Az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) november 28-án rendezte meg a Millenáris Parkban az EIT Jumpstarter elnevezésű startup-versenyének döntőjét. 

A kategóriák között megtalálható volt többek között az energia, a gyártás, a városi mobilitás, az egészségügy, az élelmiszeripar, illetve Ukrajna újjáépítésének kérdése is.

Két kategóriában magyar csapat is az élvonalban végzett: a VeridianIQ a Gyártás kategória második helyét szerezte meg, míg az ARport a Városi Közlekedés kategóriában szerezte meg az ezüstérmet.

Előbbi a kockázatfigyelés és -kezelés automatizálásával segíti a vállalkozásokat ESG-stratégiájuk fejlesztésében, míg az utóbbi egy beltéri navigációs alkalmazás segítségével támogatja az embereket abban, hogy eligazodjanak a legnagyobb köztereken, vasútállomásokon, repülőtereken és közlekedési csomópontokon a kiterjesztett valóság (AR) segítségével.

Az előadóknak a versenyen 4 perc állt rendelkezésre arra, hogy bemutassák a vállalkozásukat, majd szintén 4 perc volt a zsűri kérdéseire.

Úton a csendes pandémia legyőzése felé

A később az első díjat bezsebelő BIOCHIP-PATHFINDER az antimikrobiális rezisztencia (AMR) kimutatását kívánja forradalmasítani. A WHO által csak „csendes pandémiaként” emlegetett betegség miatt minden 25. másodpercben meghal valaki a Földön.

Évente az AMR globálisan 1,3 millió halálesetért felelős, ami 50 milliárd eurónyi gazdasági terhet ró a világra. Az AMR-t a tíz legnagyobb globális közegészségügyi fenyegetés egyikeként tartják számon, amely 2050-re vezető halálokká válhat.

A jelenlegi hagyományos diagnosztikai módszerek lassúak és nem hatékonyak az AMR terjedésének megfékezésében. A vállalat által javasolt megoldás egy mesterséges intelligencia alapú biochip, amely ultragyors, akár valós idejű AMR-diagnózist kínál. A rendszer molekuláris és MI-alapú jelentéseket nyújt az AMR genetikai jellemzőinek előrejelzéséhez.

A NexThera Tech a rákkal kapcsolatos ellátást forradalmasítaná, mivel jelenleg nagyon súlyos problémát jelent a helytelen diagnózis és kezelés. 

2022-ben több mint 20 millió új rákos megbetegedést diagnosztizáltak világszerte, és ezek közül 9,7 millió halállal végződött. Megdöbbentő módon minden ötödik rákos beteget félrekezelik.

A vállalat adatvezérelt megoldása személyre szabott adatokat és biomarkereket használ fel, hogy az adott beteg számára legmegfelelőbb kezelési lehetőséget ajánlja. Klinikai bizonyítékokkal és az orvosok által gyűjtött további információkkal ötvözik az adatokat, hogy a lehető legjobb terápiás megoldást biztosítsák.

Kép: Economx

A WellscanPro vállalat innovációja lehetővé teszi, hogy 50 paraméterből álló vizeletvizsgálatokat végezzünk el anélkül, hogy el kellene juttatnunk a mintát egy laborba.

Az MI-alapú alkalmazás és képfeldolgozó technológia segítségével egyszerűen beolvasható a tesztcsík, majd két percen belül azonnali eredményeket kapunk.

Az eredmények után pedig egy MI-generált táplálkozási tervet is kaphatunk az egészségünk javítása érdekében.

Az alkalmazásban arra is lehetőség van, hogy a felhasználók később nyomon követhessék eredményeiket, összehasonlíthassák az újabb tesztekkel, és szükség esetén módosíthassák étrendjüket. Ezen kívül a szakértői hozzáférés is biztosított, mivel az alkalmazásban lehetőség van rá, hogy orvosok véleményét is kikérjük, akik a teszt eredményei alapján részletes jelentést készítenek.

Óriási üzleti lehetőségek vannak Ukrajna újjáépítésében

Az AgRe megfizethető, méretezhető és fenntartható technológiát kínál a talajminőség vizsgálatára, a termékenység javítására és a talajromlás elleni küzdelemre. Ukrajnában ez a probléma óriási méreteket öltött, mivel

az országban található mezőgazdasági területek 33 százaléka károsodott a háború miatt, miközben 30 százalékuk rakéták és katonai lőszerek következtében vált szennyezetté. Jelenleg 4 millió hektárnyi mezőgazdasági földterület terméketlen.

A talajjavító technológiájuk tesztelése során azt tapasztalták, hogy a talaj sótartalma jelentős mértékben csökkent, javult a talajszerkezet, valamint 20 százalékkal nőtt a terméshozam.

