„Olyan nemzet vagyunk, amely világklasszis sportolókkal büszkélkedhet, az új tehetségek megismeréséhez és kiemelkedéséhez azonban – szülessenek az ország bármely részében – esélyt és lehetőséget kell teremteni minden fiatal számára. Mindehhez sportlétesítményekre, tanárokra, nevelőkre és edzőkre van szükség. Szombathely ezen a téren is az élen jár, éppen ezért kívánja támogatni a magyar kormány a szükséges fejlesztéseket”

– fogalmazott 2017 novemberében, a stadionavatón Szabó Tünde sportért felelős államtitkár. Azóta eltelt hét év, a Szombathelyi Haladás pedig épp most húzza le a rolót, miután a 105 éves klubot (!) működtető kft. tönkre ment, és már az NB III-ban sem tud elindulni.

Másfél évtizede a bronzérmes „Hali” még az Európa-ligában indult, ’17-ben új stadiont kaptak, ’19-ben viszont már ki is zúgtak az első osztályból, de aztán pár éve a bajnokság felénél még veretlenül vezették az NB II-t. Aztán végleg „eltört” valami Szombathelyen.

Hogy jutott el idáig az egykor szebb napokat is megélt Haladás? A szombathelyi focira rálátó forrásaink szerint az okok közt

  • politikai viták, háttéralkuk,
  • nem megfelelő klubmenedzsment,
  • egy fenntarthatatlan stadion,
  • és egy válás (a klub tulajdonosa, Homlok Zsolt építőipari vállalkozó elvált az ország leggazdagabb emberének lányától, Mészáros Ágnestől)

is szerepel.

Cikkünk ezeket az okokat járja körbe, de kezdjük az elején – illetve a végén: a klub honlapjára kedd este kikerült egy közlemény, mely szerint

gyakorlatilag megszűnt a Haladás.

A Szombathelyi Haladás stadionja
A Szombathelyi Haladás stadionja
Kép: Facebook

Kedd délután ugyanis tulajdonosi taggyűlést tartottak a klubnál, amelyen mindenki lemondott az egyesület honlapján olvasható közlemény szerint, így hivatalos képviselő nélkül maradt a labdarúgóklubot működtető vállalat, a Szombathelyi Haladás Kft.:

  • a keddi nap volt Szántó Erzsébet ügyvezető igazgató utolsó hivatali napja, a taggyűlés pedig nem választott helyette új ügyvezetőt, így a cégnek jelenleg nincs hivatalos képviselője;
  • lemondott a felügyelőbizottsági tagságáról a többségi tulajdonos Haladás Marketing Kft. képviselője, Homlok Tibor,
  • lemondott az önkormányzat delegáltja, Unger Richard,
  • míg az Illés Akadémia delegáltja már korábban lemondott.

A közlemény szerint 

a Szombathelyi Haladás Kft.-nek nincs már igazolt labdarúgója sem, és a vállalat visszavonja az NB III-as nevezést is.

A klubnál úgy vélik, hogy a harmadosztályú licencet – „ideális esetben” – a Haladás VSE vagy az Illés Akadémia kaphatná meg.

A Haladás egyébként az NB II előző idényében 14. lett, amivel éppen elkerülte a kiesést, de az Index cikke szerint a Magyar Labdarúgó-szövetség fellebbviteli licencadó bizottsága nem adta meg a klubnak a másodosztályú licencet, így később harmadosztályúért folyamodtak, de ez utóbbit is visszavonták a keddi közlemény szerint.

Egyes vélemények szerint most egyébként az MLSZ-nél pattoghat a labda: kérdéses ugyanis, hogy a Haladás VSE – amely most esett ki egyébként az NB III-ból – megkapja-e méltányosságból az NB III-as licencet – a csődbe ment NB II-es klub „miatt”. Az akadémiának pedig nincs felnőtt csapata, bár vannak rá példák, hogy felnőtt bajnokságban szerepelnek egyes klubok ificsapatai – de ezt az Economxnak nyilatkozó szombathelyi forrásaink nem tartják valószínűnek, hogy meglépnék.

Arról, hogy mi lesz – illetve mi lehet – a szombathelyi focival, Nemény András, a város polgármestere beszélt az Indexnek: 

„Szeptember végén–október elején lesz a HVSE közgyűlése, ahol terveink szerint létrehozunk egy labdarúgó-kft.-t a jelenleg a vármegye I. osztályban szereplő csapat működtetésére. Tervünk a csapat visszajuttatása előbb az NB III-ba, majd az NB II-be. Az önkormányzat az NB II-es szintű versenyeztetést képes vállalni. A csapat a mérkőzéseit a Rohonci úti stadionban játszaná, amely néhány éve már újból az állam tulajdonába került. Az üzemeltetése is biztosított, mivel ennek költségét szintén az állam állja.”

