Többet dolgoznak a magyarok, mint a németek vagy a románok? Mutatjuk!

Évente 11 pirosbetűs ünnepnap szerepel Magyarországon a naptárban, vagyis olyan munkaszüneti nap, amikor a vasárnapokhoz hasonlóan szinte megáll az élet: a munkavállalók pihenhetnek, nincs iskolai tanítás és néhány kivétellel az üzletek is zárva tartanak.

A munkaszüneti napok egyben ünnepnapok is, amelyek közül hét nap a legfontosabb keresztény ünnepekhez köthető, három nap pedig nemzeti ünnep.

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei az Economx.hu hírlevelében.

Feliratkozom

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei, podcastok, pénzügyi tanácsok naponta kétszer az Economx.hu hírlevelében.

Adataim megadásával és a "Feliratkozom" gomb megnyomásával kijelentem, hogy megismertem és elfogadom a www.napi.hu Online Kft. Adatvédelmi tájékoztatóját. Hozzájárulok hogy az email címemre hírleveleket küldjön az Economx.hu aktuális híreiből

Az Ön neve

Az Ön email címe

Feliratkozom

Küldtünk Önnek egy emailt! Nyissa meg és kattintson a Feliratkozás linkre a feliratkozása megerősítéséhez.

Ezután megkapja az Economx.hu Hírleveleit reggel és este.

A magyar munkavállalók húsvétkor pihenhetnek a legtöbbet: 2017 óta a nagypéntek is munkaszünet, ezzel a húsvéthétfővel záródó hosszú hétvége lett az év leghosszabb hétvégéje.

A húsvéti időszakban ráadásul nem kell attól tartanunk, hogy egy adott évben a munkaszüneti nap hétvégi napra essen, amikor amúgy sem kellene dolgoznunk.

A húsvétot követően a karácsony a leghosszabb egybefüggő ünnep. Szenteste napja, vagyis december 24. hivatalosan nem munkaszüneti nap, noha az üzletek hamarabb zárnak és a legtöbb munkahelyen már nem kell dolgozni ezen a napon.

Hol jár a legtöbb a pihenés?

Az Európai Unió tagállamainak átlaga 12 munkaszüneti nap évente. Mind a 27 tagállamában a kereszténység legfontosabb ünnepein és a nemzeti ünnepeken pihenhetnek az emberek. A nemzeti ünnepek száma és dátuma minden országban eltérő, igazodva az adott állam történelméhez. Egyetlen közösnek mondható és nem a vallási hagyományokhoz kapcsolódó ünnep van: a munka ünnepe.

Az európai kultúrához évszázadok óta kapcsolódó ünnepeknél is országonként eltérő lehet, hogy melyik a szünnap.

A legtöbb európai országban ünnepnap

• az újév napja (január 1.);
• húsvéthétfő (változó);
• a munka ünnepe (május 1.);
• pünkösd (a húsvét utáni ötvenedik nap/hetedik hét);
• mindenszentek (november 1.);
• és a karácsony (december 25.-26.). 

Bizonyos országokban a helyi ünnepnapok is elősegítik a dolgozók pihenését, például Németországban egyes tartományokban további ünnepnapokat is kijelöltek. Több országban évente változhat a munkaszüneti napok száma, mivel ezeknek a meghatározása az adott tagállam hatásköre.

Idén a legkevesebb országos munkaszüneti napot Németországban és Spanyolországban jelzi a naptár: mindkét országban 9 nap.

Németországban tartományonként eltérően akár 11 szabadnappal is számolhat a dolgozó. Spanyolországban nem lesz munkaszüneti nap sem húsvéthétfő, sem karácsony másnapja. A legtöbb munkaszüneti napnak összesen 18 nappal Bulgária lakosai örülhetnek.

Az Európai Unió átlagánál Szlovénia kivételével a környező uniós országokban több a munkaszünet:

• Romániában és Szlovákiában 15 nap;
• Horvátországban 14 nap;
• Ausztriában 13 nap;
• Magyarországon és Szlovéniában 11 nap.

Az országok többségében húsvéthétfőn, pünkösdhétfőn, valamint mindenszentek napján sem kell dolgozni, ugyanakkor a nagypéntek már kevesebb helyen szünnap.

Egyetlen, nem a keresztény hagyományokhoz köthető munkaszüneti nap van: május elseje, a munka ünnepe, amely szinte minden tagállamban szünet.

Van még lehetőség bővíteni a munkaszüneti napokat

A tévhitekkel szemben kevés olyan ország van Európában, ahol hivatalosan is munkaszüneti nap lenne szenteste napja, vagyis december 24. Ennek ellenére ezen a napon minden országban megáll az élet a nap második felére.

A keresztény kultúrához kapcsolódó ünnepek közül idehaza nem, de több európai országban is munkaszünet még

• a vízkereszt, (január 6.);
• Jézus mennybemenetele, (a húsvét utáni negyvenedik nap);
• Mária mennybemenetele vagy Nagyboldogasszony ünnepe, (augusztus 15.);
• valamint Mária szeplőtelen fogantatása, (december 8.).

 Témához kapcsolódó