Az IMD svájci versenyképességkutató 67 országot vizsgáló legfrissebb tehetségrangsora szerint
Magyarország a lehetséges 100-ból 48 ponttal az 50. helyet szerezte meg, ezzel az előző évhez képest két hellyel csúszott lejjebb.
Az első 5 pozícióban Svájcot, Szingapúrt, Luxemburgot, Svédországot és Dániát találjuk. A magyar pozíció az EU-tagállamok között a 23. helyet jelenti. Csak Horvátország, Románia, Szlovákia és Bulgária van mögöttünk.
Összességében 25 ország javította és 32 rontotta pozícióját, a többi 10 országé pedig nem változott.
A mintában a 20 ezer dollárnál nagyobb egy főre jutó GDP-vel rendelkező 44 ország között Magyarország a 42. helyen van, csak Horvátországot és Szlovákiát előzzük meg.
A listáról beszámoló Növekedés.hu kiemeli:
míg a megtermelt GDP értékünkkel az anyagilag jobb helyzetben lévő országok között vagyunk, ehhez képest a humán vagyonra keveset költünk, ezért a humán vagyonunk minősége romlik.
A tanulmány összesen 31 mutatóval jellemzi az egyes országok teljesítményét, amelyeket három témakör köré csoportosít. Ezek:
- beruházás a humán vagyonba, fejlesztés (8 mutató)
- az ország vonzereje, tudás megszerző/ megtartó képessége (11 mutató)
- a jövőre való felkészültség, képességek, kompetenciák rendelkezésre állása (12 mutató).
Az egyes csoportokban a legrosszabb három helyezésünk a következő:
Beruházás a humán vagyonba, fejlesztés
- az egészségügyi rendszer minősége (64. hely)
- a szakképzés minősége (63. hely)
- a munkavállalók továbbképzése (54. hely)
Az ország vonzereje, tudás megszerző/megtartó képessége
- szakember elvándorlás (65. hely)
- életminőség (61. hely)
- munkavállalói motiváltság (60. hely)
A jövőre való felkészültség, képességek, kompetenciák rendelkezésre állása
- korszerű tudással rendelkező vállalati felsővezetők és munkavállalók (67. hely)
- nyelvtudás (63. hely)
- vezetőképzés, pénzügyi ismeretek színvonala (61. hely).
Az IMD kutatói ebben összefüggéseket is kerestek az egyes mutatók között.
Például azt találták, hogy
a tehetségek, kiváló szakemberek megtartása és bevonzása erős összefüggést mutat az életminőséggel,
amelyet az egészségügy és az oktatás minőségével, a munka-magánélet kiegyensúlyozottságával és a természeti környezet állapotával mértek.