Tehát a szombathelyi vezetés a csődbe ment profi klub helyett a több sportszakosztállyal is rendelkező egyesületben látja a helyi foci továbbvitelének lehetőségét – az, hogy ez miért tűnik problémásnak, arra később visszatérünk, ne szaladjunk ennyire előre!

A stadion – és a politika

A cikk elején idézett államtitkár a stadionavatón „szükséges fejlesztésként” beszélt a Haladás Sportkomplexumról, és a polgármester is megemlítette tegnap – nem véletlenül. Az elmúlt években ugyanis sarkalatos pont volt, hogy mennyire fenntartható mindez, ki finanszírozza az üzemeltetést.

A 2014-ben még 9,6 milliárdra tervezett, végül 15 milliárd feletti összegből megépült stadiont 2017-ben adták át. (Hogy ez mennyire volt drága, innen nézve részletkérdés, de álljon itt néhány példa: az egy évvel korábban befejezett, 5000 fő befogadására alkalmas MTK-stadion 7,2 milliárdból, a 2014-ben átadott 20 ezer férőhelyes debreceni stadion 12,5 milliárdnál állt meg, míg a szintén 2014-ben átadott 22 ezer fő befogadására alkalmas Groupama Aréna, a Ferencváros otthona 14,7 milliárdba került. A szombathelyi drágulást az elszállt építőanyagárakkal indokolták.) 

„Ez a stadion csak akkor lehetett volna fenntartható, ha minden hazai meccsen van 8000 néző, 5000 forintos – plusz infláció – jegyárak mellett”

– fogalmazott az Economxnak Dénes Ferenc sportközgazdász, aki szerint „ez egy klasszikus probléma” a honi labdarúgásban, miszerint felépül egy stadion, és a normál üzemeltetésből nem tudják kitermelni annak a fenntartását sem. Szombathelyen egyébként nem csak stadion épült, lett csarnok is, szóval egy komoly sportinfrastruktúra-fejlesztést kapott a város.

Szabó Tünde, az Emberi Erőforrások Minisztériuma sportért felelős államtitkára beszédet mond a Haladás Sportkomplexum avatásán Szombathelyen 2017. november 8-án.
Szabó Tünde, az Emberi Erőforrások Minisztériuma sportért felelős államtitkára beszédet mond a Haladás Sportkomplexum avatásán Szombathelyen 2017. november 8-án
Kép: MTI / Varga György

Ezt Szombathelyen ráadásul megterhelte még egy nagyon bonyolult politikai háttér is: a Haladás és a helyi önkormányzat között „ellentét” alakult ki, miután a kilenc évnyi fideszes városvezetés után 2019-ben az ellenzéki összefogás által támogatott Nemény András szoros versenyben megnyerte a polgármester-választást. A polgármester idén duplázott, ezúttal már messze nem volt szoros a verseny, a szavazatok 65 százalékát behúzta.

A stadion finanszírozása pedig csak vitte a pénzt: még a választások előtt, 2019-ben arról szóltak a hírek, hogy a városnak nincs pénze az üzemeltetésére, ezért a kormány 300 millió forintot adott erre, mert „a stadion hosszú távon szolgálja a sportolók igényeit”, ezért a következő években is százmilliókat biztosítanak a fenntartására. Akkor a helyi ellenzék – amely pár hónappal később „átvette” a várost – még azt mondta, hogy ezt az összeget jobb lett volna, ha egészségügyre vagy utakra kapja Szombathely. (Magának a stadionnak, a sportkomplexumnak a tulajdonosa a város volt, amely a tulajdonosi jogot egy üzemeltető cégen keresztül gyakorolta, ez adta bérbe az egyesületnek és a klubnak. A tulajdonjog 2021-ben végül az államhoz került.)

Beszéltünk olyan, a szombathelyi sportra rálátó forrással is, aki a 2019-es választást „vízválasztónak” látja:

a városvezetés a focitól inkább a kosárlabda felé fordult.

Az eredmények szintjén ez egyébként látványos: a szombathelyi férfi kosárcsapat, a Falco ugyanis az elmúlt hat évben ötször volt magyar bajnok, kétszer pedig kupagyőztes. (A magát „kosárlabda-szurkolóként” aposztrofáló polgármester például a „kosárlabda fővárosaként” emlegette Szombathelyt egy videóban.)

Homlok Zsolt borzasztóan öregedő mondatai

A szombathelyi stadiont a ZÁÉV – amely azóta már Mészáros Lőrinc érdekeltsége – és az osztrák hátterű Swietelsky alkotta konzorcium építette. Az osztrák cég egyik magyarországi leányvállalatának akkoriban épp Homlok Zsolt – 2022 óta ő a Haladás többségi tulajdonosa – volt az ügyvezetője. 

