A befektetési ajánlású kategóriába emelte az eddigi spekulatív sávból Szerbia szuverén besorolását az S&P Global Ratings, elsősorban az erőteljes szerb makrogazdasági teljesítménnyel indokolva a lépést – írja az MTI.
Amióta a hitelminősítők osztályozzák a szerb adósbesorolást, ilyenre még nem volt példa korábban: az S&P mellett a Fitch és a Moody’s sem ajánlotta még Szerbiát befektetésre.
A nemzetközi hitelminősítő péntek éjjel Londonban bejelentette, hogy a devizában és hazai valutában fennálló hosszú futamidejű szerb államadósság osztályzatát az eddigi „BB plusz”-ról egy fokozattal „BBB mínusz”-ra javította.
A hitelminősítői gyakorlatban ez a besorolás a befektetésre ajánlott kategória alsó határa. Az új szerb szuverén minősítés kilátása stabil.
Az S&P az osztályzatjavítás indoklásában kiemelte, hogy
javult a szerb gazdaság ellenállóképessége a sokkokkal szemben, és ez az erőteljes makrogazdasági politika eredménye.
Óriásit nőtt a szerb gazdaság a Covid óta
A hitelminősítő hangsúlyozza, hogy
- a reálértéken számolt szerb GDP a koronavírusjárvány előtti szinthez képest 18 százalékkal emelkedett,
- a devizatartalékok megkétszereződtek,
- a GDP-arányos bruttó államadósságráta pedig 2 százalékponttal a mérsékeltnek számító 48,4 százalékra csökkent.
Az S&P Global Ratings közölte azt is, az eddig érvényben tartott 3,3 százalékról 3,9 százalékra javította a szerb gazdaság idei növekedésére szóló előrejelzését, mindenekelőtt a vártnál erőteljesebb hazai kereslet miatt.
A 2024 utáni időszakra éves átlagban 4 százalékos reálnövekedést valószínűsítenek.
Messze még az Unió
A hitelminősítő megállapítja ugyanakkor azt is, hogy Szerbia EU-csatlakozási folyamata lassú és nehézségekkel terhelt:
a csatlakozási tárgyalások kimenetele mindenekelőtt a Koszovóval fennálló kapcsolatok javulásától függ, és attól, hogy Szerbia hajlandó lesz-e összhangba hozni külpolitikáját az Oroszországgal szemben érvényesített EU-szankciókkal.
Az S&P kiemeli, hogy mióta Szerbia 2012-ben elnyerte az EU-tagjelölti státust, az uniós joganyag 35 fejezete közül mindössze kettőben sikerült előzetes megállapodással lezárni a tárgyalásokat, és ez is jelzi, hogy az Európai Unió milyen jelentős további reformok végrehajtását igényli Szerbia részéről.