Már nem titkolja a kormány: nagy veszélyben vannak a magyar munkavállalók

A 2024-27 közötti időszakra vonatkozó munkavédelmi politika - amelyet elvileg a munkavállalók és munkaadók érdekképviseletével egyeztetve alakítanak ki - a munkavégző képesség megóvását célozza meg, hogy ezzel is hozzájáruljanak a munkavédelem fejlesztéséhez, az egészség és a biztonság fenntartásához, valamint az egészségben eltöltött életévek növeléséhez. Ugyanis a Nemzetgazdasági Minisztérium felismerése szerint

Az MNP apropóját egyébként az is szolgáltatja, hogy a foglalkozási megbetegedések jellege változik, a tudományos-technikai fejlődés, robotizáció, digitalizáció, az újszerű foglakoztatási formák, a globalizációval összefüggő társadalmi változások és járványok is súlyosbíthatják a meglévő kockázatokat, és újak kialakulásához vezethetnek. De nemcsak az emberi tragédiák motiválják a minisztériumot, hiszen, ahogy az a dokumentumban is szerepel,

évente közel négyszáz milliárd forint kiesést okoznak a munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések költségei Magyarországon,

amelyek a kormányzat szerint a munkakörülmények javítása révén csökkenthetők, ugyanis a hivatkozott becsléseik szerint a munkáltató számára minden egyes, a munkahelyi egészségvédelembe és biztonságba befektetett euró körülbelül kétszeres megtérülést eredményez.

A tüdőbetegségtől kezdve a koronavírusig

A helyzet valamennyire javult, igaz, csak abból a szempontból, hogy a rendszerváltás óta, az elmúlt három évtizedben közel az egyharmadára csökkent a halálos kimenetelű munkahelyi balesetek száma, azonban a munkabaleseti ráta (egységnyi munkavállalóra eső munkabalesetek száma) és a halálos munkabaleseti ráta a 2017-2019 közötti időszakban viszont nem változott. 

Ebből a szempontból még jót is tett a világjárvány a munkavédelemnek, hiszen 2020-ban átmenetileg csökkent a balesetek száma a járványhelyzet miatti részleges leállások következtében. Viszont a világjárvány kezdete óta a foglalkozási megbetegedések gyanújának  kétharmada a humán-egészségügyi és szociális ellátási, valamint az oktatási és nevelési intézményekből érkezett, mely az új típusú koronavírus fertőzés tömeges bejelentéséből adódott. A nem-Covid esetek döntően a nyugdíjas bányászok szilikózisai (restriktív tüdőbetegség), továbbá a kedvezőtlen munkahelyi ergonómiai tényezők által kiváltott mozgásszervi megbetegedések és a munkaanyagok okozta foglalkozási bőrgyulladások voltak.

A kormányzat egyébként három célt rögzített:

1. a munka új világában a zöld és digitális átállás, illetve a demográfiai átmenet által előidézett változások előrejelzése és kezelése;
2. a munkahelyi balesetek és megbetegedések megelőzésének javítása;
3. az esetleges jövőbeli egészségügyi veszélyhelyzetekre (pl. járványokra) való felkészültség javítása.

„A magyar társadalom, a munkavállalók nagyon méltatlan egészségi állapotban vannak”

Nem tudunk arról, hogy a kormányzat részéről bárkit kerestek volna szakszervezeti körökből, munkavédelemmel, munkaegészségüggyel foglalkozó szakemberek nem tudnak arról, hogy zajlott ilyen szakmai párbeszéd, ha mégis, akkor az nagyon szűk körben történt – reagált az Economxnak László Zoltán, a VASAS Szakszervezeti Szövetség alelnöke. 

Az érdekvédelmi vezető egyébként elárulta azt is, hogy az MNP-ben megfogalmazott alapvetések, célkitűzések, megállapítások helytállóak, azokkal egyet is értenek, ugyanakkor azt munkavállalói szemszögből meglepőnek, nehezen magyarázhatónak tartja, hogy ez a minisztériumi gondolatsor abban az időszakban készült el, amikor épp megszüntetik a munkahelyeken az általános egészségügyi alkalmassági vizsgálat kötelező jellegét (amire amúgy a munkáltatókat képviselő iparkamara tett javaslatot -  a szerk.). A Vasasok ezzel szemben továbbra is úgy gondolja, a minél gyakoribb és szigorúbb szűréssel lehet a megfelelő munkavédelmi állapotokat fenntartani.

