A magyar virtus mindig is sajátja volt a nemzetnek, ami leginkább úgy mondható: szuverenitás, és ez a virtus igen gyakran vált hasznára a magyarnak, mentette meg őt rossz sorsától – hangsúlyozta az államfő a brüsszeli Liszt Intézetben.
De a végén mindig kompromisszumra kell törekedni, anélkül valószínűleg egyetlen nép, egyetlen nemzet sem életképes
– tette hozzá a köztársasági elnök.
Arról is beszélt, hogy nem egy olyan időszaka akadt a magyar történelemnek, amikor elhagyni kényszerültek hazájukat a magyarok. Talán nincs a földkerekségnek olyan rejtett zuga, ahol ne lehetne magyar szóra bukkanni. Mint ahogyan a magyar nép sokrétű tehetsége is világszerte híres. Ezzel összefüggésben Magyarország tavaly kitüntetett Nobel-díjas tudósait, Karikó Katalint és Krausz Ferencet is megemlítette, noha ők a külföldi szakmai érvényesülés lehetőségei miatt hagyták el Magyarországot, sosem felejtették el hazájukat.
„Csodálatos példái ők annak, miként találhatja meg személyes sikere útját az ember külföldön úgy, hogy a hazavezető utat se feledje" – fogalmazott.
Emlékeztetett a brüsszeli, 1958-as világkiállítás magyar szakácssikereire is, mondván:
Mi, magyarok jók vagyunk sütésben, főzésben. Ha tetszik, mindig kifőzünk valamit Európa brüsszeli konyhájában is.
A magyar elnökség alkalmából rendezett esti ünnepségen Sulyok Tamás elsősorban azt hangsúlyozta, hogy Magyarország elkötelezett Európa, az európai közösségek megerősítése, valamint a béke megőrzése mellett. Felidézte, Magyarország 13 évvel ezelőtt már ellátta a soros elnökséget, és sikeresen tette ezt.
„Bízom benne, hogy a következő hat hónapban végzendő munka hasonlóan sikeres lesz, hiszen rendelkezünk az ehhez szükséges tapasztalattal és tudással" – emelte ki az elnök.
Magyarország kész Európa és az Európai Unió polgárainak felelősségteljes képviseletére és szolgálatára.
Ezzel összefüggésben felhívta a figyelmet arra, hogy a közös európai akarat a tagok különálló akaratából származik, a közös értékek pedig nem önálló elvek, hanem a tagállamok sajátosságaiban és alkotmányaiban mélyen gyökerező értékek. Így az egység és a közös gondolkodás nem jelent egyformaságot, a közös cselekvés pedig nem jelent automatizmust.
A véleménykülönbségek és viták segíthetnek abban, hogy jobban meg tudjuk érteni egymást, és megtaláljuk a legjobb megoldásokat a közös kihívásokra – mondta az államfő.