Alaposan felkavarta az állóvizet Terézváros azzal, hogy egy népszavazással megerősítve - elvileg - betiltotta az Airbnb-t, vagyis nemet mondtak a rövid távú szálláskiadásra. Ugyanakkor az Airbnb társadalmi megítélése nem egységes, erre utal az Economx és a Pulzus közös közvélemény-kutatása is.
Kíváncsiak voltunk arra, hogy miként szavaznának az emberek, ha átlépnénk Terézváros határát, így a Pulzus Kutató segítségével megmértük, miként döntenének Magyarországon az emberek, ha a rövid távú szálláskiadásról lenne népszavazás.
Első körben azt kérdeztük, támogatná-e az Airbnb lakások betiltását.
- A legtöbb válaszoló tanácstalan volt, 42 százalékuk nem tudott dűlőre jutni a kérdést illetően,
- 38 százalék határozottan állítja, hogy nem tiltaná be ezt a működést,
- 20 százalékuk szerint viszont igenis meg kell szüntetni ezt a lehetőséget.
Bár a bizonytalanok rengetegen voltak, a maradék szavazók közül majdnem kétszer többen tartanák meg az Airbnb-lakásokat, mint amennyien eltörölnék azokat.
A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének is (MSZÉSZ) viszonylag régen, közel tíz éve kialakult véleménye van az Airbnb-vel kapcsolatban – fogalmazott az Economx érdeklődésére Flesch Tamás, az MSZÉSZ elnöke. Felidézte, hogy amíg kezdetekben a rövid távú szálláskiadás a sharing economy elvére alapult, mára inkább egy üzletággá vált.
Nem egy épp üresen álló szobát osztanak meg közösségi alapon, hanem gazdasági befektetésként akár egy egész házat alakítanak ki erre a célra.
Az Airbnb mára a turisztikai paletta egy izgalmas és érdekes szegmensévé vált, és pont ezért olyan szabályozásra szorul, amely hasonló feltételek mellett teremt versenyhelyzetet a szállodák és a rövidtávra kiadható lakások között.
Már hosszú évek óta lobbizunk, és nem az Airbnb ellen, hanem azért, hogy egyenlő módon indulhassunk el a piacon, és utána természetesen a vendég azt a szálláshelyet választja, amelyik leginkább megfelel az igényének
– tette hozzá Flesch Tamás.
Rengeteg javaslat felmerült az elmúlt évek során, és a Szövetség álláspontja szerint ebben az ötletbörzében
egyedül a kormány tud rendet teremteni,
és egyedül a kormány alkalmas arra, hogy egy egységes szabályozást létrehozzon. Példaként felhozta, hogy egész más az adókörnyezet, más a népegészségügyi, vagy épp a katasztrófavédelmi elbírálási helyzet. Sok olyan költséget kell megfizetnie a szállodaiparnak, amivel a rövidtávú lakáskiadásoknak nem kell számolnia, az ügyvezető igazgató szerint ezeket kell azonos platformra helyezni, megkeresni a legjobb megoldást, ami minden fél számára elfogadható.
Flesch Tamás elárulta ugyanakkor, hogy legutoljára azelőtt tárgyaltak a kormányzattal az Airbnb-ről, amikor a döntési jogkör átkerült az önkormányzatokhoz. Az MSZÉSZ ezt követően az önkormányzatokkal is próbált egyeztetni, de „viszonylag kevés sikerrel”.
A Szövetség egyébként nem támogatta, hogy a kérdés önkormányzati szintre jusson,
hisz minden testület a saját érdekei szerint dönt, így előfordulhat az a szerencsétlen helyzet is, hogy egy utca két oldalán eltérőek a vonatkozó szabályok.
Azzal kapcsolatban nincsenek pontos számításaik, hogy az Airbnb milyen károkat okozott a szállodaiparnak, Flesch Tamás szerint ilyen számítás más országokban sem érhetőek el, csak becslések léteznek. Ám szerinte jelenleg ennél sokkal fontosabb lenne inkább azt többféle oldalról megvizsgálni, hogy egy városnak, egy országnak turisztikailag mire van szüksége, s hogyan lehet ezeket az igényeket a városszövetbe beilleszteni úgy, hogy az a helyi lakosságnak és a vendégeknek is megfelelő legyen. Az Airbnb nem csak gazdasági kérdés, hanem ez egy városökonómiai kérdés is.
A Szállodaszövetség szerint
szakmailag abszolút nem jó megoldás a teljes tiltás, ami a VI. kerületben is várható, ugyanis az Airbnb is hozzátartozhat a magyar főváros vonzerejéhez.
Budapest nem lesz vesztes. Ha nem az Airbnb betiltásáról beszélünk, hanem egyenlő feltételek melletti tiszta szabályrendszerről, akkor Budapest egy minőségi irányba átalakuló európai főváros lesz, ahol meg fog férni egymás mellett a szállodaipar és a rövidtávú lakáskiadás is
– szögezte le Felsch Tamás.
A Turisztikai Tanácsadó Testület az előző nap a nemzetgazdasági miniszterrel közösen áttekintette a Terézvárosi Airbnb-típusú szálláshelyek betiltásáról szóló ügydöntő szavazás eredményét. Nagy Márton tárcavezető ezután leszögezte, hogy az Airbnb nem turisztikai, hanem lakhatási kérdéskör, a kormány eddig is ennek megfelelően vizsgálta a szabályozás átalakításának lehetőségeit, hiszen
közel 26 ezer lakóegység hiányzik a magyar ingatlanpiacról.
Az Airbnb-k miatt csökkent a hosszú távra kiadott lakások száma, amelynek következtében jelentősen növekedtek a bérleti díjak és az ingatlanárak is.
Nagy Márton szerint a kormány számára a családok lakhatási érdekeinek védelme az első, ennek megfelelően dolgozik a szabályozás átalakításán. A miniszter hozzátette: a kormány még várja Szentkirályi Alexandra javaslatát, de az már előre látható, hogy a magyar családok védelme érdekében minden eddiginél szigorúbb szabályozás kerül majd bevezetésre a rövidtávú lakáskiadásra vonatkozóan.
A nemzetgazdasági miniszter által felvázolt lakhatási válságot az ingatlanfejlesztők is pontosan érzékelik. Hüse István, a Magyar Ingatlanberuházó Zrt. vezérigazgatója az Economxnak adott interjúban leszögezte,
egy bérlakásprogram elindítása lehetne a megoldás,
ami nemcsak növelné az állami vagyont, de szociális szempontok érvényesítésére is alkalmas lenne. Ugyanis a bérbeadási piacon is elképesztően rosszak a számok.
„Nézzünk egy nagyon egyszerű matekot. Vegyük a budapesti átlagot, a 75 millió forintos, 50 négyzetméteres lakást, amit maximum 200-220 ezer forintét lehet kiadni. Ez azt jelenti, hogy évi 2,6-2,7 millió forintos bevétel lesz 75 millió forintra, ami mindössze 3-3,5 százalékos hozam. Ebből lejön még az amortizáció, a biztosítás költsége és esetleg az építményadó. Jó esetben marad egy 2,5 százalék körüli hozamszint, amire nem fektet be senki” – fogalmazott.