Aki azért kötött június 30-ig életbiztosítást, hogy elkerülje a 13 százalékos szociális hozzájárulást, a július 1. utáni eseti befizetések után keletkezett hozamra neki is kell szochót fizetni, ha a szerződést már korábban aláírták.

A 24.hu szerint az Allianz Biztosító életbiztosítással rendelkező ügyfeleinek küldött ki erről tájékoztatást. Ebben az áll, hogy

a meglévő szerződésekre történő új eseti befizetésekkel kapcsolatban a Magyar Biztosítók Szövetsége a Pénzügyminisztérium állásfoglalását kérte. A Pénzügyminisztériumtól kapott állásfoglalás alapján a 2023. július 1-je előtt megkötött biztosítási szerződésre 2023. június 30. után fizetett eseti díjon képződött hozam szociális hozzájárulási adó köteles.

Az eseti díjakat akkor terhelheti szociális hozzájárulási fizetési kötelezettség, ha az eseti díjak terhére a befizetéstől számított 5 éven belül pénzkivonást indít az ügyfél vagy felmondja a szerződését, áll a tájékoztatóban.

Az eseti díj egy speciális megtakarítási lehetőség.

Ha valaki rendelkezik egy rendszeres vagy egyszeri díjas megtakarításos életbiztosítással, akkor a biztosítási szerződés időtartama alatt bármikor tehet extra befizetéseket. Így a befektetés értékét további tőkével gyarapíthatja, és a szerződés lejáratakor a többletbefizetéssel és annak hozamaival növelt lejárati összeget kapod meg a biztosítótól - összegzi a Bankmonitor.

Tehát egy június 30-ig aláírt, megtakarítással egybekötött életbiztosításnál csak akkora összegnek lesz szocho-mentes a hozama, amennyit az eredeti szerződésben vállalt az ügyfél rendszeres befizetésként. Aki ezen felül élni szeretne az eseti befizetés lehetőségével, akkor az eseti díjon keletkezett hozam után már nem csak kamatadót, hanem szochot is kell fizetni.

Ha a rendszeres megtakarításon felül is szeretne még befizetni valamennyit az ügyfél, akkor az azon képződött hozam után szintén 28 százalék adót kell fizetni, függetlenül a szerződéskötés idejétől. Ez alapján júliustól előfordulhat, hogy egy szerződésen belül a hozam után kétféleképpen is adózik a biztosított:

  • a rendszeres befizetések után képződött kamatoknál 15,
  • az eseti befizetések után képződött kamatoknál pedig 28 százalékot.

A június 30. után kötött szerződéseknél ez mindenképpen 28 százalék, a jelenlegi szabályok alapján a fennálló veszélyhelyzet végéig. 

A szochót akkor kell megfizetni, amikor a hozamot kifizetik

Amennyiben akkor már nem lesz veszélyhelyzet, akkor a most szocho-köteles kamatjövedelem után sem kell megfizetni ezt a közterhet. Kivéve, ha ez a veszélyhelyzeti adót is – mint eddig már több másikat – idővel már fix közteherként megtartják, mint például a kiterjesztett tranzakciós illetéket vagy a repülési adót.

A szochót július 1-jétől a kamatjövedelemként adózó befektetések hozamára terjesztették ki, vagyis a kamatadómentes megtakarítások kiesnek a szocho hatálya alól. A megtakarítások utáni kamatfizetést kikerülheti a befektető, ha állampapírt vásárol, vagy ha valamelyik ingatlanalapba teszi a pénzét.

Mi marad szocho-mentes?

A nyugdíj-, illetve egészségpénztári befizetések hozamát sem terheli szocho, emellett a tartós befektetési számlán (tbsz), illetve nyugdíj-előtakarékossági számlán (nyesz) tartott értékpapírok, befektetések hozama is szocho-mentes maradhat, ha a befektető kivárja a szükséges időt. Ugyanez vonatkozik az életbiztosításokra is: a rendszeres díjasok tíz, az egyszeri díjasok öt év után válnak adómentessé.

Néhány nap van hátra: így lehet megúszni a szociális hozzájárulási adót

A befektetőknek most igazán érdemes sietniük, hiszen a kamatadó levonása után megmaradó összeggel számolva 18 százalékkal több nettó kamatot kapnak a 13 százalékos szociális hozzájárulási adó 2023. július 1-jei bevezetése miatt, ha még 2023. június 30-ig lekötik betéteiket, akár hosszú távra is. Bővebben >>>