Ugyanakkor László Zoltán arra is figyelmeztet, hogy az ellenőrzések száma rohamosan csökken, illetve maga az ellenőrzés rendszere is folyamatosan gyengül. Felhozta a szakszervezeti vezető a hazánkban tapasztalható aluljelentettséget. Ugyanis bár a statisztika szerint a munkahelyi balesetek számának tekintetében a fejlett nyugati országok messze előttünk járnak, de ez nem azért van, mert ennyivel rosszabb körülmények mellett dolgoznak, vagy ennyivel figyelmetlenebbek az ott dolgozók. Ezzel szemben sokkal határozottabb az ellenőrzés, az utánkövetés, és szigorúbb következménye van annak, ha ezeket az eseteket el akarják titkolni – magyarázta, hozzátéve:

ez a szándék nem jelenik meg ebben a minisztériumi anyagban.

A munkavédelmi képviselőkről ugyanakkor foglalkoznak a kormány részéről, de a szakszervezetnél ezen a téren nem látnak semmilyen valós, reális tényeken alapuló eljárási szándékot. Az alelnök emlékeztetett, a munkavédelmi képviselők választását sok esetben gátolják, vagy befolyásolják a munkáltatók, ami egyáltalán nincs szankcionálva. Gyakran megtörténik, hogy munkavédelmi képviselőt neveznek ki az igazgató titkárságán dolgozóból, a hr-es vezető kollégájából, vagy épp valamelyik fejlesztő mérnökségi asszisztensből, és ez komoly probléma.

László Zoltán úgy gondolja, a munkavédelmi politikában megfogalmazott kérdések, gondolatok fontosak, ezt nyilvánvalóan azok is tudják, akik megalkották ezt a munkát, de hogy ennek a gyakorlatban történő kivitelezése, a gyakorlathoz való igazítása hogyan valósul meg, az nem látszódik.

Azzal is egyetértünk, hogy nagyon sok megbetegedés tapasztalható a munkavállalók között, ezért fontos lenne megkeresni a munkahelyi szabályozókban azokat a pontokat, amelyek a nem egészséges munkakörnyezetet eredményezik – magyarázta. Példaként felhozta, hogy

sok munkahelyen a jövedelmek nagy részét a jelenléti bónusz adja,

ami arra ösztönzi a dolgozókat, hogy minden körülmények között vegyék fel a munkát, és ez nem jó irány. Emögött az a munkáltatói megfontolás is megbújik, hogy a munkavállalók azért mennek táppénzre, mert csalók, de ez nem igaz,

A jelenléti bónusz mellett a túlórák, a túlmunkák, munkaidőkeretben időnként embertelenül átrendezett pihenőidők sem segítik kialakítani a megfelel, egészséges munkahelyi környezetet, így könnyebben történnek balesetek is, amelyek forintosítható mértékű károkat okoznak a gazdaságnak – magyarázta a szakszervezeti vezető. 

Ezek a szempontok viszont mind-mind hiányoznak a minisztériumi tanulmányból, így László Zoltán azt valószínűsíti, hogy azt nem gyakorlatorientált szakemberek készítették.

A kormány látja, mekkora a baj, pontokba is szedte

Az MNP egyébként tizenhárom feladatot határozott meg a különböző minisztériumok számára olyan formán, hogy gyakorlati konkrétumok nem szerepelnek az elvárások között. Azonban már a címek is egy nem túl biztató helyzetről tesznek tanúbizonyságot. 