A CathodMiner egyedülálló megoldást kínál az elhasznált akkumulátorok újrahasznosítására. Üzleti modelljük a lítium-alapú akkumulátorok újrahasznosítására épül, bármilyen típusú akkumulátorról is legyen szó. Teljes mértékben visszaállítják a katód és az anód tulajdonságait, amelyeket nyersanyagként értékesítenek új akkumulátorok gyártásához. 

Egy tonna katódanyag bányászati előállítása 104 tonna szén-dioxid kibocsátásával jár. Amennyiben azonban ugyanennyi anyagot három tonna akkumulátor újrahasznosításával állítanak elő, akkor az emissziót 95 tonnával csökkenthetik.

A cég vezetőinek meggyőződése, hogy Ukrajna ugyanolyan központjává válhat az akkumulátor-újrahasznosításnak és gyártásnak, mint Dél-Korea, Japán vagy Kína napjainkban.

Kép: Economx

A Demining Ukraine with us! kifejlesztett egy megfizethető távirányítású eszközt, amely a gyalogsági aknák, különösen az emberi mozgást érzékelő aknák hatástalanítására szolgál. A háború kezdete óta 373 ember halt meg ilyen aknák miatt, köztük 31 professzionális tűzszerész.

Jelenleg több mint 170 ezer négyzetkilométernyi terület szennyezett aknákkal. Az ENSZ Aknamentesítési Szolgálata szerint azonban sok más országnak is égető szüksége van egy ilyen eszközre.

A cég által kifejlesztett eszköz először kamerákkal  feltérképezi a területet, majd azonosítja a gyalogsági aknákat. Távolról képes hatástalanítani azokat, így nem kell senkinek az életét kockáztatnia. 

Jelenleg a piacnak körülbelül 500 ilyen gépre van szüksége, de ez a szám jövőre még tovább nőhet. Amennyiben a piac egyötödét elérik, akkor éves bevételük körülbelül 100 ezer euró lehet.

A kategória első díját megszerző Drone NonDestructiveTesting drónok segítségével végzi mérnöki szerkezetek távoli ellenőrzését. A drónok által készített képek alapján gyűjtenek adatokat, szakértőik elemzik azokat, majd információkat szolgáltatnak az ügyfelek számára az építmények állapotáról.

Ez segít a hibák és károk időben történő felismerésében, valamint csökkenti az infrastruktúra karbantartásának és üzemeltetésének a költségeit.

A piacukat három fő kategóriára osztják:

  • hidak, utak, alagutak;
  • gyárak, erőművek;
  • műemlékek és történelmi épületek.

Első ügyfelük a kijevi TV-torony volt, amely sérüléseket szenvedett a háborúban. Ellenőrizték az épületet, 3D-modellt készítettek a hibák azonosítására, majd a mesterséges intelligencia segítségével súlyossági szintjük szerint rangsorolták ezeket a hibákat.

Így áll Magyarország az innováció területén

Bódis László, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) innovációért felelős helyettes államtitkára a versennyel párhuzamosan megrendezett The next decade of innovations for the future of Europe​ elnevezésű konferenciát megnyitó beszédében kiemelte, hogy a Global Innovation Indexben, amely 132 országot rangsorol, Magyarország jelenleg a 36. helyen áll. Ezt az adatot érdemes összehasonlítani más mutatókkal is: a globális népességarányunk alapján a 96. helyen vagyunk, GDP arányosan pedig a 47. helyen állunk.

Emlékeztetett azonban arra is, hogy az 1980-as és 1990-es években a helyezésünk a 15. hely környékén volt, tehát még mindig van teendőnk az innováció terén.

Az Economic Complexity Index, amely azt méri, hogy mennyire összetett egy ország gazdasága – például az exportstruktúráját tekintve – a 14. helyre sorol bennünket. Meg kell azonban jegyezni, hogy Magyarország gazdasága duális jellegű: a nemzetközi vállalatok szerepe igen jelentős, a GDP 32 százalékát multinacionális vállalatok termelik meg, emiatt pedig kiemelten fókuszál a kormányzat a magyar kis- és középvállalkozások innovációs kapacitásainak növelésére.

Az Európai Innovációs Eredménytábla szerint a pontszámunk majdnem 10 százalékponttal nőtt az elmúlt 7-8 évben. A kutatás-fejlesztési finanszírozás nominálisan több mint háromszorosára emelkedett 2010-hez képest az elmúlt 15 évben. A kutatók száma – mind az akadémiai, mind a magánszektorban – több mint kétszeresére nőtt, ami összesen 114 százalékos növekedést jelent 2010-hez képest. Ez a harmadik legnagyobb növekedés az új EU-tagállamok között. A PhD-hallgatók száma, akik kulcsszerepet játszanak a kutatási és innovációs ökoszisztéma felgyorsításában, több mint 50 százalékkal nőtt

– sorolta az eredményeket a helyettes államtitkár.

