Svédország 2025-től öt év alatt 14,9 milliárd eurót szándékozik a fegyveres erőkre és a polgári védelemre fordítani, 2028-ig pedig a védelmi kiadásokat a GDP 2,6 százalékára akarja növelni - ismertette az Army Recognition beszámolója alapján az Infostart.

A katonai portál rámutatott, hogy a NATO hivatalos elvárása csak a GDP 2 százaléka lenne, de a svédek, az ukrajnai háború eddig tanulságai alapján, inkább nagyobb ráfordítást tartanak szükségesnek.

Az eurómilliárdokból a teljes svéd haderőt korszerűsíteni és bővíteni akarják. A fegyverzet modernizálása mellett 2030-ra évi tízezerre tervezik emelni a sorkatonák számát, míg a végső elképzelés az lenne, hogy 2035-től évente 12 ezer fiatal kapjon behívót.

Ekkortól a svéd haderő  teljes, harcképes létszáma elérné a 130 ezer főt. 

Bár Svédországnak eddig is nagyon komoly hadserege, légiereje és haditengerészete volt, a semlegességből adódó elkülönülés miatt ezek részben nem NATO-kompatibilisek. A most meghirdetett új védelmi stratégia ennek  a megszüntetését is célozza. 

A védelmi képességek fejlesztése a haderő valamennyi elemére vonatkozik.

A szárazföldi csapatok további harckocsikat és korszerűsített gyalogsági harcjárműveket kapnak. A cél az, hogy legalább négy, bármikor harcba vethető gépesítettlövész-dandárja legyen a svéd hadseregnek.

Új elem a védelmi stratégiában, hogy ezentúl a sorkötelesekből álló egységeket már nemcsak Svédország határain belül, hanem akár külföldön is be lehet vetni.

Ez megfelel a NATO előírásainak.

Komoly fejlesztés előtt áll a svéd légierő is. 2030-ra visszatérnek a korábbi, hat repülőszázados szervezethez, amelyben az alakulatokat fele-fele arányban fegyverezik fel a Gripen legújabb és a régebbi változatával. Ezzel párhuzamosan már most elkezdik egy új, hatodik generációs harci repülőgép koncepciójának kidolgozását.

A cél az, hogy egy akár pilóta nélkül is harcképes, hálózatközpontú hadviselésre alkalmas, mesterséges intelligenciával támogatott repülőgéppel váltsák majd fel a Gripeneket 2050 körül.

Mindemellett fokozatosan lecserélik a  légierő kiöregedett katonai helikoptereit és Hercules szállítógépeit.

Fontos eleme az új svéd katonai koncepciónak a haditengerészet, a különleges műveleti erők, a felderítés, valamint a polgári védelem fejlesztése is. A következő években a svéd tengeri haderő új, alacsony észlelhetőségű korvetteket kap, és korszerűsítik a jelenleg szolgáló Visby-osztály hajóit, továbbá újabb tengeralattjárók is épülnek. Három új haditengerészeti központot hoznak létre, amelyek nemcsak a hazai, hanem már a NATO-szövetségesek flottáit is elláthatják.

Mindemellett figyelmet és pénzt fordítanak a polgári védelem képességeinek fokozására is. Új, átfogó kibervédelmi rendszert alakítanak ki, melynek legfőbb feladata a kritikus infrastruktúrák, vagyis az erőművek, a víz- és csatornahálózat, valamint az egészségügyi ellátás megóvása a hacker támadásoktól. 

Az anyagiak mellett az új stratégia foglalkozik a svéd polgárok lelki és szellemi tűrőképességével is.

Olyan programokat szándékoznak indítani, amelyek célja, hogy lélekben is felkészítsék a svédeket egy esetleges háború megpróbáltatásainak elviselésére, erősítsék a civilek morálját.