A nyárral együtt kitört a fesztiválszezon is, számtalan lehetőség közül választhatnak a bulizni vágyók: július 3-án nyitotta a sort a Balaton Sound, majd július 10-én indult az EFOTT, ezután július 17-én kezdődik az East Fest, augusztus 7-én a Sziget Fesztivál, augusztus 22-től Zamárdiban a Strand fesztivál, augusztus 28-tól a SZIN, szeptemberben pedig a BME Napok – csak hogy a nagyobbak közül említsünk párat.

Ezeken a fesztiválokon továbbra is nagy arányban vesznek részt a magyar fiatalok, a jegy- és italárak, valamint a szállás költségei azonban jelentősen megterheli a fesztiválozók pénztárcáját. Nem meglepő, hogy a nyári diákmunka-vállalás egyik fő motivációi közé tartozik a fesztiválozásra gyűjtés, ugyanakkor a diákok zöme még mindig részben a szüleikre támaszkodik. 

Az Ifjúságkutató Intézet legfrissebb felmérése rávilágított: 17 éves korig  a magyarok 42 százaléka engedné el a fiatalokat egyedül fesztiválozni, és a megkérdezettek több mint fele (58 százalék) vélte úgy, hogy csak 18 éves kortól engedhető el valaki felnőtt kíséret nélkül.

Ennyit lehet most keresni

Ahogy az elsőfesztiválozókat, úgy az „elsődiákdolgozókat” is többszörös impulzus éri: amellett, hogy megismerkednek a munka világával, a pénzügyek terén is fel kell térképezniük a lehetőségeket. „A legtöbben ekkor nyitják meg életük első bankszámláját, kapják meg első fizetésüket, ismerkednek meg a bruttó-nettó jövedelem fogalmával és ilyenkor tudatosodik bennük, hogy mennyit kereshetnek egy-egy munkakörben” – hangsúlyozza Göbl Róbert, a Mind-Diák Szövetkezet vezetője, majd kifejtette:

a diákmunka órabére továbbra sem lehet alacsonyabb a mindenkori minimálbérnél, ami 2024-ben bruttó 1534 forint óránként, míg a garantált bérminimum bruttó 1874 forint óránként, amit azok kaphatnak, akik középfokú végzettséget (azaz érettségit) vagy szakképzettséget igénylő munkakörben helyezkednek el.

Ezt az összeget a 25 év alattiak nettó jövedelemként kapják kézhez az szja-mentességnek köszönhetően.

Az átlag diákmunka-órabérek bruttó 1600-2500 forint között mozognak a 2024-es nyári szezonban, de ennek többszörösét is megkereshetik a diákok, ha például jogosítvánnyal, speciális szaktudással vagy nyelvtudással rendelkeznek. Hasonló a helyzet a gyakornoki pozíciók béreinél, amelyek a legkiemelkedőbbek a Mind-Diák adatai szerint: a 25 év alatti diákoknál ez bruttó (ami az ő esetükben nettó) 1 874 és 2 500 Ft/óra közötti sávban mozog.

A mérnöki, pénzügyi állásoknál jellemző a magasabb, a 2000-3000 forintos órabér, az IT-s munkák terén pedig nem ritka a 3000-4000 forintos vagy afeletti órabér sem.

Ezzel ellentétben a könnyű fizikai, egyszerű betanított vagy adminisztratív munkáknál átlagban 1600-1900 körüli órabérekre lehet számítani. „Ma már nem olyan nehéz diákként megkeresni például egy Sziget napijegy árát, ami közel 33 ezer forint. Ha például a 25 év alatti fiatal a nyári szünetben két hetet dolgozik heti 40 órában, 1700 forintos órabérrel számolva 136 ezer forintot kereshet, amiből már nem csak egy napijegyet tud megvásárolni” – említi példaként Göbl Róbert.

Nem csak rövid távú célokat tűznek ki a diákok

A diákok ugyanakkor nem csak rövid távú terveik megvalósítása miatt vágnak bele egy diákmunkába. „Ugyan erre külön tárgyat nem vezettek be az iskolákban, de ma már a növekvő igénynek köszönhetően egyre több osztályfőnöki órát vagy pályaorientációs napot szerveznek karriertervezés témában. Ezeken az alkalmakon például a Mind-Diák munkatársai végigviszik a diákokat a jelentkezési folyamat lépésein okostelefonjuk segítségével, aminek most nyáron nagy hasznát veszik a gyakorlatban” – árulta el a szövetkezet vezetője.