Az elmúlt évek magyar innovációs politikájának az öt legfontosabb pillére a következő:

  1. Kedvező feltételek biztosítása a K+F tevékenységek számára. Több adókedvezményt biztosítanak ezekhez a tevékenységekhez és beruházásokhoz.
  2. Egy dedikált kutatási és innovációs alap létrehozása, amely az ország gazdasági növekedésével párhuzamosan nő.
  3. Multinacionális vállalatok K+F központjainak bevonzása, amelyek jelentős szerepet játszanak a kutatók számának növelésében.
  4. Az egyetemek és az ipar összekapcsolása számos programon keresztül.
  5. A magyar kutatási és innovációs rendszer fókuszterületeinek meghatározása és az ezekre történő célzott beruházások.

Bódis László a kihívások között említette a egyrészt Európa jelenlegi helyzetét: a kontinens innovációs versenyképessége az USA-hoz és Kínához képest csökkent, a világ 50 legnagyobb technológiai cége közül csak négy található az EU-ban.

Másrészt itthon is vannak még tennivalók: bár a kutatók száma nőtt, még mindig elmaradunk a legjobban teljesítő országoktól, illetve a magyar fiatalok vállalkozási kedve is alacsony, mindössze 8 százalék tervezi új vállalkozás indítását a következő három évben.

Kép: Economx

A KKV-k innovációs aktivitása szintén elmarad az európai átlagtól: Magyarországon a kis- és középvállalkozásoknak csak egyharmada nyitott az innovációra. Emellett a startup-ökoszisztéma és a kockázati tőkepiaci fejlettség is alacsonyabb a nemzetközi átlagnál.

Ezeket a kihívások próbálja meg kezelni a kormányzat a Nemzeti Innovációs Ügynökség által tavaly elindított programokkal, amelyek három fő fókuszra épülnek:

  1. A kutatók és vállalkozók közötti együttműködés erősítése.
  2. A KKV-k és startupok nemzetközi piacra jutásának támogatása.
  3. Az innovációs kultúra megteremtése.

Ennek keretében indultak el többek között egyetemi programok, startup fórumok, valamint új kezdeményezések, mint például a Passage Business program, amely PhD-hallgatóknak és posztdoktoroknak nyújt támogatást kutatásaik piaci hasznosításához.

Martin Kern, az Európai Innovációs és Technológiai Intézet igazgatója vitaindító előadásában arról beszélt, hogy a Regionális Innovációs Tervet (RIS) tíz éve azért hozták létre, mert az EIT tevékenységeinek a 95 százaléka a magas innovációs kapacitású országokban összpontosult. Ez azt jelentette, hogy Dél-, Kelet- és Közép-Európa kevésbé részesült az EIT támogatásaiból, mára azonban az EIT tevékenységeinek több mint 50 százaléka zajlik a regionális innovációs országokban.

Az igazgató szerint Magyarország példája jól mutatja a program relevanciáját. Az ország innovációs teljesítménye ugyanis javuló tendenciát mutat, különösen a kutatás-fejlesztési beruházások terén, amelyek az uniós átlag felett vannak. Ugyanakkor gyenge pontjai is vannak, például a tech vállalatok és a startupok alacsony foglalkoztatási aránya, valamint a technológiai készségek fejlesztésének hiánya. 

Ezek azok a területek, ahol az EIT Regionális Innovációs Terve jelentős előrelépést hozott

– magyarázta.

Kép: EIT

A továbbiak kapcsán úgy fogalmazott, hogy a munka nem állhat meg. Az Európai Unió versenyképességéről szóló Draghi-jelentés is alátámasztja, hogy Európának sürgősen erősítenie kell innovációs képességeit, különösen az oktatás, a startupok támogatása és az innováció kereskedelmi hasznosítása terén.

Óriási segítség, mégis kevés magyar ismeri

Rottenbacher Ádám, az Európai Innovációs és Technológiai Intézet ügyvezető igazgatója arról is beszélt a Business Talks '24 konferencián tartott panelbeszélgetés után az Economxnak adott interjúban, hogy a kis- és középvállalkozásokat is megismertetnék azokkal a lehetőségekkel, amelyeket a szervezetük kínál. A közvetlen uniós források alacsony lehívása az összes 2004 után csatlakozott tagállamban probléma, így Magyarországon is.

Kapcsolódó