Joe Biden amerikai elnök saját bevallása szerint rendíthetetlenül tartja magát egy aranyszabályhoz munkaadói szerepkörben: nem engedi, hogy a beosztottjai a magánéleti problémáik megoldását halogassák a munka miatt.

Az Egyesült Államok élén álló politikus egy júliusban publikált podcast műsorban mesélt arról, hogy mikor megtudta, hogy a személyzetéből valakinek „gondjai akadtak otthon”, Biden azonnal hazaküldte. Ennek a bizonyos kollégának márpedig a legfelsőbb bíróság meghallgatásán lett volna jelenése, ezért ragaszkodott volna ahhoz, hogy marad. Azonban Biden sem engedett.

Kapcsolódó

Azt mondtam neki, hogy csak menjen haza. Hogy miért? Mert én is hazamennék

– magyarázta az elnök.

 

„Ha nem mész haza, kirúglak. Menj haza! A kapcsolatotok sokkal fontosabb, mint bármi, amit értem teszel” – állítólag ezt mondta a magánéleti problémákkal küzdő alkalmazottnak.

Arra a kérdésre pedig, hogy nem élnek-e vissza a neki dolgozók a jóindulatával, ezt felelte:

„Soha nem kell nekem megindokolni, miért, elég szólni, ha nem lesz bent valaki. Ha pedig kiderül, hogy játszadoznak velem, tanulok a leckéből.”

Hozzátette ugyanakkor azt is, hogy ahhoz túl jó emberismerő, hogy gyakran előforduljon vele ilyesmi.

Az a bizonyos munka-magánélet egyensúly

Az amerikaiaknak mindössze 48 százaléka veszi ki az összes fizetett szabadságát, amelyre a törvény szerint jogosult lenne – derült ki a Pew Research kutatóintézet márciusban közzétett tanulmányából.

Ennek akár örülhetne is a munkaadó, azt gondolva, hogy jó teherbírású alkalmazottat fogott ki magának, aki pihenés helyett is a hasznot termeli a cégnek. A szakértő szerint azonban a gyakorlatban ez nem így néz ki.

Akár szellemi, akár fizikai munkáról van szó, elengedhetetlen, hogy a munkavállaló ki tudja pihenni magát, fel tudjon töltődni. Ha ez hosszú távon nem történik meg, azaz legfeljebb csak hétvégén nem jár be dolgozni, nem vesz ki szabadságot, és akár otthonról is dolgozik, fennáll a veszélye a túlterheltségnek, a krónikus fáradtságnak és a kiégésnek is


– nyilatkozta a Napi.hu-nak Kun Bernadette, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Klinikai Pszichológia és Addiktológia Tanszékének vezetője.

„De az éveken át fennálló túlzott mennyiségű munka a testi és lelki egészségi állapotot is negatívan befolyásolhatja. Például nagyobb a kockázata a stresszel összefüggő betegségeknek – ide sorolhatók például a szív- és érrendszeri betegségek és emésztőrendszeri zavarok – vagy az olyan lelki zavarok kialakulásának, mint a szorongás és a depresszió” – tette hozzá.

Arra is figyelmeztette a cégvezetőket, hogy „a tartós túlmunka a dolgozó teljesítményének romlásához is vezethet. A krónikusan fáradt, kialvatlan, stresszes személy rosszabbul tud koncentrálni, több hibát is ejthet, és a feszültebb hangulata miatt kevésbé tud hatékonyan kommunikálni és együtt dolgozni a munkatársaival.”

A szakértő szerint az, aki nem képes elszakadni a munkájától, a feladatoktól, rendszerint úgy érzi, hogy ha szabadságra megy, összeomlik a cég, nem tudnak majd boldogulni nélküle a kollégák. Persze minél magasabb pozícióban dolgozik az illető, annál nagyobb ennek a kockázata, hiszen annál nagyobb a felelőssége, és annál nagyobb nyomás helyeződik rá.

Sokan „nem merik másra rábízni a munkájukat, félve attól, hogy az nem olyan minőségű lesz, illetve a túlzott kontrolligény is szerepet játszhat ebben. Ráadásul ezek a tényezők ördögi körként működnek: ha egy munkavállaló sosem ad át feladatot, mindent elvállal és mindent kontrollálni akar, könnyen kialakul az a szerep a cégnél, hogy végül automatikusan ő végez minden feladatot, a kollégák pedig hátrébb lépnek kettőt", a munkamániás pedig ebben a szerepkörben ragad.

Kun Bernadette a magasabb pozíciókban lévőket arra intette, ha ők maguk nem mutatnak példát azzal, hogy rendszeresen elmennek szabadságra, azzal a beosztottaknak is rossz példát mutatnak.

Fontos még a szabadságok kapcsán azoknak a hossza is:

Ha mindig csak néhány napra megyünk el szabadságra, nem feltétlen tudunk fejben ténylegesen elszakadni a teendőktől. A hosszabb pihenésekre ráadásul nem kizárólag mentálisan, hanem fizikailag is szükségünk van. A tartós stressz okozta szomatikus panaszoknak is kell idő, hogy rendeződjenek, és egy hosszabb pihenő után az agyunk is másképp működik. A kognitív funkcióink, a gondolkodási folyamatok és akár a kreativitásunk is sokkal jobb lesz azután, ha rendesen kipihentük magunkat

Egyre több cégnek esik le a tantusz

Úgy tűnik mindenesetre, hogy egyre több cégvezető ismeri fel, hogy végső soron nem jár jól, ha nem lép fel időben a munkaerő kiégése ellen. Mégpedig azzal, hogy motiválják a beosztottakat arra, hogy éljenek a nekik járó szabadsággal, és időről időre tartsanak pihenőket.

Egyesek tovább is mentek, és bevezették a korlátlan fizetett szabadság fogalmát, amely lényegében azt jelenti, hogy a munkavállaló akkor pihenhet, amikor csak akar, mindössze egyetlen kritériumnak kell eleget tennie: időben el kell végeznie a munkáját.

A Microsoft Corporation 2023 elején, a Goldman Sachs pedig tavaly jelentette, a munkavállalóira bízza a saját időbeosztásukat, annyit pihenhetnek, amennyi csak belefér a munka mellett. Arról mondjuk nem szól a fáma, hogy mégis milyen munkamennyiséget terhelnek ezek a munkaadók alkalmazottjaikra.

„Drámaian megváltozott az, hogy hogyan, mikor és hol végezzük a munkánkat. A változásnak pedig természetes következménye volt a szabadságolási szabályzatunk modernizálása, egy rugalmasabb modell kialakítása” – indokolta a döntést a Microsoft HR-vezetője.