Még 2016 áprilisában Mohamed bin Szalmán szaúdi koronaherceg elindította a Vision 2030 programot, s a terv célja, hogy megerősítse Szaúd-Arábiát az arab világ szíveként, ezzel globális hatalmi tényezővé válva az elkövetkező évtizedekben és évszázadokban.
E célok elérése érdekében Szaúd-Arábiának csökkentenie kell a fosszilis tüzelőanyagoktól való gazdasági függőségét, és modernizálnia kell mélyen konzervatív társadalmát. A többnyire túlsúlyos lakosságot is aktívabbá kell tennie, többek között ezek miatt is központi szerepet játszik a sport a trónörökös tervében.
A korlátlan mennyiségű pénznek a hallgatás az ára
2017 óta Szaúd-Arábia több tízmilliárd dollárt fektetett be a sportba három fő vertikális területen:
- rendezvényszervezés,
- vagyontulajdonlás
- és szponzoráció.
A stratégiát gyorsan kiterjesztették szinte minden jelentős globális sportágra, beleértve az e-sportot is.
Ez a háromágú stratégia nem sokban különbözik más Öböl-menti országok, például Katar és az Egyesült Arab Emírségek forgatókönyvétől – az elköltött pénzmennyiség sem. A szaúdi befektetés mértéke és kiterjedtsége azonban példa nélküli a sport történetében.
A szaúdi állami befektetési alap (PIF) az elmúlt négy évben a világ szinte minden sportágába öntött pénzt, de a kedvezményezettek számára rengeteg feltétel és kikötés van.
A sportszervezeteknek ígéretet kell tenniük arra, hogy nagyszabású eseményeket rendeznek Szaúd-Arábiában, és a lehető legjobb fényben reklámozzák a királyságot. Nem reagálhatnak az országot érintő emberjogi kritikákra, minden ilyen téma elől ki kell térniük.
A térség ezen szándékaival kapcsolatban azonban fontos megemlíteni, hogy Katar hasonló törekvései ellenére az ország emberjogi helyzete a 2022-es futball világbajnokság alatt is a figyelem középpontjában maradt. Szaúd-Arábiát sok hasonló kritika éri, de érezhetően csendesebbek a szólamok, mint korábban voltak.

Az új hatalom háttérbe tolta a nyugatot
Katarral ellentétben, amely elsősorban a labdarúgásra összpontosított, Szaúd-Arábia a sportipar minden olyan szegletébe pénzt fektetett, amely kétségbeesetten vágyik a növekedésre. Emiatt szép lassan megváltoztak az erőviszonyok:
már nem a nyugat diktálja a játékszabályokat.
A The Long Games felidézi, hogy 2023 végén és 2024 elején olyan vezető lapok, mint például a New York Times, és olyan elismert műsorszolgáltatók, mint a BBC, felvetették, hogy Szaúd-Arábia átveszi a világ sportjának irányítását. Amikor a szaúdi labdarúgó Pro League az angol Premier League-hez hasonló összegeket kezdett el költeni a játékosok elcsábítására, a jelenséget azonnal „fenyegetésnek” érezték az európai labdarúgásra nézve.
A világ sportjának „átvételéről” szóló frázis túlzásnak bizonyulhat, de Szaúd-Arábia kétségtelenül a világ egyik sportnagyhatalmává szeretne – és fog is – válni. A kérdések a következők: képes lesz-e elérni végső célját, és valóban tudja-e, mit csinál, vagy csak eszetlenül költi a pénzt?

Rendet raktak a pénzügyi káoszban
Nem könnyű megérteni Szaúd-Arábia sport iránti érdeklődésének összetettségét. Távolról úgy tűnhet, mintha a nemzetállamnak teljesen központosított és koherens terve lenne, amely szorosan követi az állami forgatókönyvet. A valóság azonban ennél sokkal kuszább.
Bár a pénzek mind az államhoz köthetők, 2017 óta csaknem száz különböző szaúdi székhelyű szervezet vett részt sportberuházásokban – mindegyikük kissé eltérő célokkal. Ezek között megtalálhatók a mindenütt jelen lévő PIF (Public Investmen Fund), a kormányhivatalok, a királyi család egyes tagjai, a nemzeti sportági szövetségek, a kereskedelmi jogokkal foglalkozó ügynökségek és az államhoz kötődő vállalatok, például az Aramco is.
Többek közt ezen többszereplős rendszer miatt a 2017 óta létrehozott szaúdi sportbirodalom egyesek szerint olyan hatalmas és kiterjedt, hogy szinte lehetetlen volt egy koherens tervhez ragaszkodni.
Emiatt 2023 nyarán létrehozták a SRJ Sports Investments (SURJ) egységet, ők felelnek az összes kimenő sportberuházásért, míg a sportminisztérium általános felelősséget vállal a királyságban zajló eseményekért. A jelentések szerint ezzel a lépéssel már sokkal áttekinthetőbb a rendszer, a számos helyről beérkező pénzek, illetve célok is összehangoltabban működnek.