1. A munkával összefüggő megbetegedések és balesetek hatékonyabb megelőzése, „zéróelképzelés” közelítése a zöld és digitális átállás megvalósításával (többek között a munkavédelmi képviselők képzésének támogatásával, valamint a digitalizáció erősítésével, és a munkavédelmet érintő bejelentések elektronikus támogatásával);
2. A demográfiai változások kezelése továbbá a világjárványok által leginkább érintett munkavállalói csoportok fokozottabb védelme és a daganatos, szív- és érrendszeri betegségekkel kapcsolatos foglalkozási kockázatok csökkentése (például EU-s projektek segítségével a munkavállalók célzott szűrővizsgálatának támogatása);
3. A pszichoszociális kockázatok felismerésének, megelőzésének, illetve csökkentésének elősegítése, figyelemmel a távmunkavégzésre is (ugyanis egyre több munkahelyi pszichés kockázat került azonosításra a munka világának rohamos változása, felgyorsult munkatempó, a munka és a magánélet közötti hagyományos határok elmosódása és még számtalan egyéb ok miatt. A megnövekvő pszichoszociális kockázatok kezelésére van szükség a munkaképesség megőrzése érdekében);
4. Az ergonómiai kockázatok felismerésének, megelőzésének, illetve csökkentésének elősegítése (hiszen a magyar lakosság egyik legjelentősebb betegségterhét - egészséges életév veszteségét - a mozgásszervi megbetegedések okozzák. A foglalkoztatás bővülésével egyre több, mozgásszervi betegséggel élő személy van a munkaerőpiacon, akik biztonságos és az egészséget nem veszélyeztető foglalkoztatásához ergonómiai ismeretek szükségesek);
5. A rákkeltő, mutagén és reprodukciót károsító anyagokkal szembeni védelem fokozása (az Európai Unióban a rosszindulatú daganatos megbetegedések a munkával összefüggő halálesetek vezető oka);
6. A biztonságos és egészséget nem veszélyeztető foglalkoztatást segítő tájékoztatók készítése, időszerű és szakszerű információk eljuttatása különösen a mikro-, kis- és középvállalkozások részére (a kiadványokban különösen figyelemmel kell lenni a nemek közötti különbségekre, továbbá a sajátos igényű vagy sérülékeny csoportba tartozó munkavállalókat (fiatalkorúak, várandós- és nemrég szült nők, idősödő munkavállalók, rákbeteg/túlélő) érintő információkra);
7. Munkavédelmi tudatosság növelése a mezőgazdaságban és az idénymunkások munkakörülményeinek hatékonyabb ellenőrzése (ideértve a vegyi anyagok, különösen a növényvédő szerek biztonságos használatát);
8. A munkavédelmi feladatokat támogató ingyenes online eszközök bevezetésének támogatása (az Európai Unió aktuális stratégájában kiemelt cél, hogy a kis- és középvállalkozások minél inkább képessé váljanak hatékony és valós kockázat-megelőzési intézkedések alkalmazására);
9. A jól bevált gyakorlatok ismertetése, cseréjének ösztönzése;
10. Az egészségügyi ágazatban előforduló kockázatok hatékonyabb felmérése és kezelése (cél egy útmutató kidolgozása az egészségügyi szektor számára, amely egyebek mellett a munkavállalók „veszélyes gyógyszerekkel” szembeni kitettségének védelmére összpontosít);
11. A munkavédelmi hatóság szakmai, működési feltételeinek erősítése (hogy a hatóság eredményesen működjön közre a munka világában végbemenő fejlődéshez igazodó jogi keretek kialakításában és nyomon tudja követni az új és az újonnan keletkező kockázatokból adódó feladatokat);
12. A munkavédelmi szolgáltatók és a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatók adatbázisainak létrehozása;
13. A munkavédelem szabályozásának egyszerűsítése, ésszerűsítése (illetve a szakmai és szociális partnerektől érkező javaslatok áttekintése, értékelése).

A kormányzat azt is felismerte, hogy a további gazdasági fejlődés nagymértékben függ a gazdasági potenciáltól, amelynek meghatározó részei az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkafeltételek valamint a jól képzett, egészséges munkavállalók részvétele a munkában. Ugyanakkor úgy látják, hogy az állami szerepvállalás erősítésével a munkakörülmények fejlesztése, a munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések megelőzése hazánk versenyképességének javítását is szolgálja.

