2021-ben a társadalmi nyomás hatására leállították, most azonban újraindítják a Rio Tinto vállalat 2,4 milliárd eurós lítiumbányászati projektjét Szerbiában. A Jadar folyó mentén található lelőhelyek a világ ismert lítiumkészletének 1,3 százalékát rejtik, ami évente 58 ezer tonna lítium kitermelését teszi lehetővé. Ez a mennyiség az EU jelenlegi lítiumszükségletének 90 százalékát, 2030-ig pedig 13 százalékát fedezheti.

Szerbia hatalmas készletei révén a világ egyik lítiumnagyhatalmává válhat. A projekt gazdasági és geopolitikai jelentőségét tovább növeli, hogy az ország stratégiai megállapodást kötött az EU-val és Németországgal a kritikus nyersanyagok terén. A szerb kormány ígéretet tett, hogy nem ad el lítiumot kínai autógyártóknak, helyette olyan európai autógyártókat részesít előnyben, mint a Mercedes-Benz, a Volkswagen és a Stellantis.

A Majevica-hegység kincsei

Bosznia-Hercegovina is jelentős lítiumlelőhelyekre bukkant a Majevica-hegységben. A svájci Arcore AG vállalat által végzett kutatások szerint a területen több mint 1,5 millió tonna lítiumkarbonát található.

A kitermelés 2026-ban kezdődhet meg, és a német autóipart fogja elsősorban kiszolgálni, köszönhetően a német-kanadai Rock Tech Lithium vállalattal kötött stratégiai partnerségnek.

Kapcsolódó

Geopolitikai mozgások és helyi ellenállás

A lítiumkészletek iránti versenyben Kína is aktívan részt vesz, jelentős beruházásokat hajtva végre a Nyugat-Balkánon, különösen Szerbiában. Az EU célja, hogy csökkentse függőségét a kínai nyersanyagoktól, miközben Kína a saját lítiumellátását próbálja biztosítani az elektromos autóiparának exponenciális növekedése érdekében.

Az újraindított projektek azonban nem mentesek a politikai és társadalmi ellenállástól.

Szerbiában a lakosság az ivóvízkészletek, a földek és az erdők szennyeződésétől tartva tiltakozik a lítiumbányászat ellen. A tavaly decemberi választások után a Szerb Haladó Párt bejelentette, hogy a projekt folytatását mindenképpen megvalósítják, ami további feszültségeket generálhat.

A Rio Tinto megnyíló lítiumbányája ellen tüntetnek a szerbiai Sabacban 2024. július 29-én
A Rio Tinto megnyíló lítiumbányája ellen tüntetnek a szerbiai Sabacban 2024. július 29-én
Kép: Reuters / Zorana Jevtic

Előnyök és hátrányok

Az Európai Unió alapvető érdeke, hogy a kritikus nyersanyagok területén csökkentse a külső függőségeit, így kézenfekvő a balkáni államokkal megegyezni. Azonban az EU és Szerbia közötti megállapodások kapcsán felmerül a kérdés, hogy ezek hogyan befolyásolhatják a szerb uniós csatlakozási folyamatot. 

A nyugat-európai uniós szakértők aggodalmukat fejezték ki, hogy a lítiumért folytatott versenyben az EU egyszerűbben értelmezheti a balkáni demokrácia és jogállamiság helyzetét. Ha valóban sokan gondolják így, akkor akár ténylegesen súrlódásmentesebbé válhat a kapcsolat a gazdasági előnyökért cserébe.

A Nyugat-Balkán lítiumkincsei tehát nemcsak gazdasági, hanem komoly politikai és környezeti kérdéseket is felvetnek. Szerbia és Bosznia-Hercegovina a globális lítiumpiac kulcsszereplőivé válhatnak, de ennek ára van. A következő években kiderül, hogy ezek az országok hogyan tudják egyensúlyozni a gazdasági fejlődést a környezeti és társadalmi kihívásokkal.

Mennyire akarják a szerbek az uniós tagságot?

Míg korábban a szerb lakosság jelentős többsége támogatta az uniós csatlakozást, ez mára már nem mondható el. Az Új Szerb Politikai Gondolat felméréséből kiderült: a lakosság 46 százaléka az uniós integráció ellen, míg 43 százalék az integráció mellett tette le a voksát. A válaszadók 54,7 százaléka már abban sem hisz, hogy Szerbia egyáltalán valaha tagja lehet az Európai uniónak – írja a Magyar Nemzet.

Az Európai Unió és Szerbia tárgyalásai már több mint tíz éve tartanak, de 2021 óta valójában nem történt lényegi előrelépés. Szerbia politikai berendezkedése máig nincs összhangban az EU közös biztonsági és védelmi politikájával. Ez nem csak azért fontos, mert a tagságra pályázó országoknak harmonizálnia kell a jogrendjét, köztük a külpolitikájuk egyes részeit az EU-s tagállamokkal, a nagyobb probléma az, hogy a szerb külpolitika jelenleg kifejezetten oroszbarát, gyakoriak a találkozók a politikai vezetők, illetve az orosz nagykövet között. Szerbia az Oroszország elleni EU-s szankciókhoz sem csatlakozott, ami szintén elvárás lenne a teljes jogharmonizációhoz.

Szerző: Felde Bence, az EuroAtlantic Tanácsadó elemzője

Tájékoztatás

A cikk „Az új intézményrendszerek kihívásai és az előttünk álló változások az európai integrációban” című projektünk részeként jelent meg az Európai Unió társfinanszírozásával. A kifejtett nézetek és vélemények azonban kizárólag a szerző(k) sajátjai és nem feltétlenül tükrözik az Európai Unió vagy az Európai Bizottság véleményét. Sem a sem az Európai Unió, sem a támogatást nyújtó szervezet nem tehető felelőssé értük.