Hogy mégis mikor került még ennél is közelebb a szombathelyi focihoz Homlok Zsolt, arról épp ő beszélt, és nem is olyan rég, mindössze néhány hónapja, februárban, a tavaszi szezon előtti szurkolói ankéton:

„Jómagam 2006 óta, fiam révén kerültem közel a pályához, azóta is itt vagyok. Majd 2013-ban elnökségi tagként kezdtem a munkát a Haladásnál. Már 2012-től a Swietelsky Vasúttechnika ügyvezetőjeként, majd 2017-től saját vállalkozásaim révén támogatóként álltam a klub mellett. 2019-ben kialakult egy helyzet a Haladás körül, ekkor már folyamatosan kaptuk a megkeresést, majd 2022. július 1-jén bevásároltam magamat a klubba.”

„Hangsúlyozom: ez egy üzleti döntés volt, nem Mészáros Lőrinc vejeként, hanem Homlok Zsoltként, Vas vármegyei vállalkozóként érkeztem. Aki itt dolgozik, itt éli az életét, itt építette a vállalkozásait. A befektetéseknek vannak kockázatai, ezekkel az elmúlt év végén is szembesültünk.”

„A Haladás Labdarúgó Kft. egy üzleti vállalkozás, ami éves szinten nagyságrendileg 1 milliárd forintos költségvetéssel működik. Ebben a vállalkozásban két tulajdonostársam van, az Illés Akadémia és a szombathelyi önkormányzat. Az Illés Akadémia tartja magát a hosszútávú szakmai megállapodásokhoz. Az a támogatás, amit a város ad a Haladásnak, kevesebb mint az üzletrésze. Míg jómagam éves szinten teljesítem a 80 százalékos üzletrészemnek megfelelő hozzájárulást” – fogalmazott februárban a tulajdonos. 

Homlok Zsolt akkor, tehát a megszűnés előtt pár hónappal elmondta azt is, hogy tisztában van vele, hogy „ez a befektetés öt-tíz éven belül térülhet” meg. 

Homlok Zsolt 2016. március 10-én Szombathelyen.
Homlok Zsolt 2016. március 10-én Szombathelyen
Kép: MTI / Varga György

„Erről voltak nyilatkozataim, nem változtak a céljaim, szeretném oda juttatni ezt a klubot, ahova tartozik. Nem az a tulajdonos vagyok, aki azért hordja ide a pénzét, hogy eltapsoljuk. Értéket csak munkával lehet teremteni. Ez kell, hogy legyen a filozófiája a Haladásnak. Szántó Erzsébetet és Szántó Csabát bíztam meg azzal, hogy a céljainknak megfelelően értéket teremtsen. Ez vonatkozik a klub minden szintjére. Vallom, ha az ember dolgozik, vannak eredmények. Ehhez kérem a szurkolók támogatását, hogy ellátogatnak a mérkőzésekre, elhozzák barátaikat, gyermekeiket, még ha éppen nehezebb időszakát is éli a klub. A kudarcokat is együtt éljük meg, mert mindannyiunknak közös szívügye a Haladás” – jelentette ki Homlok Zsolt.

Néhány hónappal a tulajdonos fenti szavai után a csapatnak már nincsenek igazolt játékosai, a klubot működtető kft.-nek gyakorlatilag vége.

„Teljes közöny” Szombathelyen

Megkerestük a klub korábbi tulajdonosát, ügyvezetőjét, Séllei Árpádot, aki bő fél évvel ezelőtt, tavaly decemberben távozott a klubtól. Séllei – aki 2006-tól tulajdonos is volt az általa alapított Haladás Marketing Kft.-n keresztül, majd 2019-től a klub ügyvezetője is – akkor azt írta közösségi oldalán, hogy lemondása „nem menekülés a süllyedő hajóról, hanem egy folyamat vége”. 2022 elején ugyanis megváltoztak a tulajdonosi viszonyok – ekkor lett Homlok Zsolt többségi tulajdonos.

Az Economxnak most azt mondta, hogy amikor egyedül vezette a Haladást – 2019-től 2022-ig –, a csapat még a bajnoki címért volt versenyben, vezették az NB II-t.

„Mindenki rólunk beszélt. 2022 év elején tették oda Szántó Erzsébetet, akinek két év alatt sikerült a Haladást megszüntetnie. Nem kiejtenie, tönkretennie, hanem megszüntetnie.”

