Miközben két hónap után az államháztartás mínusz 1703,9 milliárd forintnál jár, ami azt jelenti, hogy februárban, egyetlen hónap alatt mínusz 1758,4 milliárd forintot termelt a magyar gazdaság, az áfanehéz költségvetésünk bevételi oldalán tapasztalhatunk némi elmozdulást.
Azaz, több mint négyszázmilliárd forinttal jobban teljesítettek a magyar vásárlók, mint egy évvel korábban.
Ugyanakkor a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. kutatásai szerint mind a lakossági, mind pedig a vállalati konjunktúraindex is csökkent februárról márciusra, és a think tank visszafogott gazdasági bővülésre számít 2024-ben.
Nem vagyunk túl boldogok
A márciusi felmérés alapján a lakosság gazdasági közérzete 1,9 indexponttal, míg a vállalatok gazdasági várakozásai 1,1 indexponttal csökkentek az előző hónapban mért értékhez képest. Így a –100 és +100 közötti skálán értelmezett lakossági index –14,8-re, a vállalati mutató értéke pedig –12,9-re gyengült.
Így változott a lakosság gazdasági közérzete az elmúlt félévben:
- 2023. október: -18,8 százalék
- 2023. november: -18,9 százalék
- 2023. december: -15,2 százalék
- 2023. január: -11,9 százalék
- 2024. február: -12,9 százalék
- 2024. március: -14,8 százalék
Mi az a konjunktúraindex?
A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. hónapról hónapra készíti el a vállalati, illetve a lakossági konjunktúraindexet. Havi rendszerességű felmérésükben 1000 vállalatvezetőt, illetve 1000 felnőtt korú lakost kérdeznek meg a gazdasági helyzet értékeléséről és az ezzel kapcsolatos várakozásaikról. A két csoport esetében 29, illetve 28 kérdést tesznek fel, amelyek a gazdasági élet széles körét lefedik. A kapott válaszok közül a kedvezők (például várhatóan javuló gazdasági helyzet) pozitív pontértéket, míg a kedvezőtlenek (a foglalkoztatás várható csökkenése) negatív pontértékeket kapnak. Ezt követően a pontértékeket átlagolva és egy –100 és +100 közötti skálára alakítva kapjuk meg a konjunktúraindexeket.A Századvég közlése szerint a lakossági konjunktúraindex alindexei közül három gyengült, egy pedig javult az előző havi értékéhez képest. A legkedvezőbb továbbra is a foglalkoztatási helyzet megítélése, amelynek értéke ugyan az előző havi 2,1-ről 0,7-re csökkent, de továbbra is pozitív tartományban maradt. A háztartásoknál az inflációs folyamatok megítélése enyhén kedvezőtlenebbé vált, hiszen a mutató a februári értékéhez képest csökkent: –74,9-ről –77,2-re. A gazdasági környezet megítélése az előző havi –17,0 pontos értékről –23,7-re romlott, míg az anyagi helyzeté –11,2-ről –9,9-re javult.
Kifejezetten érdekes megvizsgálni, hogy a különböző társadalmi csoportok hogyan látják a különböző (negatív) gazdasági folyamatokat; az inflációtól például sokkal jobban tartanak a magasabban kvalifikált, vélhetően magasabb bérszínvonalon élők, mint a nyolc általánost végzők, utóbbiak számára viszont az általános anyagi helyzet tűnik borúsabbnak.
Szomorúbb üzleti környezet
A vállalati felmérés esetében egy alindex értéke vált kedvezőbbé, míg három alindex értéke gyengült. Az iparági környezeté –3,4-ről –4,7-re, az üzleti környezet mutatója –19,0-ről – 22,1-re, továbbá a gazdasági környezeté –20,8-ről –24,1-re csökkent. Miközben a termelési környezet alindex az előző havi –8,9-ről –8,8-re javult.
Így változott a vállalati szektor gazdasági közérzete az elmúlt félévben:
- 2023. október: -15,5 százalék
- 2023. november: -12,6 százalék
- 2023. december: -10,7 százalék
- 2023. január: -11,7 százalék
- 2024. február: -11,8 százalék
- 2024. március: -12,9 százalék
Jöhet az ezerforintos kenyér, a kormány mutogat
Miközben az étkezési búza felvásárlási ára drasztikusan zuhan, a kenyér ára ismét emelkedni kezdett. Az agrárminiszter látszólag eszköztelen, és a malomiparra mutogat. Mutatjuk a részleteket!Ez az évtized nagyon más lesz
Koncz Péter, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Makrogazdasági Üzletágának elemzője kiemelte, az áfabevétel elmaradása valóban problémát jelent a költségvetés számára, ugyanakkor már a tavalyi év végén is tapasztalható volt a javuló trend a kiskereskedelmi adatokban. Az idei reálbér-növekedés pedig egy olyan tényező, amelynek köszönhetően a lakosság többet tud vásárolni, fogyasztani, így visszatérhet újra az a gazdasági növekedés, amit már egy ideje várnak a gazdaságpolitikai döntéshozók.
Vajon a lakosság félelemérzetének változását hogyan lehet átváltani gazdasági százalékokra?
A szakértő a fenti felvetésünkre elmondta, nem lehet ezeket a folyamatokat szétválasztani, a bizalom visszaépítése egy lépésről lépésre tartó folyamat. Az inflációs érzetet, az inflációs várakozást nagymértékben befolyásolja az, hogy mit tapasztaltunk az elmúlt években.
De ha nő a reálbér, és csökken a kamatszint, akkor a lakossági fogyasztás is elindul, bővülhet a foglalkoztatás és erősödhet a beruházási hajlandóság is. Viszont az egyensúly megmaradása itt is fontos, ha hirtelen építünk vissza egy nagyon magas növekedési pályát, az magában rejti a pénzromlási ütem gyorsulásának a veszélyét – figyelmeztetett a Századvég Konjunktúrakutató elemzője.
Koncz Péter arra is felhívta a figyelmet, hogy valószínűleg az előzőnél magasabb inflációs évtized várható a világgazdaságban, aminek az egyik oka, hogy az ellátási lánc sokkal töredezettebbé vált a világjárvány, az energiaválság és az orosz-ukrán háború miatt. Ezért lesz különösen fontos a belső kereslet növekedési pályára állítása és megtartása – tette hozzá.
Az elemző arra is rávilágított, hogy az exportpiacok esetében még láthatóak bizonytalanságok.
Ezt azzal magyarázta, hogy Németország egy nagyon fontos exportpiacunk, és ha ott a visszaeső gazdasági helyzet miatt csökken az igény a magyar termékek iránt, akkor ezt a hiányt valahonnan pótolni kell, és miután tavaly a belső fogyasztásunk is visszaesett, itt jelentős tér nyílt a növekedésre – magyarázta a szakértő.
Lassú bővülés
Számításaik szerint 2024-ben 2,7, 2025-ben 3,4 százalékkal növekedhet a magyar gazdaság teljesítménye. Az idei és a következő évünket leginkább lassú kilábalási folyamat jellemezheti.