Az elmúlt napokban a globális átlaghőmérséklet kétszer is 2 Celsius-fokkal haladta meg az iparosodás előtti szintet. Ürge-Vorsatz Diána, a CEU professzora azt mondta az InfoRádióban, hogy az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) egy 20 éves időtartamra vonatkozó csúszó átlagot fogalmazott meg és attól, hogy egy-egy nap átlépi az átlaghőmérséklet ezt a számot, még nem kerül veszélybe a célkitűzés, egy hosszan tartó folyamatról van szó. Hozzátette:

az átlagot tekintve jelenleg 1,2-1,3 Celsius-fokos emelkedésnél tartunk, ami szintén nagyon rossz, a hosszabb távú átlaghoz viszonyítva ugyanakkor még nem tragikus a helyzet. A folyamat viszont figyelmeztető jel számunkra, napi szintű problémával állunk szemben.

Mint mondta, sokan gondolhatják azt, hogy ezt a 2 Celsius-fokos emelkedést „észre sem vesszük”, ugyanakkor a szélsőséges hatások számos területen megfigyelhetők.

A klímakutató emlékeztetett, itthon a kukoricatermés háromnegyede, a búzatermésnek pedig az egynegyede ment tönkre, de az áradás is előidézte a líbiai gátszakadást, valamint sok bozót- és erdőtűz számos országban óriási károkat okozott.

Az idei nyaralás mumusai az erdőtüzek lettek, most Franciaországban sújott le

Evakuáltak több kempinget Dél-Franciaországban egy nagy erdőtűz miatt, de Görögország, Portugália sem úszta meg. Bővebben >>>

Ürge-Vorsatz Diána szerint,

amit a hétköznapi emberek csak egy kis, 1,2 Celsius-fokos hőmérséklet-emelkedésnek éreznek, valójában súlyos katasztrófákat okoz az élővilágban.

Az Európai Unió Kopernikusz éghajlatfigyelő programja (C3S) szerint november 17-én 2,07 Celsius-fokkal, november 18-án pedig 2,08 Celsius-fokkal volt magasabb a hőmérséklet, mint az iparosodás előtti átlag.

Az idén több hőmérsékleti rekord is megdőlt, a 2023-as év eddig kiugróan forró volt és várhatóan a legmelegebb lesz, amelyet valaha dokumentáltak. Ebben a globális felmelegedés mellett az El Niñónak is nagy szerepe van: a természetes éghajlati jelenség idén vette kezdetét, és jövőre is folytatódik.

A párizsi klímaegyezmény értelmében az évszázad végére maximum 2, lehetőleg 1,5 Celsius-fokban kellene korlátozni a felmelegedést. Jelenleg a nagy átlagot nézve 1,2 Celsius-fokkal melegebb a bolygó, mint az 1850-1900-as referenciaperiódusban.

A szakértők egyre többet beszélnek úgynevezett átbillenési pontokról (tipping points).

Olyan sűrű kapcsolatrendszer alakult ki, hogy ha a hálózat bármely része megváltozik vagy sérül, az kihat a többire is. Ilyen lehet például a grönlandi jégtakaró összeomlása, a trópusi korallzátonyok pusztulása, a permafroszt felolvadása vagy a Golf-áramlat leállása is.

Ürge-Vorsatz Diána szerint csak remélni lehet, hogy még nem léptünk át egyetlen ilyen billenőpontot sem. Mint fogalmazott,

ugyanakkor az is egyértelműen látszik, hogy a nyári drasztikus hőmérséklet-emelkedés és az a tény, hogy „sok klímaparaméter lemászott a térképről”, elbizonytalanította a klímakutatókat is.

Ürge-Vorsatz Diána szerint a klímakutatók ugyan időről időre nagyon sok magyarázattal előjönnek, de konkrétan, magabiztosan nem tudjuk megmagyarázni, hogy mi történik és miért viselkedik ennyire szélsőségesen az éghajlat.

Szerinte még nem érkeztünk el ezekhez a rendkívüli veszélyeket eredményező átbillenési pontokhoz, ugyanakkor nem lehet egyértelműen kizárni sem.

Nyakunkon a baj, sorra dőlnek a hőmérsékleti rekordok

Az októberi magas hőmérsékletek szinte biztossá tették a klímatudósokat abban, hogy 2023 lesz az eddigi legmelegebb év. Bővebben >>>