Így néz ki a halálos matek

De nem csupán a magyar munkavállalókat fenyegeti veszély, a Makronóm Intézet számítása szerint 2022-ben Magyarországon bekövetkezett munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések jelentős, összesen 382,1 milliárd forintot kitevő társadalmi költséget okoztak. Ezen belül

 

• a vállalatokat érintő költség megközelíti a 248,1,
• a háztartásokat terhelő a 10,4, míg
• az államháztartást terhelő a 123,7 milliárd forintot.

 

A kutatás szerint csak 2022-ben 21 273 munkabalesetet regisztráltak a magyar gazdaságban, amelyek közül

68 végződött a munkavállaló halálával.

A munkabalesetek száma 2012 óta emelkedett, elsősorban a gazdasági teljesítmény felfutása nyomán, azonban 2020 után 21 ezer körül mozgott évente, míg a halálos balesetek száma 80 fő körül alakult.

A Makronóm szerint éppen ezért a figyelemfelhívó kampányokra, illetve az ellenőrzésekre fordított összegek érdemi megtérülést érhetnek el.

Egyébként uniós összehasonlításban a munkabalesetek száma Magyarországon átlag alattinak mondható, de ez a mutató inkább a nem halálos munkabalesetek aluljelentettségét mutatja. A Makronóm szerint ezért érdemes a halálos munkabalesetek gyakoriságából kiindulni.

- olvasható a kormányzat által is hivatkozott tanulmányban. 

Bár nem túl illendő, de ezt a folyamatot be tudjuk mutatni gazdasági adatokkal is. A KSH adatai alapján

a munkavállalók 2022-ben 1,174 millió táppénzes napot vettek ki munkabaleset vagy foglalkozási megbetegedés nyomán.

A Makronóm szerint ez mindössze egyetlen év alatt 232,5 milliárd forinttal csökkentette a hazai vállalatok által előállított bruttó hozzáadott értéket.

 

 

 

Arról is írtak, hogy a munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések kivizsgálása, illetve az azt követő helyreállítás további 12,5 milliárd forint költséget okozhatott a vállalatoknak, míg a bírságok 165 millió forintot tettek ki. A nem halálos munkabalesetek esetében a háztartásoknak a száz százalékos táppénz miatt nem kell közvetlenül jövedelemcsökkenéssel szembesülniük, ugyanakkor a munkabalesethez kapcsolódóan merülhetnek fel olyan költségtényezők (utazási költség, gyógyszerek beszerzése, magánorvosi ellátás), amelyek jelentősen megterhelhetik a családi kasszát. 

Ugyanakkor állami oldalon egyrészt megjelenik bevételkiesésként az alacsonyabb adóbevétel, amelynek mértéke számításuk szerint megközelíthette a 77,3 milliárd forintot 2022-ben. Kiadási oldalon ezzel szemben a munkabalesetekhez, foglalkozási megbetegedésekhez kapcsolódó táppénzkiadás 13,3 milliárd forintos tételt jelenthetett, míg a sérültek, betegek ellátása az egészségügyi kasszát terhelte meg 19,3 milliárd forinttal. Vagyis csak

a nem halálos, nem súlyos munkabalesetek költségei 2022-ben elérhették a 355 milliárd forintot.

A halállal végződő esetek vállalati oldalon a kieső munkaerő, valamint az új munkaerő felvételének költsége elérhették a ugyanakkor a 3 milliárd forintot, a háztartások esetében a jövedelemkiesés 270 millió forintot tehetett ki, míg az államháztartás esetében az adóbevétel-csökkenés 920 millió forint lehetett, amelyet az egészségügyi kiadások és a rokkantsági ellátás 72 millió forintos költsége növelt a Makronóm által vizsgált évben. 

Tragikus adat az is, hogy

a munkabalesetben elhunytak átlagéletkora 46,2 év,

így a 65 éves nyugdíjkorhatárig történő munkavégzéssel számolva a háztartások oldalán megjelenő teljes költség megközelítheti a 10,4 milliárd forintot, míg az államháztartás szintjén a 13,8 milliárd forintot. A halálos és súlyos munkabalesetek teljes társadalmi költsége így elérte a 27,1 milliárd forintot csak 2022-ben.