásárolná a WTA vb-t, tehát a női teniszezők világbajnokságát. Ezen felül extrém összdíjazású tornákat rendezne, és régi, tradicionális helyszínektől vásárolna fel rendezési jogokat az ATP tour-ról is.

Arról is hallani, hogy újabb F1-es futamot szeretnének a térségbe vinni, ám ennek kimenetele erősen kétséges, ugyanis a sportág vezetői inkább az amerikai piacon terjeszkednének.

Tényként kezelhetjük továbbá, hogy a szaúdi térség ismét futball.nagyhatalommá válik egy időre, mert a FIFA nemrégiben bejelentette, hogy a 2034-es világbajnokságot Szaúd-Arábia fogja rendezni. A döntés meglepte a közvéleményt, a FIFA-t ugyanis nagyon komolyan támadták miután Katarnak adta az előző vébé rendezési jogát. Ha viszont azt nézzük, hogy Cristiano Ronaldo Al Nassr-ba való igazolása után tonnaszám importálták az országba az európai topjátékosokat, akkor nem is olyan meglepő ez az egész.