Évente 11 pirosbetűs ünnepnap szerepel Magyarországon a naptárban, vagyis olyan munkaszüneti nap, amikor a vasárnapokhoz hasonlóan szinte megáll az élet: a munkavállalók pihenhetnek, nincs iskolai tanítás és néhány kivétellel az üzletek is zárva tartanak.
A munkaszüneti napok egyben ünnepnapok is, amelyek közül hét nap a legfontosabb keresztény ünnepekhez köthető, három nap pedig nemzeti ünnep.
A magyar munkavállalók húsvétkor pihenhetnek a legtöbbet: 2017 óta a nagypéntek is munkaszünet, ezzel a húsvéthétfővel záródó hosszú hétvége lett az év leghosszabb hétvégéje.
A húsvéti időszakban ráadásul nem kell attól tartanunk, hogy egy adott évben a munkaszüneti nap hétvégi napra essen, amikor amúgy sem kellene dolgoznunk.
A húsvétot követően a karácsony a leghosszabb egybefüggő ünnep. Szenteste napja, vagyis december 24. hivatalosan nem munkaszüneti nap, noha az üzletek hamarabb zárnak és a legtöbb munkahelyen már nem kell dolgozni ezen a napon.
Hol jár a legtöbb a pihenés?
Az Európai Unió tagállamainak átlaga 12 munkaszüneti nap évente. Mind a 27 tagállamában a kereszténység legfontosabb ünnepein és a nemzeti ünnepeken pihenhetnek az emberek. A nemzeti ünnepek száma és dátuma minden országban eltérő, igazodva az adott állam történelméhez. Egyetlen közösnek mondható és nem a vallási hagyományokhoz kapcsolódó ünnep van: a munka ünnepe.
Az európai kultúrához évszázadok óta kapcsolódó ünnepeknél is országonként eltérő lehet, hogy melyik a szünnap.
Egyetlen olyan nap van az évben, ami mind a 27 uniós országban munkaszünet és pirosbetűvel szerepel a naptárban: december 25., vagyis karácsony első napja.
A legtöbb európai országban ünnepnap
- az újév napja (január 1.);
- húsvéthétfő (változó);
- a munka ünnepe (május 1.);
- pünkösd (a húsvét utáni ötvenedik nap/hetedik hét);
- mindenszentek (november 1.);
- és a karácsony (december 25.-26.).
Bizonyos országokban a helyi ünnepnapok is elősegítik a dolgozók pihenését, például Németországban egyes tartományokban további ünnepnapokat is kijelöltek. Több országban évente változhat a munkaszüneti napok száma, mivel ezeknek a meghatározása az adott tagállam hatásköre.
Idén a legkevesebb országos munkaszüneti napot Németországban és Spanyolországban jelzi a naptár: mindkét országban 9 nap.
Németországban tartományonként eltérően akár 11 szabadnappal is számolhat a dolgozó. Spanyolországban nem lesz munkaszüneti nap sem húsvéthétfő, sem karácsony másnapja. A legtöbb munkaszüneti napnak összesen 18 nappal Bulgária lakosai örülhetnek.
Az Európai Unió átlagánál Szlovénia kivételével a környező uniós országokban több a munkaszünet:
- Romániában és Szlovákiában 15 nap;
- Horvátországban 14 nap;
- Ausztriában 13 nap;
- Magyarországon és Szlovéniában 11 nap.
Az országok többségében húsvéthétfőn, pünkösdhétfőn, valamint mindenszentek napján sem kell dolgozni, ugyanakkor a nagypéntek már kevesebb helyen szünnap.
Egyetlen, nem a keresztény hagyományokhoz köthető munkaszüneti nap van: május elseje, a munka ünnepe, amely szinte minden tagállamban szünet.
Van még lehetőség bővíteni a munkaszüneti napokat
A tévhitekkel szemben kevés olyan ország van Európában, ahol hivatalosan is munkaszüneti nap lenne szenteste napja, vagyis december 24. Ennek ellenére ezen a napon minden országban megáll az élet a nap második felére.
A keresztény kultúrához kapcsolódó ünnepek közül idehaza nem, de több európai országban is munkaszünet még
- a vízkereszt, (január 6.);
- Jézus mennybemenetele, (a húsvét utáni negyvenedik nap);
- Mária mennybemenetele vagy Nagyboldogasszony ünnepe, (augusztus 15.);
- valamint Mária szeplőtelen fogantatása, (december 8.).
A magyar munkavállaló nincs túlhajszolva
Az éves munkaszüneti napokkal tehát jól állunk, ugyanakkor ezek száma önmagában nem elég megállapítani többet vagy kevesebbet dolgozunk-e más országoknál.Az Eurostat adataiból ugyanakkor kiderül, hogy