Tapasztalatai szerint azért is övezi nagy érdeklődés az ilyen típusú előadásokat, mert a diákok többségénél nagy stresszfaktort jelent a pályaválasztás. Az érettségivel és a főiskolai vagy egyetemi vizsgaidőszakkal járó stressz mellett jelen van a „merre-tovább” pályaválasztási szorongás is. Sokan – főleg tizenévesen – még nem tudják felmérni, hogy milyen területen szeretnének hosszú távon elhelyezkedni, ez pedig óriási nyomás a fiatalokon.

„Ezt próbáljuk csökkenteni gyakorlati tanácsadásokkal, melyeken a diákok is feltehetik a kérdéseiket, és nagy örömmel tapasztaljuk (ahogy a tanárok is), hogy milyen aktívan élnek ezzel a lehetőséggel” – hangsúlyozta a szakértő, aki szerint egy diákmunka során, éles helyzetben a fiatal könnyen felismerheti az erősségeit és a fejlesztendő készségeit, ami ad egy igazodási pontot a karriertervezésben. Az első lépés az ehhez vezető úton a tájékozódás: mik a lehetőségek? Hogyan állítsunk össze egy vonzó önéletrajzot? Göbl Róbert szerint

nem árt közvetlenül az iskolaszövetkezetnél tájékozódni a témában, ahol önéletrajz-tanácsadással is támogatják a fiatalokat.

Emellett, fontos tudni, hogy ha a diák külföldön folytatja a tanulmányait, a szünidőben hazatérve továbbra is vállalhat diákmunkát Magyarországon, ha honosított nappali tagozatos diákigazolvánnyal rendelkezik. „Azzal számolni kell, hogy csak a nappali tagozatos diákok (aktív vagy passzív félévesek) vállalhatnak – a főállásúnál lényegesen kedvezőbb adózású – diákmunkát vagy gyakornoki munkát. Az esti vagy levelező tagozatos hallgatók tehát nem dolgozhatnak diákként, csak főállású státuszban” – hívta fel a figyelmet Göbl Róbert.

A 18 év alattiaknak a szüleik munkahelyén is biztosíthatnak diákmunkát

Iskolai szünetekben a 15. életévét betöltött diák is dolgozhat, aki pedig már betöltötte a 16. életévét és nappali tagozaton tanul, tanév közben is bármikor vállalhat diákmunkát, de 18 évnél fiatalabb korú gyermekek munkavégzése esetén szükség van a szülő hozzájárulására. Göbl Róbert szerint kifejezetten hasznos, ha egy tinédzser 15-16 éves korától kezdve, fokozatosan kapcsolódik be a munka világába: először csak nyáron egy-egy hónapot, később pedig akár évközben is egy-egy délutánt, ahogy a tanulmányai engedik.

A Mind-Diák Szövetkezet vezetője kiemelte: a 18 év alattiaknak szóló diákmunkákból ugyan kevesebb van, és nyáron ezeket különösen gyorsan betöltik, de azzal még sokan nincsenek tisztában, hogy maguk a szülők is megteremthetik erre a lehetőséget.

Ha a munkáltatók nyitottak arra, hogy a nyári szünidőre diákmunkát kínáljanak a saját dolgozóik gyermekeinek, abban az esetben leginkább a szabadságolások miatt szükséges helyettesítések megoldására, ahol egyszerűbb projektekbe vagy a könnyen betanítható adminisztratív folyamatokba, kisegítői feladatokba vonják be a diákokat.

Ha a szülő munkaadója szerződést köt a diákszövetkezettel, megkaphatja azokat a kedvezményeket, melyeket kizárólag a diákszövetkezeten keresztül foglalkoztatott diákok után járnak: nem kell sem fizetett szabadságot, sem munkaszüneti napokat, sem betegszabadságot fizetni, csak a ledolgozott órákat, és teljes szocho-mentességet élvezhet.

 Ezzel tehát jól járhat a foglalkoztató is, hiszen jelentősen kedvezőbb keretek között dolgoztathatja a fiatalokat, miközben támogathatja a szabadságolások miatt leterhelt csapatait” – zárta végül gondolatait Göbl Róbert.