Hatalmas tudományos szenzációt jelentett, amikor a Shakespeare drámájából ismert III. Richárd néhai angol király földi maradványai 2012-ben előkerültek Leicester város egyik autóparkolójának betonja alól.

III Richárd ravatalon a Leicester-katedrálisban 2015. március 22-én
III Richárd ravatalon a Leicester-katedrálisban 2015. március 22-én

A tudósoknak sikerült fellelni az évszázadok óta rendkívül vitatott személyiségű egykori uralkodó ma is élő kései leszármazottait, és sikerrel vontak ki épségben maradt DNS-mintákat az 528 éve halott király csontvázából, majd 2013 februárjában történelmi horderejű bejelentést tettek: valóban III. Richárdé a sír.

Bravúros detektív munka 

2012-ben Philippa Langley azonosította azt a helyet, ahol III. Richárd angol király csontváza volt. A megszállott brit történész most úgy véli: Richárd után megtalálta az 1100-1135 között uralkodó I. Henrik király nyughelyét is, aki az egyetlen olyan angol uralkodó Hódító Vilmos óta, akinek nincs véglegesen azonosítható sírja. Nem fogják kitalálni, hogy hol lehet?

Újabb autóparkoló

A történész úgy véli, hogy I. Henrik hasonlóan méltatlan sorsra juthatott, mint III. Richárd. Kutatásai és elemzése alapján I. Henrik földi maradványai szintén egy autóparkoló szürke aszfaltja alatt hevernek. Philippa Langley meg van győződve arról, hogy a közel 900 éves királysír a brit Igazságügyi Minisztérium tulajdonában álló, Reading város 2013-ban bezárt börtönének parkolója alatt van. A kutatásai alapján a sír helyét egy régi felmérésben "K" betűvel jelölték meg.

Erős érvek szólnak amellett, hogy itt van a király sírja

– állította merészen a 60 éves, a Brit-birodalom rendjével kitüntetett történész hétfőn a DailyMailnek.

Philippa Langley III. Richárd rekonstruált viaszfejével
Philippa Langley III. Richárd rekonstruált viaszfejével

Philippa Langley megszállott erőfeszítéseit a 2022-es Az elveszett király című film mutatta be. A történész most létrehozta a „Rejtett apátság” nevű alapítványát, amelyen keresztül pénzt gyűjt az újabb ásatási munkákra, amelynek költségét 55 ezer fontra taksálja.

Henrik Hódító Vilmos negyedik fia volt, és annak ellenére, hogy azt hitte, hogy soha nem fogja örökölni a trónt, keménykezű és könyörtelen uralkodónak bizonyult, miután 1100-ban királlyá koronázták.

I. Henrik arról híres, hogy ő tartja a rekordot az angol királytól született törvénytelen gyermekek legnagyobb számában, körülbelül 20-25 utód született tőle házasságon kívül.

I. Henrik 1135. december 1-jén hunyt el Normandiában. Ezután Rouenbe vitték, ahol elásták a beleit, a balzsamozott holttestét pedig visszavitték Angliába. A történelmi feljegyzések szerint a Reading-apátságban temették el, amelyet a király 14 évvel korábban alapított.

1921-ben emléktáblát állítottak azon a helyen, ahol egykor az apátság főoltára állt – a terület történeti feljegyzései szerint I. Henriket itt temették el. Philippa Langley úgy véli, a számításai azt mutatják, hogy az oltárt valamikor elmozdíthatták, tehát lehet, hogy a történészek rossz helyen keresték a sírt.

Történelmi feljegyzésekből tudjuk, hogy I. Henriket a Reading-apátság eredeti főoltárja előtt temették el kőből készült szarkofágban. Különféle iratok olvasata és a közelmúlt tapasztalatai alapján úgy tűnik, hogy a főoltárt egy későbbi időpontban nyugatabbra helyezték át az apátsági templomon belül

– nyilatkozta a történész, majd hozzáfűzte: ha megtalálják I. Henrik temetkezési helyét, a cél az, hogy egy emlékművet helyezzenek el. Ez azt jelenti, hogy Henrik többé nem Anglia elfeledett királya.