Már látják, mibe érdemes fektetni
A szaúdiak ráadásul nemcsak összefésülték a rendszert, hanem tanultak is hibáikból. A LIV Golf Tour-ra költött (és egyesek szerint elpazarolt) milliárdok után
Szaúd-Arábiának rá kellett jönnie, hogy egy demokratikus és fejlett kereskedelmi modellel rendelkező sportszervezet nem valószínű, hogy átadja a kulcsokat, bármennyit is kínálnak érte.
Minden jel arra utal, hogy a PIF a teniszben találta meg az új aranybányát. Az ATP-vel kötött megállapodás magába foglalja a ranglisták névhasználati jogát, öt ATP Tour-verseny szponzorálását, köztük a Next Gen ATP Finals is, amelyet egy megállapodás értelmében 2027-ig a szaúdi Dzsiddában rendeznek.
A királyság arra apellál, hogy idővel saját ATP- és WTA-tornát fognak rendezni, elég pénzt fizetve ahhoz, hogy biztosítson a tenisznaptárban egy kiemelt helyet.
Hogy mindenre van pénzt, azt már tavaly is láthattuk, ugyanis októberben Rijádban megrendezték a Six Kings Slamet, ahova szó szerint megvásárolták, a tenisz legnépszerűbb karaktereit, köztük Rafael Nadalt, Novak Djokovicot, Carlos Alcarazt és Jannik Sinnert. Az eseményhez pedig világra szóló, mozikba illő promót gyártottak.
A hat résztvevő mindegyikének azt ígérték, hogy garantáltan legalább 1,5 millió dollár összegű nyereményt kap, a győztes pedig a tenisztörténelem legnagyobb díját, 6 millió dollárt vihet haza, ami majdnem a duplája a Grand Slam-bajnokok díjazásának.
Mindent elmond az eseményről, hogy még a sérüléssel bajlódó játékosok is valahogy összeszedték magukat, és pályára tudtak lépni az eseményen, amely egyébként nem az ATP égisze alá tartozott, ranglista pontokat nem kaptak érte a teniszezők, ellenben pénzt igen – irgalmatlanul sokat.
A terv működik
Amikor bejelentették, hogy Szaúd-Arábia rendezi a 2034-es labdarúgó-világbajnokságot, részletesen bemutatták az ország sport- és labdarúgással kapcsolatos kiadásait is. Eszerint
az arab királyságnak több mint 900 szponzori szerződése van különböző sportágakban, amelyek több mint egyharmada, 925 milliárd dollár a szaúdi szuverén vagyonalaphoz köthető. Csak tavaly a PIF 36,8 milliárd dolláros nyereségről számolt be.
A rendszer tehát profitábilis és a terveknek megfelelően zakatol .
A szakértők szerint azonban egy valamivel számolnia kell a királyságnak: mindig lesznek olyan szervezetek, tulajdonosok és sportolók, akiknek elég pénzük lesz ahhoz, hogy az tudják mondani: NEM.
Így mossák tisztára magukat a tekintélyelvű rezsimek a sporttal
Bár anyagilag szinte valamennyi sportág jól jár a sportmosási projektekkel, totális gazdaságpolitikai katyvaszt generál. Ráadásul társadalmi, ideológiai és szociálpszichológiai zűrzavart is okoz, hiszen egyes vélekedések szerint országok és sportszövetségek dollármilliárdokért adják el lelküket olyan nemzeteknek, akik komoly ember jogi bűneiket palástolnák a bankjegyekkel. Bővebben→Kövesse az Economx.hu-t!
Értesüljön időben a legfontosabb gazdasági és pénzügyi hírekről! Kövessen minket Facebookon, Instagramon vagy iratkozzon fel Google News és YouTube-csatornánkra!
Gazdasági hírek azonnal,
egy érintéssel
Töltse le az Economx app-ot, hogy mindig időben értesülhessen a gazdasági és pénzügyi világ eseményeiről!
Kérjen értesítést a legfontosabb hírekről!
Legolvasottabb

Az évtized legnagyobb üzlete: az ERSTE Ingatlan Befektetési Alap megvette a HelloParks két épületét

Uniós diplomaták: Orbán Viktor nem véletlenül van csöndben, nagyon készül valamire

Van tízmillió forintunk és egy évünk: állampapírt vegyünk, vagy kockáztassunk?

Bedőlt Elon Musk platformja, az X

Szerdán újabb sokk érkezhet

A Balatonnál teljes útzárat rendeltek el egy ragályos kórság miatt

Újra itt az óraátállítás, és lehet, hogy ezúttal utoljára

Érkeznek a fizetésre felszólító határozatok a NAV-tól, milliókat érint

Csodagyógyszer miatt megy a lecsóba a Novo Nordisk a piacon
