Júliusban továbbra is stagnálásban ragadt a kiskereskedelmi forgalom Magyarországon, a benzinkutak forgalma nélkül 0,1 százalék a havi alapú csökkenés. Bár a fogyasztói bizalom hosszú hónapok óta először növekedést mutatott augusztusban, de ez még nem garantál tartós fordulatot.

A nettó reálbérek növekedése némileg lassult ugyan júliusban, de a mutató továbbra is magas emelkedése mellett látszik, hogy a többletjövedelem nem annyira a hazai kiskereskedelemben csapódik le, hanem inkább szolgáltatás-vásárlásra, illetve külföldi online vásárlásokra fordítódik a lakáscélok megvalósítása és a megtakarítások mellett

– hangsúlyozta a csütörtökön nyilvánosságra hozott KSH júliusi kiskereskedelmi adatokra reagálva az MBH Bank Elemezési Centruma részéről Báthori Bence.

Kapcsolódó

Amint csütörtök reggel beszámoltunk róla, hogy júliusban a kiskereskedelmi forgalom az előző év azonos időszakához viszonyítva 2,5 százalékkal nőtt a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint. A kiskereskedelem forgalmának volumene a nyers adat szerint 3,3 százalékkal, naptárhatástól megtisztítva 2,5 százalékkal bővült az előző év azonos időszakihoz képest. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 2 százalékkal a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 3,8 százalékkal többet költöttünk. Üzemanyagra pedig 0,6 százalékkal kevesebb jutott.

A webáruházakban és a gyógyszertárakban hagytuk a pénzt

Ha júliusban elindultunk vásárolni, akkor minden második forintot élelmiszerre költöttük, ez derül ki a friss statisztikai adatokból. Még mindig a 2021-es adatokat súrolja a kiskereskedelmi boltok forgalma.

Ami a kereskedelem teljesítményét illeti:

Éves alapon a növekedés 2,5 százalékos volt, ami ismét elmarad a tavasszal látott 3-4 százalékos ütemtől. Ebben szerepe van az erősödő bázisnak is.

Augusztusra 3 százalék körüli éves növekedést várnak az MBH részéről, amennyiben júliushoz képest havi alapon érdemi növekedés történik. Havi alapú stagnálás esetén továbbra is 3 százalék alatt várható az éves növekedés. 

A fogyasztói bizalom augusztusban 1,6 ponttal nőtt, ezzel hét havi csúcsra került. A látható növekedés megtöri az eddig tapasztalt stagnálást, ugyanakkor a szakértő szerint a pontszerű adat alapján még nem beszélhetünk tartós fordulatról.

Júliusban 6,4 százalékkal bővült a csomagküldő és internetes kereskedelem forgalmának volumene. Báthori Bence értékelése szerint az előző hónaphoz képest 1,4 százalékkal csökkent a volumen. A kiskereskedelmi forgalomból való részesedése az ágazatnak 2021 óta csökkenő trendben van, jelenleg 7,6 százalék (ami -0,3 százalékpont részarány csökkenést jelent havi alapon). Nemzetközi összehasonlításban az tapasztalják, hogy a csomagküldő és internetes kereskedelem arányának jellemző értéke 15 százalék körül alakul (pl. Csehország, Lengyelország). Emiatt a növekedési potenciál miatt is bővülést várunk a csomagküldő és internetes kereskedelemben.

A reálbérek esetében lassuló, de továbbra is jelentős emelkedés figyelhető meg (+9,3 százalék áprilisban), és bár a bérdinamika lassulása prognosztizálható, az vélhetően továbbra is jelentősen meg fogja haladni a következő hónap inflációs adatait. Így a háztartások számára az elkölthető jövedelem tovább növekedhet az év hátralévő részében. Ugyanakkor az MBH elemzője szerint továbbra is kérdés, hogy a többletjövedelem hol csapódik le, az őszbe áthúzódó nyári időjárás elnyújthatja a turista szezont, ami magasan tarthatja a szolgáltatásokra való költéseket. A külföldön elköltött jövedelem aránya (pl. webshopokban, webáruházakban) az év végéhez közeledve növekedhet.

A júliusi kiskereskedelmi adatok éves alapon továbbra is stabil növekedést mutatnak éves összehasonlításban, havi alapon viszont stagnálás látszik, fix bázison április óta nem látható érdemi növekedés. Júniushoz képest az élelmiszer és élelmiszer jellegű vegyes üzletek forgalma lefelé, míg a nem élelmiszer jellegű és az üzemanyagforgalom felfelé húzták a kiskereskedelmi volumenváltozást. Az MBH Elemzési Centrum 2024-ben 3,1 százalékos kiskereskedelmi forgalom növekedést vár.

Úgy látják, hogy júliusi adatok alapján a térség legtöbb országában növekedett a kiskereskedelmi forgalom. Magyarország továbbra is a 2021-es átlagos fogyasztási szint alatt van, kicsivel lemaradva az európai átlagtól. A térségben hazánknál csak két ország van messzebb a 2021-es átlagától: Csehország, ahol egyébként hosszan tartó növekedés figyelhető meg, és Ausztria, ahol pedig a vizsgált országok közül a legnagyobb az egy főre jutó fogyasztás: az EU átlag 117 százaléka (Magyarországon ez az érték 70 százalék).