A pandémia lecsengése után egyre több munkahely rendelte el dolgozóinál az otthoni munkavégzést mind Európában, mind Magyarországon, főleg irodai munkák esetében, ahol megfelelő infrastruktúra mellett laptop, internetelérés távolról is elvégezhetőek a napi feladatok. Most két trend terjed a világban az otthoni munkavégzéssel kapcsolatban – írja az Oeconomus elemzése.

Az Európai Unióban a 2019-es 14,4 százalékról 2021-re 24 százalékra ugrott az otthoni munkát végző foglalkoztatottak aránya a 15-64 évesek körében, míg Magyarországon 4,6 százalékról 13,3 százalékra.

2022-ben az EU-ban és Magyarországon is csökkent az otthonról (is) dolgozók aránya, rendre 22,5 százalékot és 10,6 százalékot tett ki. A férfiak és a nők közel azonos arányban dolgoztak otthonról 2022-ben a férfiak: 10,3 százaléka, a nőknek pedig 10,8 százaléka.

Kapcsolódó

Amellett, hogy egyre több munkahelyre hívják vissza irodai munkára a dolgozókat, terjed a „work from anywhere”, vagyis dolgozz bárhonnan elv is.

Merre billen a mérleg?

A Munka Törvénykönyve szerint távmunkavégzés a munkáltató telephelyétől elkülönült helyen rendszeresen folytatott olyan tevékenység, amelyet számítástechnikai eszközzel végeznek és eredményét elektronikusan továbbítják. Tehát távmunka esetén a munkát nem a szokásos helyen, vagyis a munkáltató székhelyén, telephelyén végzik, hanem sok esetben otthonról, de ez nem szükségszerűen van így. Továbbá a távmunkánál a munkavégzés információtechnológiai és informatikai eszközzel történik, és a munkavégzés eredménye is elektronikus eszközzel jut el a megjelölt helyre.

A távmunkával szemben a home office nincs külön nevesítve a Munka Törvénykönyvében.

A home office, vagyis otthoni munkavégzés és a távmunka között annak rendszeressége a különbség: a rendszeres, állandó otthoni munkavégzés jogilag távmunkának minősül. A home office eseti jelleggel fordul elő, általában hibrid formában, irodai és otthoni munkavégzésben felváltva.

Az Eurostat nem régen publikát adatai szerint 2022-ben az EU-ban a 15-64 éves foglalkoztatottak

  • 22,5 százaléka végzett otthonról munkát;
  • időnként 12,4 százalék;
  • meghatározott rendszerességgel 10,1 százalék.

2013-ban még csak a foglalkoztatottak 11,9 százaléka dolgozott otthonról, míg a nagy fellendülést a koronavírus-járvány hozta el, mikor óvintézkedés végett több munkahely is elrendelte a munkavállalók otthoni munkavégzését főleg az irodai munkakörökben.

2020-ban 20 százalék fölé ugrott az otthonról dolgozók aránya, 2021-ben pedig már a foglalkoztatottak közel negyede végzett ilyen módon munkát. 

Made with Flourish

 

Két egymással ellentétes trend is terjed a világban az otthoni munkavégzéssel kapcsolatban:

  • Egyre több munkáltató hívja vissza fokozatosan a munkavállalóit az irodába. Ezt mutatja, hogy 2021-ről 2022-re csökkent az otthonról dolgozók aránya az EU-ban, 24 százalékról 22,5 százalékra mérséklődött az értéke.
  • Mindeközben vannak olyan vállalatok is, ahol a „work from home” (dolgozz otthonról) helyett már a „work from anywhere”, azaz a dolgozz bárhonnan elvet követik.
Made with Flourish

A GDP és a távmunka kéz a kézben jár

Az EU-ban legnagyobb arányban Hollandiában dolgoznak otthonról a foglalkoztatottak 2022-ben 53 százalékuk, őket Svédország (44,8 százalék) és Finnország követi (40,1 százalék).

Legkisebb mértékben Görögországban (9,9 százalék), Bulgáriában (4,5 százalék) és Romániában (4,3 százalék) elterjedt az otthoni munkavégzés, Magyarországon a foglalkoztatottak 10,6 százaléka dolgozott otthonról, ami az uniós rangsorban viszonylag alacsonynak számít, bár a duplája a román vagy bogár értéknek.

Made with Flourish

 

Az elemzés szerint szoros kapcsolat van egy ország GDP-je és a home office elterjedése között. A magasabb GDP-vel rendelkező tagállamokban valószínűbb, hogy arányaiban többen dolgoznak otthonról, ahol pedig alacsonyabb a fejlettség, kisebb az egy főre jutó GDP, azokban a tagállamokban kevésbé gyakori az otthoni munkavégzés.