Elmondása szerint decemberben figyelemfelhívásból mondott fel, hogy mindenki vegye észre, „baj van a Haladásnál”, de ez szerinte senkit nem érdekelt. „Mindenki hagyta, hogy menjen a dolog úgy, ahogy megy, és ez lett a vége. Sajnos teljes közöny volt. Mindenki azt hitte, hogy majd valami vagy valaki megmenti. Hát nem mentették meg.”

Arra a kérdésre, hogy mi jöhet most, mi lesz most a Haladással, Séllei lemondóan válaszolt: 

„Vége van. Vége. Bármi is lesz, az már egy másik Haladás lesz. És az a legnagyobb baj, hogy Szombathelyen most a szurkolók egy »új Haladást«, a HVSE-t próbálják »odatenni«, de ugyanazok vannak ott is – Szántó Erzsébet és Homlok Zsolt –, akik a Haladást tönkretették. Az nem fog működni.”

Az egyesületnek – amelyet a klub keddi közleménye is megnevez, mint lehetséges NB III-as induló –, a hivatalos nevén Szombathelyi MÁV Haladás Vasutas Sportegyesületnek az elnöke szintén Homlok Zsolt, és az egyesület honlapján elérhető dokumentumok szerint a kapcsolattartók között „klubmenedzserként” szerepel Szántó Erzsébet is.

Eltűntek a szurkolók is

Hiába Homlok Zsolt fentebb említett szép szavai, időközben a statisztikák szerint eltűntek a szurkolók a stadionból:

az új sportkomplexum „belakásakor” az NB I-ben még a negyedik leglátogatottabbak voltak a Haladás hazai meccsei – átlagosan körülbelül 3100-an látogattak ki a Rohonci útra.

Egy évvel később – már az NB II-ben – már csak 1800-an, míg a legutóbbi szezonban már az ezret sem érte el az átlagnézőszám.

„Mindenki azt gondolta, hogy a Haladásnak van közönsége, az a kép épült be a tudatba, hogy ez egy fontos helyi politikai és akár üzleti lehetőség is. Aztán kiderült, hogy nem az”

– összegezte a szomorú valóságot Dénes Ferenc.

A közönség ebben a kontextusban a fizetőképes keresletet jelenti, azaz, hogy „mennyien hajlandóak áldozni a klubra” – a jegyvásárlástól egészen a különböző termékek, mezek megvásárlásáig, azaz a merchandisingig. Ez egyfajta „támogatása” is a csapatnak, de ezzel egyébként más klubok is küzdenek itthon a sportközgazdász szerint. Lényegében ugyanis látható merch-bevétele egyedül a Ferencvárosnak van, ott ez több száz millió forintra tehető. 

Király Gábor, a szombathelyi csapat kapusa gólt kap a labdarúgó OTP Bank Liga 10. fordulójában 2018. október 6-án.
Király Gábor, a szombathelyi csapat kapusa gólt kap a labdarúgó OTP Bank Liga 10. fordulójában 2018. október 6-án
Kép: MTI / Czeglédi Zsolt

A klubok teljes büdzséjén belül ez persze még mindig karcsú, de ezek a bevételek mégis azt az üzenetet közvetítik a különböző kereskedelmi partnerek, a média felé, hogy ez a közösségnek fontos, van rá kereslet, az embereket érdekli.

„Reklámozóként van egy üzenetem, ami eljut egy közeghez, de ha üres a lelátó, erről nem beszélhetünk”

– véli Dénes Ferenc. Szerinte a legfontosabb eleme a sportszórakoztatásnak, a látványsportnak az teljesen elsikkadt: ugyanis „az a hamis képzet alakult ki, hogy a reklámozók, a közvetítések finanszírozzák a látványsportot – igen, de emögött kell, hogy legyen nézői érdeklődés is, és ez szerintem Szombathelyen is elkopott”. 

Ne áltassuk magunkat! A fociban is mindenki a profitra hajt

„Az a furcsaság van, hogy sokan azt hiszik, Magyarországon nincsen profitmotívum a labdarúgásban. De van! Mindenki a profitmotívumok miatt van jelen a magyar labdarúgásban – csak a profit itt nem közvetlenül jelenik meg. Nem azért fektetnek be a futballba, hogy abból legyen nyereség, hanem közvetetten legyen ez meg” – mondta lapunknak a sportközgazdász.

„A futballon elszenvedett veszteség a futballon keresztül szerzett kapcsolatrendszereken keresztül megtérül, sőt, többletet hoz. A más üzletágakból hozott pénzekből finanszírozható a labdarúgás.”

Ez persze továbbra is csak „hipotézis” a sportközgazdász szerint, de voltak, vannak erre mutató hírek, nyilatkozatok, de elég csak ránézni az egyes pénzügyi beszámolókra, és összeállhat a „kép”.

Kapcsolódó